tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
| Both sides previous revisionPrevious revision | |||
| tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/24 08:02] – knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2026/09/15 21:27] (current) – knehez | ||
|---|---|---|---|
| Line 1: | Line 1: | ||
| - | ===== 1. Szoftver alapismeretek | + | ===== 1. A szoftver szerepe és fő típusai |
| - | A számítógép működését két fő tényező határozza meg: | + | === 1.1 Mit nevezünk szoftvernek? |
| - | * **Hardver** – a fizikai eszközök (processzor, | + | |
| - | * **Szoftver** – a programok és adatok összessége, | + | |
| - | A szoftver | + | A **szoftver** a számítógépes rendszer működését meghatározó programok, adatok, beállítások és kapcsolódó dokumentáció összessége. A hardver |
| - | A számítógép használhatóságát nagymértékben | + | |
| + | Ugyanaz | ||
| + | |||
| + | A legtöbb számítógépen | ||
| < | < | ||
| - | flowchart | + | flowchart |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | APP --> OS | + | |
| - | OS --> HW | + | |
| </ | </ | ||
| - | === 1.1 A szoftver fogalma === | + | Egyes beágyazott vezérlőkön nincs általános célú operációs rendszer: |
| - | * A **szoftver** olyan programok és adatok összessége, | + | |
| - | * A szoftver mindig a hardverhez kötődik, de ugyanaz | + | |
| - | * A szoftver jellemzői: | + | |
| - | - nem kézzel fogható, hanem logikai entitás, | + | |
| - | - fejlesztők készítik (programozás útján), | + | |
| - | - a futtatáshoz megfelelő hardver és operációs rendszer szükséges. | + | |
| === 1.2 A szoftverek fő csoportjai === | === 1.2 A szoftverek fő csoportjai === | ||
| - | * **Rendszerszoftverek** – az alapvető működést biztosítják (pl. operációs rendszer, driverek). | ||
| - | * **Alkalmazói szoftverek** – konkrét felhasználói feladatok elvégzésére szolgálnak (pl. CAD, szövegszerkesztő). | ||
| - | * **Fejlesztői szoftverek** – programok létrehozására szolgálnak (pl. fordítók, IDE-k). | ||
| - | < | + | * **Rendszerszoftver:** működteti a számítógépet és kezeli az erőforrásokat. Ide tartozik az operációs rendszer, az eszközmeghajtó és a firmware egy része. |
| - | graph TD | + | * **Alkalmazói szoftver:** a felhasználó konkrét feladatát támogatja, például dokumentumkészítést, |
| - | SZOFT[Szoftver] --> REND[Rendszerszoftver] | + | * **Fejlesztői szoftver:** más programok, automatizmusok és vezérlések létrehozását, |
| - | SZOFT --> ALK[Alkalmazói szoftver] | + | |
| - | SZOFT --> FEJL[Fejlesztői szoftver] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 1.3 Szoftver és hardver kapcsolata === | + | A csoportok határa |
| - | * A hardver önmagában | + | |
| - | * A szoftver a hardver képességeit „láthatóvá” | + | |
| - | * A felhasználó → alkalmazói szoftveren keresztül → rendszerszoftveren keresztül → hardvert használja. | + | |
| - | < | + | === 1.3 Szoftverrétegek egy ipari példán === |
| - | flowchart LR | + | |
| - | USER[Felhasználó] --> APP[Alkalmazói szoftver] | + | |
| - | APP --> OS[Rendszerszoftver] | + | |
| - | OS --> HW[Hardver] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 1.4 Példák a gyakorlatból === | + | Egy kamerás minőség-ellenőrző állomáson: |
| - | * **Rendszerszoftver**: | + | |
| - | * **Alkalmazói szoftver**: AutoCAD (mérnöki tervezés), MATLAB (számítás), | + | |
| - | * **Fejlesztői szoftver**: Visual Studio Code, GCC, Python interpreter. | + | |
| - | ===== 2. Rendszerszoftverek, | + | - a kamera firmware-e működteti az eszközt; |
| + | - az eszközmeghajtó kapcsolatot teremt a kamera és az operációs | ||
| + | - a képfeldolgozó alkalmazás megkeresi a hibákat; | ||
| + | - az adatbázis eltárolja az eredményeket; | ||
| + | - a kezelőfelület jelzi a gépkezelőnek, | ||
| - | A rendszerszoftverek azok a programok, amelyek a számítógép alapvető | + | Az egész rendszer csak akkor működik jól, ha a rétegek verziói, interfészei |
