<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<!-- generator="FeedCreator 1.8" -->
<?xml-stylesheet href="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/lib/exe/css.php?s=feed" type="text/css"?>
<rdf:RDF
    xmlns="http://purl.org/rss/1.0/"
    xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
    xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
    xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
    <channel rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/feed.php">
        <title>Institute of Information Science - University of Miskolc - tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek</title>
        <description></description>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/</link>
        <image rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/_media/wiki:logo.png" />
       <dc:date>2026-04-25T07:22:13+00:00</dc:date>
        <items>
            <rdf:Seq>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:a_nulladik_generacios_szamitogepek?rev=1731344104&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:a_szamitogep_elotti_korszak_toertenete?rev=1731343908&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:elektromechanikus_szamitogepek?rev=1731344380&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:elso_generacios_szamitogepek?rev=1731344642&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:magneses_adattarolas?rev=1731346602&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:masodik_es_harmadik_generacios_szamitogepek?rev=1731344811&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:megjelenito_eszkoezoek?rev=1731348127&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:memoria?rev=1731346222&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:negyedik_es_oetoedik_generacios_szamitogepek?rev=1731345260&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:neumann_janos_munkassaga?rev=1731345121&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:nyomtatok?rev=1731348588&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:optikai_adattarolas?rev=1731347550&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:processzor_mukoedese?rev=1757691626&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:raid?rev=1757680108&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:szamitogepek_tipusai?rev=1731345654&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:szemelyi_szamitogepek?rev=1731345448&amp;do=diff"/>
                <rdf:li rdf:resource="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:videokartya?rev=1731346418&amp;do=diff"/>
            </rdf:Seq>
        </items>
    </channel>
    <image rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/_media/wiki:logo.png">
        <title>Institute of Information Science - University of Miskolc</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/</link>
        <url>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/_media/wiki:logo.png</url>
    </image>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:a_nulladik_generacios_szamitogepek?rev=1731344104&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T16:55:04+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>a_nulladik_generacios_szamitogepek</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:a_nulladik_generacios_szamitogepek?rev=1731344104&amp;do=diff</link>
        <description>Herman Hollerith

A modern kori automatikus számítógépek történetének feldolgozását Herman Hollerith szerepével kell kezdeni. Babbage után újra lyukkártyát kezdett használni és ezzel üzemeltette a “sorbarendező és táblázatkészítő</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:a_szamitogep_elotti_korszak_toertenete?rev=1731343908&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T16:51:48+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>a_szamitogep_elotti_korszak_toertenete</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:a_szamitogep_elotti_korszak_toertenete?rev=1731343908&amp;do=diff</link>
        <description>Abakusz

A magyar nyelvben is ismert kalkulál, kalkulátor szó eredete a latin calculus. Jelentése kavics, kis kő.  Gondoljunk bele, elszámolni 762-ig mekkora munka lenne. De - ha a tízes számrendszerben gondolkodva - az egyeseket kis kövek, a tízeseket nagyobb kövek, a százasokat még nagyobb kövek reprezentálják, akkor ezzel az absztrakcióval a számítási módszer leegyszerűsödhet.$$ log(x \cdot y)  = log(x) + log (y) $$\(5.5 : 2\)</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:elektromechanikus_szamitogepek?rev=1731344380&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T16:59:40+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>elektromechanikus_szamitogepek</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:elektromechanikus_szamitogepek?rev=1731344380&amp;do=diff</link>
        <description>Elektromechanikus számítógépek

Az első elektromechanikus számítógép Konrad Zuse német mérnök nevéhez kötődik. Az első, Z1 nevű gépe még teljesen mechanikus gép volt. 
Ezeket továbbfejlesztette: a Z2 már reléket is tartalmazott, így ez volt az első elektromechanikus áramköröket is tartalmazó számítógép. 
A Z3 pedig már programvezérlésű, bináris számrendszerben dolgozó számítógép volt. A Z4 volt az első olyan digitális számítógép, amely kereskedelmi forgalomba került.…</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:elso_generacios_szamitogepek?rev=1731344642&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:04:02+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>elso_generacios_szamitogepek</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:elso_generacios_szamitogepek?rev=1731344642&amp;do=diff</link>
        <description>Első generációs számítógépek

1943-1946 között készült el a teljesen elektronikus számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Calculator) a Pennsylvania Egyetemen. A programozása gépi kóddal történt. a programot kapcsolótáblán kellett beállítani. Moduláris felépítésű volt és elektroncsövekkel működött. A tízes számrendszert használta.  Másodpercenként mintegy 5000 decimális számmal tudott összeadás műveletet végezni.</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:magneses_adattarolas?rev=1731346602&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:36:42+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>magneses_adattarolas</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:magneses_adattarolas?rev=1731346602&amp;do=diff</link>
        <description>Mágneses adattárolás

A mágneslemez több mágneses bevonatú alumínium korongot tartalmaz. A merevlemezeket az IBM mutatta be először 1956-ban 350 RAMAC névvel. 

