This is an old revision of the document!
Statisztikus tulajdonságok
Kísérletek kimenetele, megfigyelések eredménye, rendszerek állapota, eseményteret alkot, amelyben véges vagy végtelen számosságú elemi esemény következhet be. A bekövetkezett események halmazokat alkotnak. Mivel az események halmazok, az eseményekkel halmazműveleteket végezhetünk. Az események bekövetkezése információt hordoz. Mindennapi tapasztalat szerint az események bekövetkezésének hírértéke nagyon különböző lehet.
Pl.: ha azzal a hírrel fogadnak, hogy 5 találatom van a lottón, ennek az információnak sokkal nagyobb a hírértéke, mint ha 1 találatom van.
Kísérletek kimenetelét megfigyelve azt tapasztaljuk, hogy az egyes események gyakorisága stabilitást mutat. Ha az \(E\) eseménytérben \(k\) számú megfigyelést végezve az \(E_i\) esemény \(k_i\)-szer következett be, akkor az esemény \(g_i\) gyakorisága: \(g_i = \frac{k_i}{k}\).
Ez nem más, mint a \(E_i\) esemény bekövetkezéseinek a száma \(k_i\) osztva az összes elvégzett megfigyelés számával \(k\).
Nagyszámú kísérlet esetén ez a gyakoriság, definíció szerint az \( E_i \) esemény valószínűségéhez tart:
\( \lim \limits_{k \to \infty} g_i = \frac {k_i}{k} = p(E_i) , \)
ha \(k_i = k \), akkor az esemény bekövetkezése biztos, azaz \( p(E) = 1 \) ha \(k_i = 0 \), akkor az esemény bekövetkezése lehetetlen, azaz \( p(E) = 0 \)
Az \( E \) esemény \(p(E)\) valószínűsége a bekövetkezés gyakoriságának mértéke.