| - | összekötik a hardvert | + | |
| - | === 2.1 A rendszerszoftver fogalma | + | ===== 2. Rendszerszoftverek és operációs rendszerek ===== |
| - | * A rendszerszoftver olyan program, amely a számítógép hardverét vezérli, kezeli az erőforrásokat és lehetővé teszi az alkalmazások futtatását. | + | |
| - | * Fő összetevői: | + | |
| - | - **Operációs rendszer (OS)** – központi vezérlő program. | + | |
| - | - **Eszközmeghajtók (driverek)** – perifériák működéséhez szükséges szoftverek. | + | |
| - | - **Segédprogramok (utility programok)** – karbantartást, | + | |
| - | < | + | === 2.1 Az operációs |
| - | flowchart TD | + | |
| - | HW[Hardver] --> OS[Operációs | + | |
| - | OS --> DRIVER[Eszközmeghajtók] | + | |
| - | OS --> UTIL[Segédprogramok] | + | |
| - | OS --> APP[Alkalmazások] | + | |
| - | APP --> USER[Felhasználó] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 2.2 Az operációs rendszer | + | Az **operációs rendszer (OS)** közös környezetet biztosít az alkalmazások számára, és összehangolja a hardver használatát. |
| - | * Hardver erőforrások kezelése | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | * Felhasználói felület biztosítása (grafikus GUI, parancssor). | + | |
| - | * Hálózati kommunikáció | + | |
| - | === 2.3 Windows 11 bemutatása === | + | |
| - | | + | * **Memóriakezelés: |
| - | * **Felhasználói felület**: | + | * **Fájl- |
| - | - Új, középre rendezett | + | * **Eszközkezelés: |
| - | - Lekerekített ablakok, modern ikonok. | + | * **Felhasználó- és jogosultságkezelés:** szabályozza, |
| - | - **Widgetek** integrálása (időjárás, hírek, naptár). | + | * **Hálózati szolgáltatások: |
| - | * **Beállítások**: | + | * **Felhasználói felület:** grafikus felületet és gyakran parancssort is nyújt. |
| - | - Egyszerűsített | + | |
| - | - Gyors keresési lehetőségek. | + | |
| - | - Jobb támogatás több monitorhoz és érintőkijelzőkhöz. | + | |
| - | * **Újdonságok**: | + | |
| - | - Beépített Microsoft Teams integráció. | + | |
| - | | + | |
| - | - Javított játékfunkciók: | + | |
| - | - Fokozott biztonsági követelmények: | + | |
| - | **TPM 2.0 (Trusted Platform Module)** | + | Az **eszközmeghajtó** egy adott hardver kezelését teszi lehetővé. Ha például egy mérőkártyához nincs megfelelő illesztőprogram az adott operációs rendszerhez, |
| - | Ez egy hardveres biztonsági chip (vagy a processzorba beépített modul), ami a számítógép alaplapján található. | + | === 2.2 Operációs rendszerek felhasználási terület szerint === |
| - | Feladata, hogy biztonságosan tárolja a titkosítási kulcsokat, jelszavakat, | + | |
| - | Segít megakadályozni, | + | |
| - | Windows 11-nél ez azért kell, mert így a gép ellenőrizhetően megbízható állapotban indul (nem tölt be kártékony bootloadert). | + | |
| - | **Secure Boot** | + | ^ Rendszertípus ^ Jellemző felhasználás ^ Fontos szempont ^ |
| + | | Asztali rendszer | Irodai munka, CAD, mérnöki alkalmazások | Kezelhetőség, | ||
| + | | Szerverrendszer | Fájl-, adatbázis- és webszolgáltatás | Megbízhatóság, | ||
| + | | Mobil rendszer | Telefonok, táblagépek, | ||
| + | | Beágyazott rendszer | Gépek, műszerek, járművek | Kis erőforrásigény, | ||
| + | | Valós idejű rendszer (RTOS) | Szabályozás, | ||
| - | A Secure Boot az UEFI firmware egyik funkciója. Lényege, hogy a rendszerindítás során csak aláírt | + | Gyakori platform a Windows, a Linux, a macOS, az Android |
| - | < | + | === 2.3 Rendszerindítás |
| - | graph TD | + | |
| - | UI[Felhasználói felület] --> START[Start menü és tálca] | + | |
| - | UI --> WID[Widgetek] | + | |
| - | UI --> MULTI[Többmonitor támogatás] | + | |
| - | FUNC[Újdonságok] | + | A számítógép bekapcsolásakor a firmware — PC-knél jellemzően az UEFI — ellenőrzi és inicializálja a hardvert, majd elindítja az operációs rendszert. |
