Az informatikai rendszerek (IR) és az információs technológiák (IT) minden szervezet számára alapvető fontosságúak. A globalizáció és a digitalizáció révén az informatika nem egyszerű támogató funkció, hanem a szervezetek versenyképességének meghatározó tényezője.

• IR (Informatikai Rendszer): a szervezet igényei és az információfeldolgozás szükségletei.
• IT (Információs Technológia): az eszközök és módszerek, amelyekkel a szervezet ezen igényeket kielégíti.

Az IR és IT folyamatos kölcsönhatásban van: az IR kijelöli az igényeket, az IT pedig válaszokat ad rá.

A stratégiai döntések hosszú távra szólnak, és a szervezet egészének működésére kihatnak.

• Döntés arról, hogy felhőalapú vagy helyben telepített rendszert használjunk.
• Nyílt vagy zárt forráskódú megoldások alkalmazása.
• Technológiai partnerek kiválasztása.

Példa – NASA és a felhő A NASA 2010 körül döntött úgy, hogy a saját központi adatfeldolgozó infrastruktúráját felhőszolgáltatásokkal váltja ki (OpenStack alapokon). A döntés célja a költségek csökkentése és a rugalmasság növelése volt. Azóta a NASA több nyílt forráskódú projektet is publikált (pl. WorldWind 3D földgömb).

A taktikai döntések rövidebb távra szólnak, és az operatív működést támogatják.

• Milyen szoftverlicenceket vásároljunk?
• Hogyan képezzük a felhasználókat?
• Melyik eszközt válasszuk egy adott feladatra?

Példa: Egy egyetem dönthet úgy, hogy a hallgatói levelezést Google Workspace szolgáltatással oldja meg, míg a kutatólabor saját szerverén futtatja az adatfeldolgozást.

Az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek a vállalat valamennyi főbb folyamatát integrálják. Az egységes adatbázis és a folyamatok átláthatósága révén az ERP rendszerek hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez és a költségcsökkentéshez.

• SAP S/4HANA – a legnagyobb ERP szereplő, globális vállalatoknál.
• Microsoft Dynamics 365 – felhőalapú és rugalmas integráció más Microsoft szolgáltatásokkal.
• Oracle NetSuite – erős pénzügyi modulokat tartalmaz.
• Odoo (open source) – moduláris, rugalmas, kis- és középvállalkozások számára ideális.

Esettanulmány – Lidl és a SAP A Lidl 500 millió eurót költött egy új SAP alapú ERP bevezetésére, de a projektet végül 2018-ban leállították. Fő oka: a vállalat belső folyamatait nem sikerült megfelelően a standard rendszerhez igazítani. Tanulság: az ERP nem pusztán technológiai, hanem *szervezeti változásmenedzsment kérdés is*.

A nyílt forráskód (OSS) alapgondolata, hogy a szoftver forráskódja mindenki számára hozzáférhető és szabadon módosítható.

• Költséghatékonyság (licencdíjak csökkentése).
• Rugalmasság (testreszabhatóság).
• Innováció (közösségi fejlesztés).
• Biztonság (nagy közösség ellenőrzi a kódot).

Esettanulmány – München város Linux projektje München városa 2003-ban kezdte meg a „LiMux” projektet, amelynek célja az összes városi hivatal Windowsról Linuxra váltása volt.

• 15 ezer PC-t migráltak Linuxra és LibreOffice-ra.
• A projekt évekig sikeres volt, de 2017-ben a városvezetés politikai okokból visszatért a Microsoft termékekhez.

Tanulság: a nyílt forráskód nem csupán technológiai kérdés, hanem *politikai és szervezeti döntés is*.

A licencek határozzák meg a nyílt forráskódú szoftverek felhasználásának feltételeit.

• GPL: a módosított változatot is nyíltan kell terjeszteni.
• MIT: nagyon engedékeny, iparban széles körben alkalmazott.
• Apache 2.0: jogi védelem szabadalmi perek ellen, nagyvállalati környezetben gyakori.
• BSD, MPL: alternatív, kevésbé korlátozó licencek.

Esettanulmány – Elastic és az Amazon Az Elasticsearch projekt 2021-ben váltott az Apache 2.0 licencről egy szigorúbb licencre (SSPL), mert az Amazon az Elasticsearch alapjaira építve kínált szolgáltatást anélkül, hogy visszajárult volna a közösséghez. Tanulság: a licencválasztás *üzleti stratégiai döntés* is.

OSS megoldások használatával sok szervezet elkerüli a magas licencdíjakat.

Példa – Francia hadsereg: a LibreOffice használatával több millió eurót spóroltak meg.

OSS esetén a felhasználó nincs egyetlen gyártóhoz kötve.

Példa – Brazil kormány: Linux-alapú rendszerekre váltott, hogy csökkentse a Microsofttól való függőséget.

Az OSS lokális testreszabása helyi fejlesztői közösségeket erősít.

Példa – Red Hat: teljes üzleti modellje OSS köré épül, és világszerte több ezer magasan képzett mérnöknek ad munkát.

A forráskód tanulmányozható, így a diákok valós projektekből tanulhatnak.

Példa – Linux kernel: számos egyetemi kurzus a kernel elemzésén keresztül tanítja az operációs rendszerek működését.

• Konténerizáció és DevOps: Docker, Kubernetes, OpenShift.
• CI/CD rendszerek: GitHub Actions, GitLab CI/CD.
• Cloud-native szoftverek: a felhőszolgáltatók OSS alapokra építenek.
• Mesterséges intelligencia: a nyílt modellek (pl. LLaMA, Mistral, Hugging Face) forradalmasították az AI kutatást.
• Open Data és e-kormányzat: nyílt formátumok és átlátható közigazgatási rendszerek támogatják a demokráciát és a civil kontrollt.

Esettanulmány – GitHub Copilot licencvita A GitHub Copilot mesterséges intelligencia kódgeneráló rendszere OSS kódokon lett betanítva. Sok fejlesztő felvetette, hogy a Copilot által generált kód sértheti a GPL licencet. Ez a vita rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kapcsolata *új jogi és etikai kérdéseket vet fel*.

A nyílt forráskódú szoftverek a modern informatikai rendszerek alapját képezik.

• Gazdasági szempontból csökkentik a költségeket és új üzleti modelleket tesznek lehetővé.
• Társadalmi szempontból támogatják az átláthatóságot és a demokráciát.
• Technológiai szempontból az innováció motorjai, különösen a felhő és a mesterséges intelligencia területén.

Az esettanulmányok alapján látható, hogy a nyílt forráskód nem csupán technológiai választás, hanem stratégiai döntés, amelynek hatásai gazdasági, politikai és társadalmi dimenziókban is megmutatkoznak.

• Miért fontos különválasztani az IR és IT fogalmát?
• Milyen tényezők befolyásolják, hogy egy vállalat felhőalapú vagy lokális rendszert használjon?
• Milyen előnyei és kockázatai vannak a nyílt forráskódú szoftvereknek?
• Hogyan hat a licencválasztás a közösség és az üzleti modell fejlődésére?
• München város Linux-projektje miért vallott kudarcot, és milyen tanulságok vonhatók le belőle?
• Mit jelent a vendor lock-in, és hogyan segít ezt elkerülni a nyílt forráskód?
• Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a nyílt forráskód jövőjét?
• A közigazgatásban vajon célszerűbb a nyílt vagy a zárt forráskódú szoftverek használata? Miért?