This is an old revision of the document!
Table of Contents
Blockchain technológia és virtuális fizetőeszközök
A blockchain technológia ~2010-től forradalmasította az adatok kezelését és a virtuális fizetőeszközök működését. A decentralizált rendszerek, mint a Bitcoin és az Ethereum, lehetővé tették az emberek számára, hogy közvetítők nélkül hajtsanak végre különböző tranzakciókat.
Blockchain alapok
A blockchain egy decentralizált adatbázis, amely az adatok folyamatosan növekvő listáját, úgynevezett blokkokat tartalmazza. Minden blokk kapcsolódik az előzőhöz egy kriptográfiai algoritmus révén, biztosítva a lánc integritását és biztonságát.
- Decentralizáltság: A blockchain technológia alapja, hogy nincs központi hatóság, ami irányítaná vagy ellenőrizné az adatokat.
- Átláthatóság: Minden résztvevő láthatja a tranzakciókat, de a résztvevők személyazonossága anonim marad.
- Változtathatatlanság: Miután egy blokk hozzáadásra kerül a lánchoz, nem lehet azt módosítani anélkül, hogy az egész láncot ne változtatnák meg, ami rendkívül nehéz.
Hogyan működik a blockchain?
Eredeti cikk, szerzője álnéven írta: https://web.archive.org/web/20140320135003/https://bitcoin.org/bitcoin.pdf
A blockchain technológia működési elve egyszerű, és rendkívül biztonságos:
- A tranzakciók adatainak csoportosítása blokkokba.
- A blokkok hozzáadása a lánchoz, miután a résztvevők (node-ok) konszenzusra jutottak, hogy a tranzakciók érvényesek.
- Minden blokk tartalmazza az előző blokk kriptográfiai lenyomatát, ezzel biztosítva a lánc folyamatosságát és változtathatatlanságát.
Hash kódok
A hash egy fix hosszúságú alfanumerikus (számokból és betűkből álló) kód, amely az eredeti adat rövidített ujjlenyomata.
Hash-függvények főbb jellemzői
- Determináltság
- Egy adott bemenet mindig ugyanazt a hash értéket adja vissza
- Fix hosszúságú kimenet
- A bemenet méretétől függetlenül a hash kód mindig ugyanakkora hosszúságú. Az SHA-256 hash-függvény kimenete mindig 256 bit (64 hexadecimális karakter)
- Ütközés-ellenállás (Collision resistance)
- Két különböző bemenet nem generálhatja ugyanazt a hash kódot. Ez a tulajdonság kritikus a biztonságos alkalmazásokban, bár az ütközés lehetősége soha nem zárható ki teljesen.
- Egyirányúság
- A hash-ből nem lehet visszafejteni az eredeti adatot (matematikailag egyirányú)
- Jó a szórása
- A bemenet kis módosítása (akár egyetlen karakter változtatása) jelentősen megváltoztatja a hash kódot.
Példa:
Hello, World! → a591a6d40bf420404a011733cfb7b190
hello, World! → 934acb356d42d04c21a261c15bf6a95d
Ismertebb változatok
MD5: Régi, de már nem biztonságos hash-függvény.
SHA-1: Jobb, de már gyenge, nem ajánlott használata.
SHA-256 (Secure Hash Algorithm): A modern blockchain rendszerekben (pl. Bitcoin) használt hash.
SHA-3: Újabb szabvány, még erősebb biztonság.
Hash alkalmazási területei
- Jelszótárolás: a jelszavakat nem tároljuk közvetlenül, hanem a hash kódját.