| - | FUNC --> ANDR[Android appok] | + | |
| - | FUNC --> GAME[Játékfunkciók] | + | |
| - | SEC[Biztonság] --> | + | * A **Secure Boot** digitális aláírások alapján ellenőrzi a rendszerindítás fontos elemeit. |
| - | | + | * A **TPM** védett módon kezelhet titkosítási kulcsokat és segítheti a rendszer állapotának ellenőrzését. |
| - | </ | + | * A **lemez- vagy eszköztitkosítás** csökkenti annak kockázatát, |
| - | === 2.4 Operációs rendszerek típusai === | + | Ezek egymást kiegészítő védelmek; egyik sem helyettesíti |
| - | * **Windows** – a legelterjedtebb asztali OS. | + | |
| - | * **Linux disztribúciók** – nyílt forrású, stabil, sokféle verzió (Ubuntu, Debian, Fedora). | + | |
| - | * **macOS** – Apple saját rendszere. | + | |
| - | * **Ipari rendszerek** – valós idejű operációs rendszerek (RTOS) ipari és beágyazott eszközökben. | + | |
| - | === 2.5 Példák | + | ===== 3. Alkalmazói szoftverek a mérnöki |
| - | * **Windows 11**: mérnöki alkalmazások (AutoCAD, SolidWorks, MATLAB). | + | |
| - | * **Linux**: szerverek, HPC klaszterek (FEM, CFD szimulációk). | + | |
| - | * **RTOS**: beágyazott mérnöki vezérlők, PLC-k. | + | |
| - | ===== 3. Alkalmazói szoftverek ===== | + | === 3.1 Alkalmazáskategóriák |
| - | Az alkalmazói | + | Az alkalmazói |
| - | ezek azok a programok, amelyek konkrét feladatokat oldanak | + | |
| - | Ide tartoznak az irodai programcsomagok, | + | |
| - | === 3.1 Az alkalmazói szoftver fogalma === | + | * **Irodai és együttműködési eszközök: |
| - | * Olyan program, amely a felhasználói igények kiszolgálására készült. | + | * **CAD:** termékek, alkatrészek, építmények vagy áramkörök számítógépes tervezése. |
| - | * Az alkalmazói | + | * **CAE:** mérnöki elemzés és szimuláció, |
| - | * Példák: | + | * **CAM:** gyártási folyamatok és CNC-megmunkálás előkészítése. |
| - | - Szövegszerkesztő → dokumentumok | + | * **Mérési és adatfeldolgozó |
| - | - CAD program → mérnöki tervezés. | + | * **PLM/PDM:** termékadatok, |
| - | - Adatbáziskezelő → adatok tárolása | + | * **SCADA/ |
| + | * **MES/ | ||
| < | < | ||
| - | flowchart | + | flowchart |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| + | MES --> Q[Minőségadatok] | ||
| + | Q --> PLM[PLM/ | ||
| + | PLM --> CAD | ||
| </ | </ | ||
| - | === 3.2 Alkalmazói szoftverek típusai | + | === 3.2 Telepített, |
| - | * **Irodai programcsomagok** – szövegszerkesztő, | + | |
| - | - Példa: Microsoft Office 365, LibreOffice, | + | |
| - | * **Grafikai és multimédia szoftverek** – képszerkesztés, | + | |
| - | - Példa: Photoshop, Blender, Premiere Pro. | + | |
| - | * **Mérnöki és tudományos szoftverek** – tervezés, szimuláció, | + | |
| - | - Példa: AutoCAD, SolidWorks, MATLAB, ANSYS. | + | |
| - | * **Adatbázis-kezelő rendszerek** – nagy adathalmazok tárolása, lekérdezése. | + | |
| - | - Példa: Oracle, MySQL, PostgreSQL. | + | |
| - | * **Szórakoztató és speciális alkalmazások** – játékok, tanulást segítő alkalmazások. | + | |
| - | < | + | * **Helyben telepített alkalmazás: |
| - | graph LR | + | * **Webalkalmazás: |
| - | | + | * **SaaS (Software as a Service):** szolgáltatásként, |
| - | APP --> GFX[Grafikai] | + | * **Hibrid megoldás: |
| - | APP --> ENG[Mérnöki/ | + | |
| - | APP --> DB[Adatbázis] | + | |
| - | APP --> GAME[Szórakozás] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 3.3 Szoftverlicencek | + | Egy nagyméretű CAD-modell szerkesztése történhet helyi munkaállomáson, |
| - | * **Kereskedelmi szoftver** – fizetős, zárt forráskódú. | + | |
| - | * **Nyílt forráskódú szoftver (Open Source)** – ingyenes, módosítható. | + | |
| - | * **Szabad szoftver** – felhasználó szabadon tanulmányozhatja, módosíthatja | + | |
| - | * **SaaS (Software as a Service)** – felhőalapú szolgáltatás, | + | |
