Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

--- tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:docker_ismerteto [2025/03/26 13:12] – created kissa
+++ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:docker_ismerteto [2025/03/26 13:39] (current) – [Feladatok] kissa
@@ Line 6: / Line 6: @@
 A felhő alapú számítástechnika lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy minimalizálják az IT-infrastruktúra felépítésének kezdeti költségeit, valamint alkalmazásaikat gyorsabban üzembe helyezzék, jobb kezelhetőség és kevesebb karbantartás mellett.
-Lehetővé teszi továbbá, hogy a szolgáltatók gyorsan adaptálják saját erőforrásaikat az ingadozó, vagy csak időszakosan kiugró igényekhez (pl. Black Friday egy webshopnál, sorozat premier egy streaming szolgáltatónál). Ezt „cloud bursting”-nek is nevezzük.
+Lehetővé teszi továbbá, hogy a szolgáltatók valamely publikus felhőszolgáltatás felhasználásával gyorsan adaptálják saját erőforrásaikat az ingadozó, vagy csak időszakosan kiugró igényekhez (pl. Black Friday egy webshopnál, sorozat premier egy streaming szolgáltatónál). Ezt „cloud bursting”-nek is nevezzük.
 ===== Konténerek =====
-A natív felhő alapú számítástechnika (Cloud Native Computing) egy olyan modern szoftverfejlesztési megközelítés, amely a felhőt használja fel jól skálázható alkalmazások létrehozására és futtatására, dinamikus üzemeltetési környezetekben. Ennek a megközelítésnek gyakori elemei az olyan technológiák, mint a konténerek, mikroszolgáltatások, „serverless” függvények és a deklaratív kódon keresztül telepített infrastruktúra (**Infrastructure as Code**).
+A natív felhő alapú számítástechnika (Cloud Native Computing) egy olyan modern szoftverfejlesztési megközelítés, amely a felhőt használja fel jól skálázható alkalmazások létrehozására és futtatására, dinamikus üzemeltetési környezetekben. Ennek a megközelítésnek gyakori elemei az olyan technológiák, mint a konténerek, mikroszolgáltatások, „serverless” függvények és a deklaratív kódon keresztül telepített infrastruktúra (Infrastructure as Code).
 A natív felhő alapú alkalmazások gyakran Docker-tárolókban futó konténerek által nyújtott mikroszolgáltatásokból épülnek fel, amelyeket Kubernetes-ben irányítanak, és CI/CD, valamint DevOps munkafolyamatok segítségével telepítenek és üzemeltetnek.
@@ Line 18: / Line 18: @@
 A konténer technológia, mint OS-szintű virtualizáció jelen van, és egyre inkább teret nyer a modern szoftverek üzemeltetésében. A számítási felhő platformok következő generációja nem a hardverek, hanem az alkalmazások virtualizációján alapul.
-{{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-125311.png}}
+{{ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-132224.png }}
-A klasszikus virtuális gépek általában úgy működnek, hogy egy hypervisor felügyel több virtuális gépet (VM), melyek egyenként külön operációs rendszert futtatnak. A konténerek esetében minden alkalmazás ugyanazon az operációs rendszeren fut, viszont konténerenként külön-külön, elszeparált környezetekben. A konténerek között tehát processz szintű izoláció valósul meg, melyet a hoszt gép kernele biztosít.
+A klasszikus, [[https://en.wikipedia.org/wiki/Hypervisor||hypervisor]] alapú virtuális gépek úgy működnek, hogy a hypervisor több virtuális gépet (VM) felügyel, melyek egyenként külön operációs rendszert futtatnak. A konténerek esetében minden alkalmazás ugyanazon az operációs rendszeren fut, viszont konténerenként külön-külön, elszeparált környezetekben. A konténerek között tehát processz szintű izoláció valósul meg, melyet a hoszt gép kernele biztosít.
 Mivel egy-egy alkalmazás elindításakor nem kell a kernel elindulására várni, a rendszerindítási folyamat sokkal gyorsabb, mint a hagyományos VM-ek esetében. Emellett az erőforrás kihasználás jelentősen jobb (közel natív teljesítmény elérésére van lehetőség), mint a virtuális gépeknél.
