tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:bevezetes-ir-opensource

Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

Link to this comparison view

Both sides previous revisionPrevious revision
Next revision
Previous revision
tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:bevezetes-ir-opensource [2025/09/12 18:45] kneheztanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:bevezetes-ir-opensource [2025/09/14 17:41] (current) – [4.4 Esettanulmány – München város Linux projektje] knehez
Line 5: Line 5:
  
 Az informatikai rendszerek (IR) és az információs technológiák (IT) minden szervezet számára alapvető fontosságúak.   Az informatikai rendszerek (IR) és az információs technológiák (IT) minden szervezet számára alapvető fontosságúak.  
-A globalizáció és a digitalizáció révén az informatika nem egyszerű támogató funkció, hanem a szervezetek versenyképességének meghatározó tényezője.  +A globalizáció és a digitalizáció révén az informatika nem egyszerű támogató funkció, hanem a szervezetek __versenyképességének meghatározó tényezője__.  
  
   * **IR (Informatikai Rendszer):** a szervezet igényei és az információfeldolgozás szükségletei.     * **IR (Informatikai Rendszer):** a szervezet igényei és az információfeldolgozás szükségletei.  
Line 118: Line 118:
   * **Társadalmi szempontból:** a nyílt forráskód támogatja az átláthatóságot és a demokráciát, hiszen a közszférában alkalmazva megakadályozza, hogy egyetlen gyártó uralja az állami rendszereket.     * **Társadalmi szempontból:** a nyílt forráskód támogatja az átláthatóságot és a demokráciát, hiszen a közszférában alkalmazva megakadályozza, hogy egyetlen gyártó uralja az állami rendszereket.  
  
-==== 4.4 Esettanulmány – München város Linux projektje ====+==== Esettanulmány – München város Linux projektje ====
 München városa 2003-ban elindította a „LiMux” projektet, amelynek célja a városi hivatalok Windows alapú rendszereinek Linuxra és LibreOffice-ra való átállítása volt.   München városa 2003-ban elindította a „LiMux” projektet, amelynek célja a városi hivatalok Windows alapú rendszereinek Linuxra és LibreOffice-ra való átállítása volt.  
  
Line 234: Line 234:
 ==== 6.3 Munkahelyteremtés és helyi gazdaságfejlesztés ==== ==== 6.3 Munkahelyteremtés és helyi gazdaságfejlesztés ====
 Az OSS nem csak költségmegtakarítást jelent, hanem munkahelyeket is teremt.   Az OSS nem csak költségmegtakarítást jelent, hanem munkahelyeket is teremt.  
-  * Az OSS rendszerek testreszabása, üzemeltetése és támogatása helyi vállalatokra hárul.  +  * Az OSS rendszerek testreszabása, üzemeltetése és támogatása helyi vállalkozásokra is támaszkodhat.  
   * Ez új piacokat és üzleti modelleket hoz létre a tanácsadás, oktatás és rendszerintegráció területén.     * Ez új piacokat és üzleti modelleket hoz létre a tanácsadás, oktatás és rendszerintegráció területén.  
  
Line 340: Line 340:
 A konténerizáció, a DevOps, a CI/CD, a cloud-native megközelítés, a mesterséges intelligencia és az open data mind olyan területek, ahol az OSS meghatározó szerepet játszik.   A konténerizáció, a DevOps, a CI/CD, a cloud-native megközelítés, a mesterséges intelligencia és az open data mind olyan területek, ahol az OSS meghatározó szerepet játszik.  
 Ezek a trendek bizonyítják, hogy a nyílt forráskód a jövő informatikai innovációinak motorja lesz.   Ezek a trendek bizonyítják, hogy a nyílt forráskód a jövő informatikai innovációinak motorja lesz.  
- 
  
 ---- ----
- 
-===== 8. Összegzés ===== 
  
 ===== 8. Összegzés ===== ===== 8. Összegzés =====
Line 359: Line 356:
   * Az OSS gazdasági hatása kettős: csökkenti a költségeket, ugyanakkor munkahelyeket és innovációs lehetőségeket teremt.     * Az OSS gazdasági hatása kettős: csökkenti a költségeket, ugyanakkor munkahelyeket és innovációs lehetőségeket teremt.  
   * A társadalmi dimenzióban a nyílt forráskód hozzájárul az oktatás fejlődéséhez, a kormányzati átláthatósághoz és a digitális demokrácia erősödéséhez.     * A társadalmi dimenzióban a nyílt forráskód hozzájárul az oktatás fejlődéséhez, a kormányzati átláthatósághoz és a digitális demokrácia erősödéséhez.  
- 
-==== 8.2 Hallgatói következtetések ==== 
-A hallgatóknak fontos megérteniük, hogy:   
-  * Az informatikai döntések mögött mindig **üzleti és társadalmi tényezők** is állnak, nem csupán technológiai szempontok.   
-  * A nyílt forráskód ma már nem „alternatív megoldás”, hanem a legnagyobb technológiai trendek alapja (felhő, AI, DevOps, CI/CD).   
-  * A licencek ismerete és helyes megválasztása gyakorlati kérdés minden fejlesztő és mérnök számára.   
-  * A nyílt forráskódú közösségekbe való bekapcsolódás nemcsak szakmai fejlődést, hanem nemzetközi tapasztalatokat és karrierlehetőségeket is kínál.   
- 
-==== 8.3 Jövőbeli kilátások ==== 
-A jövő informatikája várhatóan még inkább a nyílt forráskódra épül.   
-  * Az **AI és gépi tanulás** területén a nyílt modellek (pl. LLaMA, Mistral, Hugging Face) forradalmi hatással vannak a kutatásra és az iparra.   
-  * A **cloud-native megközelítés** és a konténertechnológiák a következő évtized alapvető infrastruktúráját adják.   
-  * Az **államigazgatásban** és a közigazgatásban a nyílt szabványok és az OSS növelik az átláthatóságot és az állampolgári bizalmat.   
- 
-==== 8.4 Zárógondolat ==== 
-A nyílt forráskód nem pusztán technológiai trend, hanem a **digitális társadalom alappillére**.   
-Aki megérti az OSS filozófiáját és képes azt a gyakorlatban is alkalmazni, az nemcsak sikeres informatikai szakemberré válhat, hanem hozzájárulhat egy fenntarthatóbb, átláthatóbb és együttműködőbb digitális világ kialakításához is.   
- 
- 
----- 
- 
-===== 9. Kérdések és vitapontok ===== 
- 
-  * Miért fontos különválasztani az IR és IT fogalmát?   
-  * Milyen tényezők befolyásolják, hogy egy vállalat felhőalapú vagy lokális rendszert használjon?   
-  * Milyen előnyei és kockázatai vannak a nyílt forráskódú szoftvereknek?   
-  * Hogyan hat a licencválasztás a közösség és az üzleti modell fejlődésére?   
-  * München város Linux-projektje miért vallott kudarcot, és milyen tanulságok vonhatók le belőle?   
-  * Mit jelent a vendor lock-in, és hogyan segít ezt elkerülni a nyílt forráskód?   
-  * Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a nyílt forráskód jövőjét?   
-  * A közigazgatásban vajon célszerűbb a nyílt vagy a zárt forráskódú szoftverek használata? Miért?   
  
  
tanszek/oktatas/infrendalapjai_architekturak/bevezetes-ir-opensource.1757702708.txt.gz · Last modified: 2025/09/12 18:45 by knehez