| - | < | + | === 3.3 Szoftver kiválasztásának mérnöki szempontjai === |
| - | graph TD | + | |
| - | LIC[Szoftverlicencek] --> COM[Kereskedelmi] | + | |
| - | LIC --> OSS[Nyílt forráskódú] | + | |
| - | LIC --> FREE[Szabad szoftver] | + | |
| - | LIC --> SAAS[SaaS - előfizetés] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 3.4 Példák mérnöki alkalmazásokra === | + | Nem elegendő azt vizsgálni, hogy a program képes-e egy számítás elvégzésére. Fontos még: |
| - | * **Gépészmérnökök**: | + | |
| - | * **Villamosmérnökök**: MATLAB, LabVIEW. | + | |
| - | * **Anyagmérnökök**: | + | |
| - | * **Mechatronikus mérnökök**: | + | |
| - | ===== 4. Fejlesztői szoftverek ===== | + | * kezeli-e a szükséges fájlformátumokat és berendezéseket; |
| + | * megfelelő pontosságú és ellenőrizhető-e a számítási modell; | ||
| + | * biztosított-e a gyártói támogatás és a hosszú távú elérhetőség; | ||
| + | * együtt tud-e működni a vállalat más rendszereivel; | ||
| + | * megfelel-e az adatvédelmi és iparági előírásoknak; | ||
| + | * mennyi a licenc, a betanítás, | ||
| - | A fejlesztői szoftverek olyan programok, amelyek más szoftverek létrehozására szolgálnak. | + | Biztonságkritikus döntésnél |
| - | Segítségükkel | + | |
| - | === 4.1 A fejlesztői szoftver fogalma | + | ===== 4. Fejlesztői eszközök és mérnöki automatizálás ===== |
| - | * Célja: programok írása, fordítása, | + | |
| - | * A fejlesztői környezet tartalmazhat: | + | |
| - | - **Fordítóprogramokat (compiler)** → magas szintű nyelvből gépi kód. | + | |
| - | - **Értelmezőket (interpreter)** → utasítások közvetlen végrehajtása. | + | |
| - | - **Linker** → összekapcsolja a külön modulokat. | + | |
| - | - **Debugger** → hibakereső eszköz. | + | |
| - | - **IDE (Integrated Development Environment)** → integrált fejlesztőkörnyezet. | + | |
| - | < | + | Nem minden mérnök lesz szoftverfejlesztő, de a fejlesztési folyamat alapjainak ismerete segít az automatizálás, |
| - | graph TD | + | |
| - | SRC[Kódforrás] --> COMP[Fordító] | + | |
| - | SRC --> INT[Értelmező] | + | |
| - | COMP --> BIN[Binaris program] | + | |
| - | INT --> RUN[Futtatás] | + | |
| - | BIN --> DEBUG[Debugger] | + | |
| - | RUN --> DEBUG | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 4.2 Programozási nyelvek | + | === 4.1 A program elkészítésének folyamata |
| - | * **Alacsony szintű nyelvek** – gépközeli (Assembly, C). | + | |
| - | * **Magas szintű nyelvek** – könnyebben érthető, hordozható (C++, Java, Python). | + | |
| - | * **Domain-specifikus nyelvek** – speciális célra (SQL, MATLAB, VHDL). | + | |
| - | * **Modern trendek**: | + | |
| - | - Python → gépi tanulás, adatfeldolgozás. | + | |
| - | - Rust → biztonságos rendszerprogramozás. | + | |
| - | - JavaScript/ | + | |
| - | === 4.3 Fejlesztői környezetek | + | - **Követelmények: |
| - | * **IDE-k**: | + | |
| - | - Visual Studio, Eclipse, PyCharm, IntelliJ IDEA. | + | |
| - | * **Verziókezelő rendszerek**: | + | |
| - | | + | |
| - | * **Konténerizáció | + | |
| - | - Docker, Kubernetes, CI/CD rendszerek. | + | |
| < | < | ||
| flowchart LR | flowchart LR | ||
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| </ | </ | ||
| - | === 4.4 Példák mérnöki alkalmazásokra | + | === 4.2 Nyelvek és végrehajtás |
| - | * **Beágyazott rendszerek** fejlesztése: | + | |
| - | * **Számítástudomány**: | + | |
| - | * **Ipari vezérlés**: | + | |
| - | * **Szimulációk**: | + | |
| - | ===== 5. Fájlkezelés | + | * A **gépi kódot** közvetlenül a processzor hajtja végre. |
| + | * Az **assembly** a gépi utasítások ember számára olvashatóbb leírása. | ||
| + | * Az **általános célú magas szintű nyelvek**, például C, C++, Python vagy Java összetettebb feladatok leírását teszik lehetővé. A C közel engedi a programozót a hardverhez, de nem gépi vagy assembly nyelv. | ||
