===== Videokártya ===== videó megjelenítők - magyarul videokártyák - talán a leggyakrabban cserélt alkatrészei a számítógépeinknek. Nem mindig volt erre lehetőség. Az ATARI 2600 számítógépnek például nem volt külön videó megjelenítője. A Commodore 64-nek például volt, de nem túlságosan finom felbontással. A kijelző 40*25 cellára volt felosztva és minden cella 8*8-as felbontású volt. {{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-173155.png}} Az első igazán videó kártya, az úgynevezett Video Graphics Array (VGA) 640x480 felbontásban működött. Jellemzően 256 kByte alatti memóriával voltak felszerelve. {{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-173211.png}} Természetesen ekkor még az operációs rendszer sem volt grafikus, az igények jóval szerényebbek voltak a jelenlegieknél. Azután megjelent a Windows nevű grafikus operációs rendszer és megváltoztatta az igényeket. A videokártyák először a szabványos ISA interfészen keresztül csatlakoztak az alaplaphoz, majd később a jóval gyorsabb sávszélességet nyújtó PCI csatlakozót használták. {{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-173225.png}} Az igazi áttörést az AGP szabvány jelentette, de megjelent a PCI Express is, amely két videokártyát is támogatott egy alaplapon. {{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-173239.png}} A korszakot négy részre oszthatjuk: * (1976 - 1995) Korai 3D grafika. * (1995 - 1999) 3Dfx Voodoo: ami a játékokat megváltoztatta. * (2000 - 2006) Nvidia : ATI. * (2006 - ) A modern GPU (GPGPU). Az első korszakhoz olyan grafikai könyvtárak megjelenését köthetjük, mint a DirectX vagy az OpenGL. A 640x480 -as felbontáshoz 16 bites színmélység párosult. A második korszakban beindult a fejlődés, főleg a számítógépes játékok élvezték ennek minden előnyét. Ekkor jelent meg az első grafikus processzor, amit GPU-nak neveztek. A harmadik korszak egyértelműen két gyártó óriás csatáját hozta, az Nvidia és az ATI maradt talpon a piacon. A negyedik korszakban a VGA csatolófelületek mellett elterjedtek a DVI, és HDMI csatolók is. {{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-173321.png}} Rájöttek, hogy több grafikus feldolgozóegység, amely párhuzamosan fut (akár lassabban is), az nagyobb teljesítményt jelent. Egyúttal arra is ráébredtek, hogy a grafikus processzort nem csak grafikai feladatok megoldására lehet használni, hanem általános célokra is jók Megjelent a General Purpose Graphical Processing Unit (GPGPU) koncepciója.