A mérete akkora volt, mint egy kétajtós szekrényé és körülbelül 3,75 Megabájt tárolókapacitása volt. Mai árakon számítva havi 28 000 dollárért lehetett bérelni.</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:masodik_es_harmadik_generacios_szamitogepek?rev=1731344811&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:06:51+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>masodik_es_harmadik_generacios_szamitogepek</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:masodik_es_harmadik_generacios_szamitogepek?rev=1731344811&amp;do=diff</link>
        <description>Második generációs számítógépek

1958 – 1965: A második generációs számítógépek tranzisztorokat tartalmaztak.  Ez lecsökkentette a méretüket. A tárolóegységük mágneses - ferritgyűrűs volt.. Ezeknél a gépeknél jelenik meg a megszakítás-rendszer, amelyekkel a hardveres jelzéseket a számítógépek kezelni tudják. Ekkor jelentek meg az operációs rendszerek, valamint a magas szintű programozási nyelvek pl.: FORTRAN. A népszerű gépek közé tartoztak például az IBM 700/7000 sorozata (pl. 7040, 7070, 7090 …</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:megjelenito_eszkoezoek?rev=1731348127&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T18:02:07+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>megjelenito_eszkoezoek</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:megjelenito_eszkoezoek?rev=1731348127&amp;do=diff</link>
        <description>Monitor

A monitor a televízióhoz hasonló, de annál általában nagyobb felbontást biztosító eszköz. A számítástechnika fejlődésével különböző fajtái alakultak ki. Kezdetben csupán a szöveg megjelenítésére alkalmas változatait használták, később megjelentek a grafikus változatok is, előbb monokróm, azaz egy színű, később színes változatban. Az egyszínű monitorok előállítása olcsóbb volt, azonban egy idő után az alkalmazott programok igényei kinőtték ezeket. Ezek a fekete-fehér televízióktól eltérő…</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:memoria?rev=1731346222&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:30:22+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>memoria</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:memoria?rev=1731346222&amp;do=diff</link>
        <description>Memória

RAM - Random Access Memory. Véletlen hozzáférésű memória, vagy más néven írható és olvasható memória. A tartalmát addig őrzi meg, amíg energiaellátást kap. Sokkal gyorsabb, mint a merevlemez, ezért a futó programokat és a programokhoz szükséges adatokat tároljuk benne. A számítógép kikapcsolásakor a RAM által tárolt adatokat el kell menteni a merevlemezre</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:negyedik_es_oetoedik_generacios_szamitogepek?rev=1731345260&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:14:20+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>negyedik_es_oetoedik_generacios_szamitogepek</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:negyedik_es_oetoedik_generacios_szamitogepek?rev=1731345260&amp;do=diff</link>
        <description>Negyedik és ötödik generációs számítógépek

A hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével megszületett a mikrocsip és a mikroprocesszor, melyet elsőként az Intel cég mutatott be 1971-ben. Ez tette lehetővé a negyedik generációs személyi számítógépek létrehozását. Ebbe a csoportba tartoznak a ma használatos számítógépek is.</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:neumann_janos_munkassaga?rev=1731345121&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:12:01+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>neumann_janos_munkassaga</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:neumann_janos_munkassaga?rev=1731345121&amp;do=diff</link>
        <description>Neumann János munkássága

Neumann János - vagy ahogy a tengerentúlon ismerik John von Neumann - 1903. december 28-án született Budapesten, jómódú családba. Az apja Neumann Miksa bankár, anyja Kann Margit. 