| + | * A **szakterület-specifikus nyelvek** egy adott feladattípusra készülnek, | ||
| + | * A PLC-k programozására az IEC 61131-3 szabvány többféle nyelvet, például létradiagramot | ||
| - | A számítógépben az adatok hosszú távú tárolása | + | A **fordítóprogram** a forráskódot |
| - | A fájlkezelést és a fájlok rendszerezését | + | |
| - | === 5.1 A fájl fogalma | + | === 4.3 Fejlesztői és együttműködési eszközök |
| - | * A fájl az adatok tárolásának alapegysége. | + | |
| - | * Jellemzői: | + | |
| - | - név (kiterjesztéssel, | + | |
| - | - tartalom (adatok, programkód, | + | |
| - | - méret (byte-okban). | + | |
| - | * A fájlok lehetnek: | + | |
| - | - **szövegfájlok** (pl. forráskód, | + | |
| - | - **bináris fájlok** (pl. képek, videók, futtatható programok). | + | |
| - | === 5.2 Könyvtárak | + | * **IDE:** szerkesztést, |
| - | * A fájlokat | + | * **Debugger:** lehetővé teszi a program lépésenkénti vizsgálatát és a változók értékének ellenőrzését. |
| - | * A könyvtárak hierarchikus szerkezetet alkotnak. | + | * **Verziókezelő rendszer:** rögzíti, hogy ki, mikor és mit változtatott; |
| - | * Van egy **gyökérkönyvtár**, amelyből az egész fájlrendszer kiindul. | + | * **Automatikus tesztelés:** ismételhetően ellenőrzi, hogy a módosítás nem rontotta-e el a már működő részeket. |
| + | * **Konténer: | ||
| - | < | + | Mérnöki példa: egy számítási |
| - | graph TD | + | |
| - | ROOT[/ | + | |
| - | ROOT --> D2[/ | + | |
| - | D1 --> F1[dolgozat.docx] | + | |
| - | D1 --> F2[táblázat.xlsx] | + | |
| - | D2 --> F3[fotó.jpg] | + | |
| - | D2 --> F4[diagram.png] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 5.3 Fájlrendszerek típusai | + | ===== 5. Fájlok, formátumok és műszaki adatok kezelése ===== |
| - | * **FAT32** – régebbi, egyszerű fájlrendszer, | + | |
| - | * **NTFS** – Windows alap fájlrendszere, | + | |
| - | * **ext4** – Linux rendszerek alapértelmezett fájlrendszere. | + | |
| - | * **APFS** – Apple rendszerek (macOS, iOS) fájlrendszere. | + | |
| - | < | + | === 5.1 Fájl, formátum és metaadat === |
| - | flowchart LR | + | |
| - | FAT[FAT32] --> USB[Pendrive] | + | |
| - | NTFS[NTFS] --> WIN[Windows] | + | |
| - | EXT[ext4] --> LNX[Linux] | + | |
| - | APFS[APFS] --> MAC[macOS] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 5.4 Fájlkezelő programok === | + | A **fájl** névvel ellátott adategység egy adattárolón. Legfontosabb tulajdonságai a név, az elérési út, a méret, az időbélyegek, a tulajdonos és a jogosultságok. |
| - | | + | |
| - | - Windows 11: File Explorer. | + | |
| - | - Linux: Nautilus, Dolphin. | + | |
| - | - macOS: Finder. | + | |
| - | * **Parancssoros eszközök**: | + | |
| - | - Windows: `dir`, `copy`, `del`. | + | |
| - | - Linux/ | + | |
| - | === 5.5 Jogosultságok és hozzáférés-kezelés === | + | A fájlnév kiterjesztése — például `.pdf`, `.csv`, `.step` vagy `.jpg` — általában a formátumra utal, de önmagában nem garantálja a tartalom típusát. A fájl átnevezése nem alakítja át az adatot másik formátumba. |
| - | * A fájlokhoz való hozzáférést az operációs rendszer szabályozza. | + | |
| - | * Jogosultságok típusa: | + | |
| - | - **Olvasás (R)** – fájl megnyitása. | + | |
| - | - **Írás (W)** – fájl módosítása. | + | |
| - | - **Végrehajtás (X)** – futtatható | + | |
| - | * Linux rendszerekben felhasználó / csoport / mások bontásban. | + | |
| - | < | + | * **Szöveges formátum: |
| - | graph TD | + | * **Bináris formátum: |
| - | | + | * **Metaadat: |
| - | FILE --> W[Írás] | + | |
| - | FILE --> X[Végrehajtás] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 5.6 Példák mérnöki gyakorlatból === | + | Mérési adatnál az értéksor önmagában gyakran kevés. A mértékegység, a mintavételi frekvencia, az érzékelő azonosítója |
| - | * **CAD fájlok** (pl. `.dwg`, `.step`) → dokumentáció | + | |
