Table of Contents

Informatikai Rendszerek

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy alapvetően milyen módszerekkel lehet informatikai rendszer-komponenseket fejleszteni. Az informatikai rendszerek és egyes komponenseik abban különböznek a hagyományos alkalmazásoktól, hogy elvárjuk tőlük, hogy szolgáltatásként közel állandó rendelkezésre állással működjenek. Viszont ahhoz hogy, egy alkalmazás/szoftver szolgáltatásként tudjon működni, rögtön felveti a következő kérdéseket:

Natív fejlesztési módszer

Bár ez a legrégebbi módszer, mégis sok tekintetben ma is alkalmazzák. Például beágyazazott rendszerekben. A forráskódot egy adott CPU és operációs rendszer kombinációra fordítjuk le: pl. (amd64/Ubuntu). Lehetőség nyílik a futtatandó kód finomhangolására, sebességének vagy méretének optimalizálásra. A komponensek folyamatos futtatásának követelménye komoly fejlesztői felkészülést kíván.

Nincs beépített erőforrás kezelés

Nincs széles körben használt függőségkezelés

RELEASE/DEBUG módú fordítási módszer lassítja a fejlesztést

Az alkalmazás életciklusát (indítását, leállítását, monitorozását) az operációs rendszer kezeli

Speciális alkalmazási területei

Hibák

Virtuális gépes fejlesztési módszer

A Java VM bevezetése (1997-) óta terjedt el. Egy virtuális processzort és a hozzá tartozó úgynevezett Byte Kódot, saját gépi kódú utasításkészletet definiál. A forráskódot nem közvetlenül a CPU-ra fordítja le, hanem a virtuális gép saját byte kódjára, amit futtatáskor a gazda rendszer gépi kódjára alakít át. Az virtuális gép általában c/c++ nyelven írt natív alkalmazás, ami általában több plattformon is működik.

Fontosabb virtuális gép implementációk

Just in Time (JIT) fordítás

A virtuális gép képes az alkalmazások kódját folyamatosan optimalizálni, a byte kód átalakítás dinamikus.

Memóriakezelés

Beépített erőforrás kezelés

Beépített, széleskörben használt függőségkezelés

RELEASE/DEBUG módú fordítási módszer nem értelmezett

Az alkalmazás életciklusát (indítását, leállítását, monitorozását) a virtuális gép kezeli

Komponensek fejlesztése

Middleware fejlesztési módszer

Alkalmazás kiszolgálós fejlesztési módszer. Eredetileg a Sun Microsystems adta ki 1999-ben akkor még J2EE néven. A szabványos specifikáció jelenleg a 8-as verziónál tart (2017): https://javaee.github.io/javaee-spec/

Web Container: webes komponensek életciklusának kezelése.

Servlet: Olyan Java osztály ami Http kérések szabványos feldolgozásáért és válaszaiért felel. Eredetileg a dinamikus Web tartalmak létrehozásáért felel. A generált tartalom HTML, de újabban JSON. Tartalmaz URL mapping-et is. 1996-ban mutatták be először, mint koncepciót!

Java servlet API:

Mintapélda: 

  public class MyServlet extends HttpServlet{  
 
	public void doGet(HttpServletRequest req, HttpServletResponse res) throws ServletException, IOException  
		{  
		res.setContentType("text/html");
		PrintWriter pw=res.getWriter();  
 
		pw.println("<html><body>");  
		pw.println("Hello from servlet");  
		pw.println("</body></html>");  
 
		pw.close();  
		}
	}

A metaadatok kezelése az első változatokban XML leírókkal történt. Ezekben lehetett megadni, hogy egy osztály hogyan viselkedjen: URL mapping, futó példányok száma, stb.

ESB - Enterprise Service Bus

ESB

Szolgáltatás BUSZ: Szolgáltatás Orientált Architektúra (SOA). Lazán összekapcsolt komponenseken (szolgáltatások) alapul. A hálózatoknál ismert BUSZ fogalom analógiája.

Legfontosabb funkciók:

Előnyök:

Hátrányok:

Ismertebb implementációk: