A “Felhőalapú architektúrák” fontos szerepet töltenek be a modern informatikai rendszerekben, mivel lehetővé teszik az erőforrások távoli elérését, skálázását és rugalmas kezelését. A felhőalapú rendszerek használatával a szervezetek és fejlesztők különféle szolgáltatásokat vehetnek igénybe, például tárolást, feldolgozási kapacitást és adatbázis-szolgáltatásokat, anélkül, hogy saját infrastruktúrát kellene üzemeltetniük.

A felhőszolgáltatások különféle szinteken érhetők el, amelyek rugalmasságot biztosítanak a felhasználók számára:

• SaaS (Software as a Service): Ebben a modellben a szolgáltatók teljes alkalmazásokat kínálnak, amelyeket a felhasználók a böngészőjükön vagy egy alkalmazáson keresztül érnek el. A felhasználók csak az alkalmazást használják, és nem kell foglalkozniuk az alatta lévő infrastruktúrával. Példa: Google Workspace, Microsoft Office 365.
• PaaS (Platform as a Service): A szolgáltató egy olyan platformot kínál, amelyen a fejlesztők saját alkalmazásaikat futtathatják és fejleszthetik. A platform biztosítja az operációs rendszert, adatbázisokat és alkalmazásfejlesztési környezeteket. Példa: Heroku, Google App Engine.
• IaaS (Infrastructure as a Service): Az IaaS modellben a szolgáltatók alapvető számítási erőforrásokat kínálnak, mint például virtuális gépeket, tárolást és hálózati kapcsolatot. A fejlesztők így nagyobb kontrollal rendelkeznek az operációs rendszer és a hálózat felett. Példa: Amazon Web Services (AWS), Microsoft Azure, Google Cloud Platform (GCP).

• A felhőszolgáltatók gyakran kínálnak virtuális gépeket (VM-ek). Minden virtuális gép elkülönített környezetként működik, mintha különálló számítógépek lennének.
• Konténerek: A konténerizáció olyan technológia, amely lehetővé teszi az alkalmazások és függőségeik izolált környezetben történő futtatását anélkül, hogy teljes operációs rendszert kellene telepíteni. A konténerek “könnyűek”, gyorsan indíthatók, és különösen hasznosak a mikroszervizeken alapuló alkalmazások futtatásában.
• Példa konténerkezelő platformokra: Docker, Kubernetes.

A felhőalapú adatbázisok lehetővé teszik, hogy a felhasználók tárolják és kezeljék adataikat a felhőben. Ezek az adatbázisok könnyen skálázhatók és integrálhatók más felhőalapú szolgáltatásokkal.

Adatbázis-típusok

• Relációs adatbázisok: Például Amazon RDS, Google Cloud SQL.
• NoSQL adatbázisok: Például Amazon DynamoDB, Google Firestore.

Előnyök: rugalmasság, automatikus biztonsági mentések, magas rendelkezésre állás, és egyszerű skálázási lehetőségek.

Előnyök:

• Gyorsan telepíthető erőforrások és infrastruktúra.
• Könnyen skálázható erőforrások dinamikus terhelések esetén.
• Csökkentett üzemeltetési költségek, mivel nem szükséges fizikai infrastruktúrát fenntartani.

Hátrányok:

• Biztonsági kihívások és adatvédelmi aggályok, különösen érzékeny adatok esetén.
• Folyamatos függés a felhőszolgáltatótól, amely esetenként kényszerű áremelkedéseket jelenthet.
• A hálózati késleltetés bizonyos felhasználásoknál problémát jelenthet, mivel a felhőszolgáltatások nem a helyi/közeli szervereken futnak.