| - | * **Adatgyűjtési fájlok** (pl. `.csv`, `.xlsx`) → szenzoradatok feldolgozása. | + | |
| - | * **Szimulációs eredmények** (pl. `.mat`, `.dat`) → MATLAB, ANSYS, COMSOL kimenetek. | + | |
| - | ===== 6. Hálózati szoftverek | + | === 5.2 Könyvtárak, |
| - | A számítógépek hálózatba kötve sokkal hatékonyabban használhatók: | + | A könyvtárak hierarchiába rendezik |
| - | adatokat oszthatnak meg, erőforrásokat közösen vehetnek igénybe, és lehetővé válik | + | |
| - | A hálózati működést speciális protokollok és szoftverek biztosítják. | + | |
| - | === 6.1 A hálózati szoftver fogalma === | + | Gyakori fájlrendszerek: |
| - | * A hálózati szoftverek biztosítják az adatátvitelt a számítógépek között. | + | |
| - | * Főbb feladataik: | + | |
| - | - kommunikáció a protokollok szerint, | + | |
| - | - hálózati erőforrások megosztása, | + | |
| - | - biztonságos adatátvitel, | + | |
| - | - felhasználói szolgáltatások nyújtása (web, e-mail). | + | |
| - | < | + | ^ Fájlrendszer ^ Tipikus környezet ^ Megjegyzés ^ |
| - | flowchart LR | + | | NTFS | Windows belső meghajtó | Jogosultságok, |
| - | | + | | ext4 | Linux | Elterjedt, naplózó fájlrendszer | |
| - | NET --> SRV[Szerver] | + | | APFS | Apple rendszerek | Flashalapú tárolókra optimalizált funkciók | |
| - | SRV --> USER[Felhasználó] | + | | FAT32 | Cserélhető adathordozó, |
| - | </ | + | | exFAT | Nagyobb cserélhető adathordozó | Nagy fájlok és több operációs rendszer támogatása | |
| - | === 6.2 Hálózati protokollok === | + | Az adathordozó és a fájlrendszer nem ugyanaz: ugyanaz |
| - | * **TCP/IP** – az internet alapja, megbízható adatátvitelt biztosít. | + | |
| - | * **HTTP/ | + | |
| - | * **FTP/ | + | |
| - | * **SMTP, IMAP, POP3** – e-mail kommunikáció. | + | |
| - | * **DNS** – névfeloldás (pl. www.example.com → IP-cím). | + | |
| - | < | + | === 5.3 Interoperabilitás és adatvesztés === |
| - | graph TD | + | |
| - | TCP[TCP/IP] --> HTTP[HTTP/ | + | |
| - | TCP --> FTP[FTP/ | + | |
| - | TCP --> MAIL[SMTP/ | + | |
| - | TCP --> DNS[DNS] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 6.3 Hálózati szolgáltatások === | + | Mérnöki adatcsere során gyakran kell formátumot konvertálni. A konverzió adatvesztést okozhat: egy semleges CAD-formátum például átadhatja a geometriát, miközben a parametrikus szerkesztési előzmény, az anyagadat vagy egyes tűrések elveszhetnek. |
| - | * **Fájlmegosztás** – közös mappák és dokumentumok. | + | |
| - | * **Nyomtatásmegosztás** – hálózati nyomtatók. | + | |
| - | * **Webszolgáltatások** – honlapok, webalkalmazások. | + | |
| - | * **Adatbázis szolgáltatások** – SQL szerverek. | + | |
| - | * **Felhőszolgáltatások** – Google Drive, OneDrive, Dropbox. | + | |
| - | < | + | * **Nyílt formátum: |
| - | flowchart LR | + | * **Gyártóspecifikus formátum: |
| - | | + | * **Veszteségmentes tömörítés: |
| - | SRV --> PR[Nyomtatás] | + | * **Veszteséges tömörítés: |
| - | SRV --> WEB[Webszolgáltatás] | + | |
| - | SRV --> DB[Adatbázis] | + | |
| - | SRV --> CLOUD[Felhő] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 6.4 Kommunikációs modellek | + | === 5.4 Verziók és dokumentumkezelés |
| - | * **Kliens–szerver modell** – központi szerver szolgáltatja az adatokat, a kliens kéri. | + | |
| - | * **Peer-to-Peer (P2P)** – minden gép egyenrangú, | + | |
| - | < | + | A `vegleges2_uj_javitott.step` jellegű fájlnevek nem adnak megbízható változáskövetést. Mérnöki projektben célszerű szabályozni: |
| - | flowchart TD | + | |
| - | subgraph Kliens-Szerver | + | |
| - | CL1[Kliens] --> SV[Szerver] | + | |
| - | CL2[Kliens] --> SV | + | |
| - | end | + | |
| - | subgraph P2P | + | * az elnevezést és a könyvtárszerkezetet; |
| - | | + | * a verzió- és revíziószámot; |
| - | P2 <--> P3[P2P gép] | + | * a jóváhagyás állapotát; |
| - | P1 <--> P3 | + | * a módosítás okát és felelősét; |
