tanszek:oktatas:blockchain_technologia_es_virtualis_fizetoeszkoezoek

This is an old revision of the document!


Blockchain technológia és virtuális fizetőeszközök

Hash kódok

A hash egy fix hosszúságú alfanumerikus (számokból és betűkből álló) kód, amely az eredeti adat rövidített ujjlenyomata.

Egyszerű hash kód: egyszerű hash

Hash-függvények főbb jellemzői

  • Determináltság
    • Egy adott bemenet mindig ugyanazt a hash értéket adja vissza
  • Fix hosszúságú kimenet
    • A bemenet méretétől függetlenül a hash kód mindig ugyanakkora hosszúságú. Az SHA-256 hash-függvény kimenete mindig 256 bit (64 hexadecimális karakter)
  • Ütközés-ellenállás (Collision resistance)
    • Két különböző bemenet nem generálhatja ugyanazt a hash kódot. Ez a tulajdonság kritikus a biztonságos alkalmazásokban, bár az ütközés lehetősége soha nem zárható ki teljesen.
  • Egyirányúság
    • A hash-ből nem lehet visszafejteni az eredeti adatot (matematikailag egyirányú)
  • Jó a szórása
    • A bemenet kis módosítása (akár egyetlen karakter változtatása) jelentősen megváltoztatja a hash kódot.
      • Hello, World! → a591a6d40bf420404a011733cfb7b190
      • hello, World! → 934acb356d42d04c21a261c15bf6a95d

Ismertebb változatok

  • MD5: Régi, de már nem biztonságos hash-függvény.
  • SHA-1: Jobb, de már gyenge, nem ajánlott használata.
  • SHA-256 (Secure Hash Algorithm): A modern blockchain rendszerekben (pl. Bitcoin) használt hash.
  • SHA-3: Újabb szabvány, még erősebb biztonság.

Hash alkalmazási területei

  • Jelszótárolás: a jelszavakat nem tároljuk közvetlenül, hanem a hash kódját.
  • Digitális aláírás: hitelesítéskor elég a hash-t aláírni digitálisan, nem kell a teljes dokumentumot.
  • Proof of work: lásd az alábbiakban.

Blockchain alapok

A blockchain egy decentralizált adatbázis, amely az adatok folyamatosan növekvő listáját, úgynevezett blokkokat tartalmazza. Minden blokk kapcsolódik az előzőhöz egy kriptográfiai algoritmus révén, biztosítva a lánc integritását és biztonságát.

  • Decentralizáltság: A blockchain technológia alapja, hogy nincs központi hatóság, ami irányítaná vagy ellenőrizné az adatokat.
  • Átláthatóság: Minden résztvevő láthatja a tranzakciókat, de a résztvevők személyazonossága anonim marad.
  • Változtathatatlanság: Miután egy blokk hozzáadásra kerül a lánchoz, nem lehet azt módosítani anélkül, hogy az egész láncot ne változtatnák meg, ami rendkívül nehéz.

Hogyan működik a blockchain?

Eredeti cikk, szerzője álnéven írta: https://web.archive.org/web/20140320135003/https://bitcoin.org/bitcoin.pdf

A blockchain technológia működési elve egyszerű, és rendkívül biztonságos:

  1. A tranzakciók adatainak csoportosítása blokkokba.
  2. A blokkok hozzáadása a lánchoz, miután a résztvevők (node-ok) konszenzusra jutottak, hogy a tranzakciók érvényesek.
  3. Minden blokk tartalmazza az előző blokk kriptográfiai lenyomatát, ezzel biztosítva a lánc folyamatosságát és változtathatatlanságát.

Blokklánc felépítése

Proof of work

A Proof-of-Work (PoW) egy olyan konszenzusmechanizmus, amelyet blockchain hálózatok, például a Bitcoin, használnak a tranzakciók hitelesítésére és új blokkok hozzáadására a lánchoz. A PoW célja a hálózat biztonságának garantálása és a résztvevők közötti egyetértés (konszenzus) elérése központosított hatóság nélkül.

