tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:logika_alapjai:bool_algebra_alapjai
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:logika_alapjai:bool_algebra_alapjai [2024/11/11 18:24] – knehez | tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:logika_alapjai:bool_algebra_alapjai [2024/11/11 18:40] (current) – [Tulajdonságai] knehez | ||
---|---|---|---|
Line 53: | Line 53: | ||
\( a \cdot (b \cdot c) = (a \cdot b) \cdot c \) | \( a \cdot (b \cdot c) = (a \cdot b) \cdot c \) | ||
+ | === Kommutatív === | ||
+ | |||
+ | A Boole algebra kommutatív tulajdonsága így írható le: | ||
+ | |||
+ | \( a + b = b + a \) | ||
+ | |||
+ | \( a \cdot b = b \cdot a \) | ||
+ | |||
+ | === Elnyelés === | ||
+ | |||
+ | Az elnyelési tulajdonság így írható fel: | ||
+ | |||
+ | \( a + (a \cdot b) \equiv a \) | ||
+ | |||
+ | \( a \cdot (a + b) \equiv a \) | ||
+ | |||
+ | === Disztributív === | ||
+ | |||
+ | A Boole algebra disztributív tulajdonsága így írható le: | ||
+ | |||
+ | \(a+(b \cdot c) = (a+b) \cdot (a+c)\) | ||
+ | |||
+ | \(a \cdot (b + c) = (a \cdot b) + (a \cdot c)\) | ||
+ | |||
+ | === Komplementer === | ||
+ | |||
+ | A komplementer képzés így írható le: | ||
+ | |||
+ | \( a + \bar a = 1 \) | ||
+ | |||
+ | \( a \cdot \bar a = 0 \) | ||
+ | |||
+ | === Idempotencia/ | ||
+ | |||
+ | \( a + a \equiv a \) | ||
+ | |||
+ | \( a + 0 \equiv a \) | ||
+ | |||
+ | \( a \cdot a \equiv a \) | ||
+ | |||
+ | \( a \cdot 1 \equiv a \) | ||
+ | |||
+ | \( a + 1 =1 \) | ||
+ | |||
+ | \( a \cdot 0 = 0 \) | ||
+ | |||
+ | === de Morgan azonosság === | ||
+ | |||
+ | A **de Morgan** azonosságokkal összetett negált kifejezéseket bonthatunk fel. Két azonosságot is felírhatunk: | ||
+ | |||
+ | \( \overline {(a + b)} \equiv \bar a \cdot \bar b \) | ||
+ | |||
+ | \( \overline {(a \cdot b)} \equiv \bar a + \bar b \) | ||
+ | |||
+ | Terjesszük ki az egyenlőséget három változóra: | ||
+ | |||
+ | \( \overline {(a + b + c)} = (\overline {(a + b) + c}) = \overline{(a+b)} \cdot \bar c = (\bar a \cdot \bar b) \cdot \bar c = \bar a \cdot \bar b \cdot \bar c \) | ||
+ | |||
+ | \( \overline {(a \cdot b \cdot c)} = \overline{(a \cdot b)} + \bar c = (\bar a + \bar b) + \bar c = \bar a + \bar b + \bar c \) | ||
+ | |||
+ | Ezek az azonosságok tetszőleges sok elemre is érvényben maradnak, beleértve a véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálható I indexhalmazok esetét is: | ||
+ | |||
+ | \( \overline {\sum_{i \in I}A_i} \equiv \prod_{i \in I} \overline {A_i} \) | ||
+ | |||
+ | \( \overline {\prod_{i \in I}A_i} \equiv \sum_{i \in I} \overline {A_i} \) | ||
+ | |||
+ | Látható, hogy összetett függvényeket úgy negálunk, hogy a VAGY kapcsolatokból ÉS lesz, az ÉS kapcsolatokból VAGY, és minden változót külön invertálnunk kell. | ||
+ | |||
+ | Igazoljuk a de Morgan azonosságokat! | ||
+ | |||
+ | \( \overline {(a + b)} \equiv \bar a \cdot \bar b \) | ||
+ | |||
+ | ^a^b^\(a+b\)^\( \overline{(a + b)} \)^\(\bar a\)^\(\bar b\)^\(\bar a \cdot \bar b\)^ | ||
+ | |0|0|0|1|1|1|1| | ||
+ | |0|1|1|0|1|0|0| | ||
+ | |1|0|1|0|0|1|0| | ||
+ | |1|1|1|0|0|0|0| | ||
+ | |||
+ | Igazoljuk a de Morgan azonosságokat! | ||
+ | |||
+ | \( \overline {(a \cdot b)} \equiv \bar a + \bar b \) | ||
+ | |||
+ | ^a^b^\(a \cdot b\)^\( \overline{(a \cdot b)} \)^\(\bar a\)^\(\bar b\)^\(\bar a + \bar b\)^ | ||
+ | |0|0|0|1|1|1|1| | ||
+ | |0|1|0|1|1|0|1| | ||
+ | |1|0|0|1|0|1|1| | ||
+ | |1|1|1|0|0|0|0| | ||
tanszek/oktatas/infrendalapjai_architekturak/logika_alapjai/bool_algebra_alapjai.1731349495.txt.gz · Last modified: 2024/11/11 18:24 by knehez