- ==== Blokklánc felépítése ==== === Proof of work === A Proof-of-Work (PoW) egy olyan konszenzusmechanizmus, amelyet blockchain hálózatok, például a Bitcoin, használnak a tranzakciók hitelesítésére és új blokkok hozzáadására a lánchoz. A PoW célja a hálózat biztonságának garantálása és a résztvevők közötti egyetértés (konszenzus) elérése központosított hatóság nélkül. Hogyan működik? Blokk létrehozása: Egy adott blokk tartalmazza a tranzakciók listáját, a korábbi blokk hash-ét és más adatokat. A bányászok versenyeznek, hogy megtalálják azt a számot (a nonce-ot), amely megfelel bizonyos feltételeknek. Feladat: A blokk tartalmából egy olyan hash-t kell generálni, amely megfelel a hálózat által meghatározott nehézségi szintnek. A gyakorlatban a hash-nek egy bizonyos számú nullával kell kezdődnie. A bányászok ezt próbálgatással (brute force) oldják meg, a hash-t addig számolják újra különböző nonce értékekkel, amíg megfelel a kritériumnak. Online szimulátor: https://blockchain-academy.hs-mittweida.de/2021/05/proof-of-work-simulator/
Valóságos blokklánc: https://www.blockchain.com/explorer/assets/btc ===== Kriptovaluták ===== A blockchain technológia legismertebb alkalmazásai a kriptovaluták, amelyek a hagyományos valutákhoz hasonlóan működnek, de digitális formában léteznek, és a blockchainen keresztül kerülnek kibocsátásra és nyomon követésre. * Bitcoin: Az első és legismertebb kriptovaluta, amelyet 2008-ban hoztak létre Satoshi Nakamoto álneve alatt. Célja egy közvetítők nélküli, decentralizált fizetési rendszer kialakítása. * Ethereum: Egy másik jelentős blockchain platform, amely nemcsak kriptovalutát (Ether) kínál, hanem lehetővé teszi okosszerződések (smart contracts) és decentralizált alkalmazások (DApps) futtatását. ===== Jogi vonatkozások ===== A kriptovaluták és a blockchain technológia használata számos jogi kérdést vet fel, különösen mivel a szabályozás gyakran elmarad a technológia fejlődésétől. * Szabályozás: Sok ország még dolgozik a kriptovaluták szabályozásán. Néhány ország elfogadja és szabályozza a kriptovaluták használatát, míg mások tiltják vagy szigorúan ellenőrzik azokat. * Pénzmosás elleni törvények: A kriptovaluták anonimitása lehetővé teheti a pénzmosást vagy illegális tevékenységek finanszírozását, ezért sok ország pénzmosás elleni törvényeket vezet be, hogy ellenőrizzék a kriptovaluta-tranzakciókat. * Adózás: A kriptovalutákat adózás szempontjából vagyoni eszközöknek tekintik, ezért az azokkal való kereskedésből származó nyereséget adóztatják. ===== Okosszerződések (Smart Contracts) ===== Az okosszerződések olyan önvégrehajtó szerződések, amelyek a blockchainen futnak. A szerződések feltételeit program formájában írják meg, és azok automatikusan végrehajtásra kerülnek, amikor a meghatározott feltételek teljesülnek. * 1. példa: Egy biztosítási szerződés, amely automatikusan kártérítést fizet, ha egy előre meghatározott esemény bekövetkezik (pl. egy járat késik). ===== Virtuális fizetőeszközök előnyei és kihívásai ===== * Előnyök: - Decentralizáció: Közvetítő nélküli tranzakciók, alacsony költségek. - Globális elérhetőség: Bárhol használható, ahol internetkapcsolat van. - Gyorsaság: A tranzakciók gyorsabban feldolgozhatók, mint a hagyományos bankrendszerekben. * Kihívások: - Volatilitás: A kriptovaluták árfolyama gyakran ingadozik, ami kockázatot jelent a felhasználók számára. - Szabályozási kockázatok: A szabályozás hiánya vagy változékonysága problémákat okozhat a jogi megfelelés terén. - Biztonsági kérdések**: Bár a blockchain biztonságos, a felhasználói fiókok, pénztárcák feltörhetőek, ha nem megfelelő védelmet használnak.