@@ Line 30: / Line 30: @@
 A konténerek emellett kisebb tár- és memóriaigénnyel rendelkeznek, mint a VM-ek, emiatt könnyebben lehet őket alkalmazni multi-cloud környezetben, ahol a szolgáltatás egyszerre több felhőben (pl. céges privátfelhő, Google Cloud Platform, Microsoft Azure, Amazon Web Services) van üzemeltetve. Jól alkalmazhatók továbbá cloud bursting során, amikor a megnövekvő igények miatt a saját infrastruktúra mellett igénybe kell venni egy publikus felhőszolgáltatást is az üzemeltetett alkalmazás számára.
-A konténerek számos előnnyel rendelkeznek, de architektúrájukból adódóan sebezhetőbb megoldásnak számítanak, mint a klasszikus virtuális gépek, ugyanis minden konténer egyetlen kernelen fut, és csupán ennek a kernelnek a hibáiból adódóan (Single Point of Failure) előfordulhat nem kívánt adatszivárgás a konténerek között.
+A konténerek számos előnnyel rendelkeznek, de architektúrájukból adódóan sebezhetőbb megoldásnak számítanak, mint a klasszikus virtuális gépek, ugyanis minden konténer egyetlen kernelen fut, és csupán ennek a kernelnek (vagy a konténer motornak) a hibáiból adódóan ([[https://en.wikipedia.org/wiki/Single_point_of_failure|Single Point of Failure]]) előfordulhat nem kívánt adatszivárgás a konténerek között.
 ===== Docker =====
@@ Line 37: / Line 37: @@
 ==== Architektúra ====
-{{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-125339.png}}
+{{ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-132236.png }}
 A Docker architektúrális felépítését, valamint legfontosabb parancsait a fenti ábra mutatja be.
@@ Line 54: / Line 54: @@
 A képfájl a konténer statikus váza, egy recept arra vonatkozóan, hogy hogyan tudjuk a konténert létrehozni és elindítani.
-{{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-130055.png}}
+{{ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-132253.png }}
 Egy képfájlból több konténer is létrehozható, például abban az esetben lehet erre szükség, ha alkalmazásunk válaszidejét csökkenteni szeretnénk, például az alábbi módok valamelyikén:
@@ Line 68: / Line 68: @@
 Ennek a problémának a megoldása miatt van lehetőségünk ún. **perzisztens tárolók** (volume-ok) létrehozására. A perzisztens tárolók nem a konténer virtualizált – és kívülről közvetlenül elérhetetlen - fájlrendszerén, hanem közvetlenül a hoszt gépen kerülnek tárolásra, ahogy az az alábbi ábrán is látható.
-{{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-130313.png}}
+{{ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-132557.png }}
 Perzisztens tárolókat nevük és opcionálisan egyes jellemzőik (pl. méretük) megadásával hozhatunk létre. A tároló nevének egyedinek kell lennie.
@@ Line 76: / Line 76: @@
 Ezt a folyamatot a Docker Engine kezeli, a konténer számára teljesen transzparens módon.
-==== Virtuális hálózat ====
+==== Hálózat virtualizáció ====
 Az alkalmazások gyakran több konténerre oszthatóak, ezek a konténerek a hálózaton keresztül képesek kommunikálni egymással. A Docker többféle virtualizált hálózatkezelési módszert támogat, melyek közül leggyakrabban [[https://docs.docker.com/engine/network/drivers/bridge/|bridge network]]-öket használnak.
-{{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-130711.png}}
+{{ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-132611.png }}
 Ahogy az a képen is látható, az azonos hálózathoz hozzákapcsolt konténerek (''todo-backend'', ''todo-database'') egymással kommunikálni tudnak, azonban a különböző hálózaton lévő konténerek (pl. a ''some-application'' és a ''todo-backend'') nem érhetik el egymást. Egy konténer egyébként akár több hálózathoz is kapcsolódhat.
@@ Line 89: / Line 89: @@
 Amennyiben saját hálózatot („user-defined bridge”) hozunk létre, azon belül a névfeloldás automatikusan biztosított, az egyes konténerekre konkrét IP-címük helyett elegendő elnevezésükkel (pl. ''todo-database'') hivatkoznunk a hálózati kommunikáció során, így az esetleges IP-cím váltás sem okoz gondot az alkalmazás üzemeltetésében.
+==== Feladatok ====
+  * [[tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:docker_vitualizacio|Flask szerver és Redis cache beüzemelése]]
+  * [[tanszek:oktatas:informacios_rendszerek_integralasa:docker_loadbalancer|Terhelés elosztás és monitorozás HAProxy segítségével]]
+  * {{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-131416.pdf|Todo webalkalmazás beüzemelése}} + [[https://github.com/aron123/docker-tutorial|Forráskód]]