===== A felhőalapú architektúrák ===== A "Felhőalapú architektúrák" fontos szerepet töltenek be a modern **informatikai rendszerek**ben, mivel lehetővé teszik az //erőforrások távoli elérését//, //skálázását// és rugalmas kezelését. A felhőalapú rendszerek használatával a szervezetek és fejlesztők különféle szolgáltatásokat vehetnek igénybe, például tárolást, feldolgozási kapacitást és adatbázis-szolgáltatásokat, anélkül, hogy saját infrastruktúrát kellene üzemeltetniük. ==== Alapfogalmak ==== === Szolgáltatási modellek === A felhőszolgáltatások különféle szinteken érhetők el, amelyek rugalmasságot biztosítanak a felhasználók számára: * **SaaS** (Software as a Service): Ebben a modellben a szolgáltatók teljes alkalmazásokat kínálnak, amelyeket a felhasználók a böngészőjükön vagy egy alkalmazáson keresztül érnek el. A felhasználók csak az alkalmazást használják, és nem kell foglalkozniuk az alatta lévő infrastruktúrával. Példa: Google Workspace, Microsoft Office 365. * **PaaS** (Platform as a Service): A szolgáltató egy olyan platformot kínál, amelyen a fejlesztők saját alkalmazásaikat futtathatják és fejleszthetik. A platform biztosítja az operációs rendszert, adatbázisokat és alkalmazásfejlesztési környezeteket. Példa: Heroku, Google App Engine. * **IaaS** (Infrastructure as a Service): Az **IaaS** modellben a szolgáltatók alapvető számítási erőforrásokat kínálnak, mint például virtuális gépeket, tárolást és hálózati kapcsolatot. A fejlesztők így nagyobb kontrollal rendelkeznek az operációs rendszer és a hálózat felett. Példa: Amazon Web Services (AWS), Microsoft Azure, Google Cloud Platform (GCP). === Virtuális gépek és konténerek === * A felhőszolgáltatók gyakran kínálnak virtuális gépeket (VM-ek). Minden virtuális gép elkülönített környezetként működik, mintha különálló számítógépek lennének. * **Konténerek**: A konténerizáció olyan technológia, amely lehetővé teszi az alkalmazások és függőségeik izolált környezetben történő futtatását anélkül, hogy teljes operációs rendszert kellene telepíteni. A konténerek "könnyűek", gyorsan indíthatók, és különösen hasznosak a mikroszervizeken alapuló alkalmazások futtatásában. * Példa konténerkezelő platformokra: Docker, Kubernetes. === Felhőalapú adatbázisok === A felhőalapú adatbázisok lehetővé teszik, hogy a felhasználók tárolják és kezeljék adataikat a felhőben. Ezek az adatbázisok könnyen skálázhatók és integrálhatók más felhőalapú szolgáltatásokkal. **Adatbázis-típusok** * **Relációs adatbázisok**: Például Amazon RDS, Google Cloud SQL. * **NoSQL adatbázisok**: Például Amazon DynamoDB, Google Firestore. **Előnyök**: rugalmasság, automatikus biztonsági mentések, magas rendelkezésre állás, és egyszerű skálázási lehetőségek. ==== Felhőalapú architektúrák előnyei és hátrányai ==== **Előnyök:** * Gyorsan telepíthető erőforrások és infrastruktúra. * Könnyen skálázható erőforrások dinamikus terhelések esetén. * Csökkentett üzemeltetési költségek, mivel nem szükséges fizikai infrastruktúrát fenntartani. **Hátrányok:** * Biztonsági kihívások és adatvédelmi aggályok, különösen érzékeny adatok esetén. * Folyamatos függés a felhőszolgáltatótól, amely esetenként kényszerű áremelkedéseket jelenthet. * A hálózati késleltetés bizonyos felhasználásoknál problémát jelenthet, mivel a felhőszolgáltatások nem a helyi/közeli szervereken futnak.