1909 és 1913 között járt elemi iskolába majd 1913-tól a Fasori Református Gimnáziumban tanult tovább. Ez  abban az időben Magyarország egyik legjobb középiskolája volt, ide járt Petőfi Sándor, Doráti Antal, Tátrai Vilmos, Neumann János,Stein Aurél, Kandó Kálmán, Harsányi János, Wigner Jenő.…</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:nyomtatok?rev=1731348588&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T18:09:48+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>nyomtatok</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:nyomtatok?rev=1731348588&amp;do=diff</link>
        <description>Nyomtatók csoportosítása

A nyomtatókat többféle szempontból csoportosíthatjuk.

Működési elv alapján:

	*  ütő- és nem ütőnyomtatók,
	*  színes és szürkeárnyalatos nyomtatók.

Az alapján, hogy egyszerre mennyi anyagot nyomtatnak:</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:optikai_adattarolas?rev=1731347550&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:52:30+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>optikai_adattarolas</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:optikai_adattarolas?rev=1731347550&amp;do=diff</link>
        <description>Optikai Adattárolás

A 30 éves Thomas Alva Edison éppen a Morse jelek automatikus rögzítésével foglalkozott 1877-ben, amikor rájött, hogy az emberi hangot rögzíteni tudja. Edison folytatta a munkáját és elkészítette a “felvevő apparátus</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:processzor_mukoedese?rev=1757691626&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2025-09-12T15:40:26+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>processzor_mukoedese</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:processzor_mukoedese?rev=1757691626&amp;do=diff</link>
        <description>Processzor működése

Az első processzor az Intel 4004 jelű processzora volt az első kereskedelmi célú processzor. Csak 4 bites volt, de hatalmas lehetőségeket ígért. A továbbfejlesztett változata a 8080 már 8 bites  volt. Az igazán nagy sikert a 8088 processzor hozta el.</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:raid?rev=1757680108&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2025-09-12T12:28:28+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>raid</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:raid?rev=1757680108&amp;do=diff</link>
        <description>RAID

A RAID rövidítés a legenda szerint a Redundant Array of Inexpensive Discs (olcsó lemezek redundáns tömbje) rövidítésből származik. Elsősorban szerverekben hasznos, ott meg az olcsó lemez nem annyira jellemző, úgyhogy kicsit csavarintottak az elnevezésen: \( n_{aktív} = n_{össz} -1 \)\( \sum adat = n_{aktív} \cdot kapacitás_{min} \)</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:szamitogepek_tipusai?rev=1731345654&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:20:54+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>szamitogepek_tipusai</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:szamitogepek_tipusai?rev=1731345654&amp;do=diff</link>
        <description>Számítógépek típusai

A munkaállomások nagy teljesítőképességű személyi számítógépek, melyeket, műszaki, matematikai  vagy tudományos számítások elvégzésére terveztek.

Általában egyfelhasználós rendszerek, a tipikus feladatok a számítógépes konstrukciós tervezés, modellezés, kép és videó feldolgozás, számítógépes grafika, animációk.</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:szemelyi_szamitogepek?rev=1731345448&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:17:28+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>szemelyi_szamitogepek</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:szemelyi_szamitogepek?rev=1731345448&amp;do=diff</link>
        <description>Személyi számítógépek

A személyi számítógépek ma már teljesen elterjedtek, szinte minden háztartásban megtalálhatók. De ez nem mindig volt így.  1955-ben a világon 250 számítógép volt. 1980-ban pedig már  egymillió. A nyolcvanas évek közepére a számuk 30 millió lett. A százmilliós darabszámot 1999-ben érték el, a fejlődő országok igényeinek növekedésével magyarázható, hogy a 2012 évben 2 milliárd személyi számítógépről beszélhetünk.</description>
    </item>
    <item rdf:about="https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:videokartya?rev=1731346418&amp;do=diff">
        <dc:format>text/html</dc:format>
        <dc:date>2024-11-11T17:33:38+00:00</dc:date>
        <dc:creator>Anonymous (anonymous@undisclosed.example.com)</dc:creator>
        <title>videokartya</title>
        <link>https://edu.iit.uni-miskolc.hu/tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:videokartya?rev=1731346418&amp;do=diff</link>
        <description>Videokártya

 videó megjelenítők  - magyarul videokártyák - talán a leggyakrabban cserélt alkatrészei a számítógépeinknek. 

Nem mindig volt erre lehetőség. Az ATARI 2600 számítógépnek például nem volt külön videó megjelenítője. A Commodore 64-nek például volt, de nem túlságosan finom felbontással. A kijelző 40*25 cellára volt felosztva és minden cella 8*8-as felbontású volt.</description>
    </item>
</rdf:RDF>