Hogyan működik?

Blokk létrehozása: Egy adott blokk tartalmazza a tranzakciók listáját, a korábbi blokk hash-ét és más adatokat. A bányászok versenyeznek, hogy megtalálják azt a számot (a nonce-ot), amely megfelel bizonyos feltételeknek.

Feladat: A blokk tartalmából egy olyan hash-t kell generálni, amely megfelel a hálózat által meghatározott nehézségi szintnek. A gyakorlatban a hash-nek egy bizonyos számú nullával kell kezdődnie.

A bányászok ezt próbálgatással (brute force) oldják meg, a hash-t addig számolják újra különböző nonce értékekkel, amíg megfelel a kritériumnak.

Online szimulátor: https://blockchain-academy.hs-mittweida.de/2021/05/proof-of-work-simulator/

Valóságos blokklánc: https://www.blockchain.com/explorer/assets/btc

Kriptovaluták

A blockchain technológia legismertebb alkalmazásai a kriptovaluták, amelyek a hagyományos valutákhoz hasonlóan működnek, de digitális formában léteznek, és a blockchainen keresztül kerülnek kibocsátásra és nyomon követésre.

  • Bitcoin: Az első és legismertebb kriptovaluta, amelyet 2008-ban hoztak létre Satoshi Nakamoto álneve alatt. Célja egy közvetítők nélküli, decentralizált fizetési rendszer kialakítása.
  • Ethereum: Egy másik jelentős blockchain platform, amely nemcsak kriptovalutát (Ether) kínál, hanem lehetővé teszi okosszerződések (smart contracts) és decentralizált alkalmazások (DApps) futtatását.

Jogi vonatkozások

A kriptovaluták és a blockchain technológia használata számos jogi kérdést vet fel, különösen mivel a szabályozás gyakran elmarad a technológia fejlődésétől.

  • Szabályozás: Sok ország még dolgozik a kriptovaluták szabályozásán. Néhány ország elfogadja és szabályozza a kriptovaluták használatát, míg mások tiltják vagy szigorúan ellenőrzik azokat.
  • Pénzmosás elleni törvények: A kriptovaluták anonimitása lehetővé teheti a pénzmosást vagy illegális tevékenységek finanszírozását, ezért sok ország pénzmosás elleni törvényeket vezet be, hogy ellenőrizzék a kriptovaluta-tranzakciókat.
  • Adózás: A kriptovalutákat adózás szempontjából vagyoni eszközöknek tekintik, ezért az azokkal való kereskedésből származó nyereséget adóztatják.

Okosszerződések (Smart Contracts)

Az okosszerződések olyan önvégrehajtó szerződések, amelyek a blockchainen futnak. A szerződések feltételeit program formájában írják meg, és azok automatikusan végrehajtásra kerülnek, amikor a meghatározott feltételek teljesülnek.

  • 1. példa: Egy biztosítási szerződés, amely automatikusan kártérítést fizet, ha egy előre meghatározott esemény bekövetkezik (pl. egy járat késik).

Virtuális fizetőeszközök előnyei és kihívásai

  • Előnyök:
    1. Decentralizáció: Közvetítő nélküli tranzakciók, alacsony költségek.
    2. Globális elérhetőség: Bárhol használható, ahol internetkapcsolat van.
    3. Gyorsaság: A tranzakciók gyorsabban feldolgozhatók, mint a hagyományos bankrendszerekben.
  • Kihívások:
    1. Volatilitás: A kriptovaluták árfolyama gyakran ingadozik, ami kockázatot jelent a felhasználók számára.
    2. Szabályozási kockázatok: A szabályozás hiánya vagy változékonysága problémákat okozhat a jogi megfelelés terén.
    3. Biztonsági kérdések: Bár a blockchain biztonságos, a felhasználói fiókok, pénztárcák feltörhetőek, ha nem megfelelő védelmet használnak.
tanszek/oktatas/blockchain_technologia_es_virtualis_fizetoeszkoezoek.1732208054.txt.gz · Last modified: 2024/11/21 16:54 by knehez