Az információ a XX. század tudományának egyik alapvető fogalma. A tudományos fizikai világkép szerint a világ anyagi részecskéi és objektumai kölcsönhatások segítségével energiát cserélnek a 4 dimenziós tér-idő kontinuumban, miközben rendezettségük megváltozik. Az információ valamilyen módon ez utóbbihoz, az anyag és energia térbeli és időbeli eloszlásához, elrendezettségéhez kapcsolódik.

Az információ, különböző aspektusok (nézőpontok) szerint is vizsgálható fogalom:

(1) Az információ valamely személyre, dologra, ügyre vonatkozó tájékoztatás, felvilágosítás, értesülés, jelentés.

(2) Az információ egy szimbólumcsoport jelentése.

(3) Az információ egy hír, egy értesülés újdonságértéke, amellyel valamely bizonytalanságot oszlat el.

(4) Az információ egy strukturált objektum rendezettségének valamilyen mértéke.

(5) Az információ a világ legáltalánosabb belső állapotjelzője, melyet végső soron a fizikai állandók értékei és a fizikai törvények határoznak meg.

Az információ elvont, bonyolult fogalom, amelyet az emberi tudomány alkotott a világban tapasztalt jelenségek leírására. Az információ fogalmát sikerrel használják a filozófia, fizika, matematika, műszaki és társadalom tudományok, miközben minden tudományág saját szemléletmódja szerint definiálja. Az információs tudományok fejlődése során összefügg a számítógépek, számítástudomány és a kommunikáció, a kommunikációs tudományok fejlődésével.

Definíció:

Az információ az anyaghoz és az energiához hasonló, elvont fogalom, amely a világegyetemben jelen lévő és ott kölcsönható anyagi struktúrák rendezettségének jellemzője. Az információnak mennyiségi és minőségi tulajdonságai vannak. Az információ, jelentéssel valamint formai és statikus tulajdonságokkal rendelkező adatok rendezett halmazának jellemzője, amely az információ felhasználóját tudása növelésére és valamely célja elérésére alkalmassá teszi.

Az információ tulajdonságai hierarchikus struktúrát alkotnak. A hierarchikus szintek száma a szakirodalom különböző szerzőinél 3-5 között van. A műszaki szempontból legszélesebb körben elfogadott modell 4 szintű, de az alábbi ábrán egy szinttel kibővített 5 szintű modell látható.

Az információ több szintű modellje alkalmas több, különböző aspektus szerinti vizsgálatra:

• Az információ mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságait a statisztikus és szintaktikus (kódolási) törvények írják le.
• Az információ minőségi (kvalitatív) tulajdonságait a szemantikus (jelentésbeli) és a pragmatikus (felhasználási) törvények írják le.
• A statisztikus szemlélet az információ mérhetőségét vizsgálja.
• A szintaktikus szemlélet az információ alaki, formai tulajdonságait vizsgálja, a kódolás elmélet és a formális nyelvek elmélete segítségével.
• A szemantikus szemlélet az információs primitívek jelentését, a szemiotika és a jelelmélet módszereivel vizsgálja, a pragmatikus szemlélet az információ hatását, a kiváltott akciókat, az összetett információs objektumok tulajdonságait és a hozzájuk kapcsolódó viselkedési formákat vizsgálja.
• Az apobetikus szemlélet az információküldő szándékolt célját és ennek a vevő oldalon elért eredményét vizsgálja. Ez a szemlélet, a műszaki tudományok szempontjából kevesebb jelentőséggel bír.