Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

--- tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:megjelenito_eszkoezoek [2024/11/11 17:55] – created knehez
+++ tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:megjelenito_eszkoezoek [2024/11/11 18:02] (current) – [Liquid Crystal Display: LCD] knehez
@@ Line 15: / Line 15: @@
 A következő ábra egy kései modellt mutat be, amelyen a CRT képcsövekre jellemző gömbölyű képernyő már laposabb.
+{{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-175540.png}}
+==== Liquid Crystal Display: LCD ====
+Folyadékkristályos képernyő. A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, működő LCD monitor az 1960-as években készült először.
+{{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-175603.png?300x300}}
+=== Működési elve ===
+Az LCD monitor működési elve a következő: két, belső felületén mikronméretű árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belső felület által meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel. A kijelző elülső és hátsó oldalára egy-egy polárszűrőt helyeznek, amelyek a fény minden irányú rezgését csak egy meghatározott síkban engedik tovább. A csavart elhelyezkedésű folyadékkristály különleges tulajdonsága, hogy a rá eső fény rezgési síkját elforgatja. Ha hátul megvilágítják a panelt, akkor a hátsó polarizátoron átjutó fényt a folyadékkristály elforgatja (innen ered a Twisted Nematic, TN megnevezés), így a fény az első szűrőn átjut, és világos képpontot kapunk. Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk, nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont. A polárszűrő elé már csak egy színszűrőt kell helyezni.
+Előfordulhat a gyártás tökéletlensége miatt, hogy a képernyőn halott vagy "beragadt" képpontokat találunk. Ezt nevezzük pixelhibának.
+==== Thin Film Transistor / Plazma Display Panel (TFT/PDP) ====
+A PDP - más néven - plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. A technológia lehetővé teszi a nagyobb képátlók használatát. 2015-ben a 152" képátlójú készülék kereskedelmi forgalomban is kapható.
+{{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-175714.png}}
+=== Működési elve ===
+A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.
+{{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-175739.png?600x400}}
+==== Digital Light Processing (DLP) ====
+A DLP projektor működésének kulcsa egy félvezető chip, amely több millió apró tükör mozgatásával éri el a megfelelő színélményt.
+Mivel a DLP teljes egészében digitális technológia, ezért teljes egészében kiküszöböli a kép torzulását és kristálytiszta képet biztosít.
+=== Működési elve ===
+A DLP chip visszaveri a fényforrás képét. Előtte egy színezett tárcsa forog. Az áthaladó fénye az optika juttatja el a kivetítő felületekre.
+Hátránya főleg a régebbi eszközök esetében, hogy hosszabb ideig nézve az általa vetített képet egy idő után szemfájást okozhat a színtárcsa állandó mozgása miatt.
+{{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-175849.png?300x300}}
+==== 3D megjelenítők ====
+A 3D technológiás készülékekhez a felhasználó egy vagy több szemüveget kap, amelynek segítségével térbelivé válnak a képernyőn megjelenő képek. A technológia nem a korábbi kék-piros szemüveges megoldással operál, itt polarizációs megjelenítésről beszélünk, amely során más képeket lát az egyik és más képeket a másik szemünk, ezáltal az agyunkban alakul ki a térérzet.
+Hátránya: a magas ár, illetve egyénfüggő az, hogy kinek mennyire tolerálja a szervezete az ilyen megjelenítők tartós nézését: egyeseknél okozhat fejfájást, szédülést, diszkomfort-érzést.
+A képen a világ első 3D gaming monitorjaként meghirdetett kijelző látható:
+{{:tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:hardver_alapismeretek:pasted:20241111-175938.png?500x200}}