| - | end | + | * azt, hogy melyik változat került gyártásba. |
| - | </mermaid> | + | |
| + | CAD- és dokumentumállományoknál ezt PDM/PLM vagy dokumentumkezelő rendszer, forráskódnál és szöveges konfigurációnál gyakran verziókezelő rendszer támogatja. | ||
| - | === 6.5 Példák mérnöki gyakorlatból | + | ===== 6. Hálózati és felhőalapú szoftverek ===== |
| - | * **CAD fájlmegosztás** – több mérnök dolgozik ugyanazon terven. | + | |
| - | * **Szimulációs eredmények megosztása** – szerveren keresztül. | + | |
| - | * **IP-alapú ipari hálózatok** – PLC-k, robotok, szenzorok összekötése. | + | |
| - | * **Felhőalapú mérnöki számítások** – HPC elérés interneten keresztül. | + | |
| - | ===== 7. Biztonsági és segédszoftverek ===== | + | === 6.1 A hálózati kommunikáció rétegei |
| - | A számítógépes rendszerek | + | A hálózati kommunikáció szabályait **protokollok** határozzák meg. Egy adatátvitelben több protokoll együtt |
| - | Ezt speciális biztonsági és segédszoftverek biztosítják, | + | |
| - | === 7.1 Biztonsági szoftverek === | + | * **IP:** címzést és csomagok hálózatok közötti továbbítását biztosítja. |
| - | * **Vírusirtók** – felismerik | + | * **TCP:** kapcsolatot épít fel, sorrendhelyes |
| - | - Példák: Windows Defender, Avast, Kaspersky. | + | * **UDP:** kisebb többletterhelésű, kapcsolat nélküli átvitelt ad, de önmagában nem garantálja a kézbesítést. |
| - | * **Tűzfalak** – szabályozzák a hálózati forgalmat, kiszűrik a gyanús adatcsomagokat. | + | * **DNS:** neveket, például egy szerver nevét IP-címhez rendel. |
| - | * **Kémprogram-elhárítók** – megakadályozzák | + | * **HTTP/HTTPS:** webes erőforrások és API-k elérésére szolgál; HTTPS esetén |
| - | * **Titkosító programok** – biztosítják az adatok védelmét (pl. BitLocker, VeraCrypt). | + | * **SFTP:** biztonságos fájlátvitelt biztosít SSH-kapcsolaton keresztül. Nem azonos az FTP titkosított változatával, az FTPS-sel. |
| < | < | ||
| - | flowchart | + | flowchart |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | OS --> ENC[Titkosítás] | + | |
| </ | </ | ||
| - | === 7.2 Segédprogramok (utility) | + | === 6.2 Kommunikációs modellek |
| - | * A számítógép karbantartását, | + | |
| - | * Típusai: | + | |
| - | - **Fájltömörítők** (ZIP, RAR, 7-Zip). | + | |
| - | - **Rendszerkarbantartó programok** (CCleaner, rendszeres frissítések). | + | |
| - | - **Diagnosztikai eszközök** (memóriateszt, | + | |
| - | - **Biztonsági mentőprogramok** (Backup & Restore, Acronis True Image). | + | |
| - | < | + | * **Kliens–szerver: |
| - | graph TD | + | * **Peer-to-peer:** a résztvevők közvetlenül is szolgáltathatnak egymásnak erőforrást. |
| - | UTIL[Segédprogramok] | + | * **Publish–subscribe: |
| - | UTIL --> MAINT[Rendszerkarbantartók] | + | * **API:** szabályozott szoftveres kapcsolódási felület, amelyen keresztül két alkalmazás adatot vagy szolgáltatást cserélhet. |
| - | UTIL --> DIAG[Diagnosztikai eszközök] | + | |
| - | UTIL --> BACKUP[Biztonsági mentés] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 7.3 Biztonsági mentés | + | === 6.3 Helyi rendszer, edge és felhő |
| - | * Rendszeres mentés szükséges hardverhiba, | + | |
| - | * Mentési típusok: | + | |
| - | - Teljes mentés: a teljes tartarmat menti. Nagy helyigény. | + | |
| - | - Növekményes mentés: mindig az előző mentéshez képest menti el a változásokat. Kisebb helyigény, de bonyolultabb visszaállítás. | + | |
| - | - Differenciális mentés: mindig a legutóbbi teljes mentéshez képest menti el a változásokat. Nagyobb helyigény, de egyszerűbb visszaállítás. | + | |
| - | * Tárolási helyek: | + | |
| - | - Helyi háttértár (HDD, SSD). | + | |
| - | - Külső eszközök (USB, NAS). | + | |
| - | - Felhőalapú tárolás (OneDrive, Google Drive). | + | |
| - | < | + | * **Helyi (on-premises) rendszer:** a szervezet saját telephelyén és felügyelete alatt működik. |
