Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision |
tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:docker_ismerteto [2025/03/26 13:29] – kissa | tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:docker_ismerteto [2025/03/26 13:39] (current) – [Feladatok] kissa |
---|
A felhő alapú számítástechnika lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy minimalizálják az IT-infrastruktúra felépítésének kezdeti költségeit, valamint alkalmazásaikat gyorsabban üzembe helyezzék, jobb kezelhetőség és kevesebb karbantartás mellett. | A felhő alapú számítástechnika lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy minimalizálják az IT-infrastruktúra felépítésének kezdeti költségeit, valamint alkalmazásaikat gyorsabban üzembe helyezzék, jobb kezelhetőség és kevesebb karbantartás mellett. |
| |
Lehetővé teszi továbbá, hogy a szolgáltatók gyorsan adaptálják saját erőforrásaikat az ingadozó, vagy csak időszakosan kiugró igényekhez (pl. Black Friday egy webshopnál, sorozat premier egy streaming szolgáltatónál). Ezt „cloud bursting”-nek is nevezzük. | Lehetővé teszi továbbá, hogy a szolgáltatók valamely publikus felhőszolgáltatás felhasználásával gyorsan adaptálják saját erőforrásaikat az ingadozó, vagy csak időszakosan kiugró igényekhez (pl. Black Friday egy webshopnál, sorozat premier egy streaming szolgáltatónál). Ezt „cloud bursting”-nek is nevezzük. |
| |
===== Konténerek ===== | ===== Konténerek ===== |
{{ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-132224.png }} | {{ tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-132224.png }} |
| |
A klasszikus virtuális gépek általában úgy működnek, hogy egy hypervisor felügyel több virtuális gépet (VM), melyek egyenként külön operációs rendszert futtatnak. A konténerek esetében minden alkalmazás ugyanazon az operációs rendszeren fut, viszont konténerenként külön-külön, elszeparált környezetekben. A konténerek között tehát processz szintű izoláció valósul meg, melyet a hoszt gép kernele biztosít. | A klasszikus, [[https://en.wikipedia.org/wiki/Hypervisor||hypervisor]] alapú virtuális gépek úgy működnek, hogy a hypervisor több virtuális gépet (VM) felügyel, melyek egyenként külön operációs rendszert futtatnak. A konténerek esetében minden alkalmazás ugyanazon az operációs rendszeren fut, viszont konténerenként külön-külön, elszeparált környezetekben. A konténerek között tehát processz szintű izoláció valósul meg, melyet a hoszt gép kernele biztosít. |
| |
Mivel egy-egy alkalmazás elindításakor nem kell a kernel elindulására várni, a rendszerindítási folyamat sokkal gyorsabb, mint a hagyományos VM-ek esetében. Emellett az erőforrás kihasználás jelentősen jobb (közel natív teljesítmény elérésére van lehetőség), mint a virtuális gépeknél. | Mivel egy-egy alkalmazás elindításakor nem kell a kernel elindulására várni, a rendszerindítási folyamat sokkal gyorsabb, mint a hagyományos VM-ek esetében. Emellett az erőforrás kihasználás jelentősen jobb (közel natív teljesítmény elérésére van lehetőség), mint a virtuális gépeknél. |
A konténerek emellett kisebb tár- és memóriaigénnyel rendelkeznek, mint a VM-ek, emiatt könnyebben lehet őket alkalmazni multi-cloud környezetben, ahol a szolgáltatás egyszerre több felhőben (pl. céges privátfelhő, Google Cloud Platform, Microsoft Azure, Amazon Web Services) van üzemeltetve. Jól alkalmazhatók továbbá cloud bursting során, amikor a megnövekvő igények miatt a saját infrastruktúra mellett igénybe kell venni egy publikus felhőszolgáltatást is az üzemeltetett alkalmazás számára. | A konténerek emellett kisebb tár- és memóriaigénnyel rendelkeznek, mint a VM-ek, emiatt könnyebben lehet őket alkalmazni multi-cloud környezetben, ahol a szolgáltatás egyszerre több felhőben (pl. céges privátfelhő, Google Cloud Platform, Microsoft Azure, Amazon Web Services) van üzemeltetve. Jól alkalmazhatók továbbá cloud bursting során, amikor a megnövekvő igények miatt a saját infrastruktúra mellett igénybe kell venni egy publikus felhőszolgáltatást is az üzemeltetett alkalmazás számára. |
| |
A konténerek számos előnnyel rendelkeznek, de architektúrájukból adódóan sebezhetőbb megoldásnak számítanak, mint a klasszikus virtuális gépek, ugyanis minden konténer egyetlen kernelen fut, és csupán ennek a kernelnek a hibáiból adódóan (Single Point of Failure) előfordulhat nem kívánt adatszivárgás a konténerek között. | A konténerek számos előnnyel rendelkeznek, de architektúrájukból adódóan sebezhetőbb megoldásnak számítanak, mint a klasszikus virtuális gépek, ugyanis minden konténer egyetlen kernelen fut, és csupán ennek a kernelnek (vagy a konténer motornak) a hibáiból adódóan ([[https://en.wikipedia.org/wiki/Single_point_of_failure|Single Point of Failure]]) előfordulhat nem kívánt adatszivárgás a konténerek között. |
| |
===== Docker ===== | ===== Docker ===== |
==== Feladatok ==== | ==== Feladatok ==== |
| |
* [[tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:docker_vitualizacio|Flash szerver és Redis cache beüzemelése]] | * [[tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:docker_vitualizacio|Flask szerver és Redis cache beüzemelése]] |
* [[tanszek:oktatas:informacios_rendszerek_integralasa:docker_loadbalancer|Terhelés elosztás és monitorozás HAProxy segítségével]] | * [[tanszek:oktatas:informacios_rendszerek_integralasa:docker_loadbalancer|Terhelés elosztás és monitorozás HAProxy segítségével]] |
* {{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-131416.pdf|Todo webalkalmazás beüzemelése}} + [[https://github.com/aron123/docker-tutorial|Forráskód]] | * {{:tanszek:oktatas:informatikai_rendszerek_epitese:pasted:20250326-131416.pdf|Todo webalkalmazás beüzemelése}} + [[https://github.com/aron123/docker-tutorial|Forráskód]] |
| |