| - | flowchart LR | + | * **Edge feldolgozás: |
| - | | + | * **Felhőszolgáltatás: |
| - | DATA --> INC[Növekményes mentés] | + | |
| - | | + | Ipari példa: egy rezgésérzékelő nagy sebességű jeleit egy edge eszköz helyben elemzi, csak a jellemzőket és a riasztást küldi a felhőbe, ahol hosszú távú elemzés és több telephely összehasonlítása történik. A helyi vezérlés így internetkimaradáskor is működhet. |
| + | |||
| + | A felhő nem automatikusan olcsóbb vagy biztonságosabb. Mérlegelni kell az adat mennyiségét, | ||
| + | |||
| + | ===== 7. Szoftverbiztonság, | ||
| + | |||
| + | === 7.1 Többrétegű védelem === | ||
| + | |||
| + | Nincs olyan biztonsági program, amely önmagában minden támadást kivéd. A védelem egymást kiegészítő műszaki és szervezési intézkedésekből áll: | ||
| + | |||
| + | * rendszeres biztonsági frissítés; | ||
| + | * kártevő- és végpontvédelem; | ||
| + | * tűzfal és hálózati szegmentálás; | ||
| + | * egyedi felhasználói fiókok és a legkisebb szükséges jogosultság elve; | ||
| + | * többtényezős hitelesítés; | ||
| + | * adatok titkosítása; | ||
| + | * naplózás, felügyelet és incidenskezelés; | ||
| + | * kipróbált biztonsági | ||
| - | FULL --> CLOUD[Felhő] | + | Ipari környezetben különösen veszélyes lehet egy már nem támogatott, |
| - | | + | |
| - | | + | === 7.2 Mentés, szinkronizálás és archiválás === |
| - | </ | + | |
| + | * **Biztonsági mentés:** helyreállítható másolat adatvesztés esetére. | ||
| + | * **Szinkronizálás: | ||
| + | * **Archiválás: | ||
| + | |||
| + | A **3–2–1 elv** szerint legyen legalább három példány az adatból, kétféle adathordozón, | ||
| + | |||
| + | * **Teljes mentés:** minden kijelölt adatot lemásol. | ||
| + | * **Növekményes mentés:** az előző bármilyen mentés óta történt változásokat menti. | ||
| + | * **Differenciális mentés:** a legutóbbi teljes mentés óta történt változásokat menti. | ||
| + | |||
| + | Mérnöki projektnél a CAD-modellek mellett a kapcsolódó anyagjegyzéket, | ||
| + | |||
| + | === 7.3 Licencek és felhasználási jogok === | ||
| + | |||
| + | A szoftver használatát a licenc feltételei szabályozzák. A „letölthető” vagy „ingyenes” nem jelenti automatikusan azt, hogy a szoftver bármilyen célra korlátozás nélkül használható. | ||
| + | |||
| + | * **Tulajdonosi, | ||
| + | * **Nyílt forráskódú licenc:** engedélyezheti a forráskód tanulmányozását, | ||
| + | * **Freeware: | ||
| + | * **Oktatási licenc:** gyakran csak oktatásra és kutatásra használható, | ||
| + | * **Előfizetéses vagy SaaS-licenc:** a használati jog időszakhoz, | ||
| + | |||
| + | Vállalati használat előtt ellenőrizni kell a felhasználók, | ||
| + | |||
| + | === 7.4 Szoftver-életciklus és változáskezelés === | ||
| + | |||
| + | A szoftver nem egyszeri beszerzés: telepíteni, | ||
| + | |||
| + | Mérnöki és ipari rendszerben ezért célszerű: | ||
| + | |||
| + | | ||
| + | | ||
| + | - mentési és visszaállítási tervet készíteni; | ||
| + | - dokumentálni a változtatást és annak jóváhagyását; | ||
| + | - figyelni a gyártói támogatás végét; | ||
| + | - megtervezni az adatok és modellek későbbi megnyithatóságát. | ||
| - | === 7.4 Példák mérnöki gyakorlatból === | + | Egy tíz-húsz évig üzemelő gépnél a vezérlőszoftver, az operációs rendszer, az illesztőprogram és a licenckezelés elavulása ugyanolyan fontos kockázat lehet, mint a fizikai alkatrészek kopása. |
| - | * **CAD modellek biztonsági mentése** felhőbe (pl. OneDrive). | + | |
| - | * **Szimulációs eredmények titkosítása** céges adatvédelem érdekében. | + | |
| - | * **Rendszerdiagnosztika** laborokban, hardverhibák gyors azonosítása. | + | |
| - | * **Verziókezelés + backup** együttes használata mérnöki projekteknél. | + | |
tanszek/oktatas/szamitastechnika/szoftver_alapismeretek.txt · Last modified: by knehez
