Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

--- tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:bevezetes-ir-opensource [2025/09/12 18:38] – knehez
+++ tanszek:oktatas:infrendalapjai_architekturak:bevezetes-ir-opensource [2025/09/14 17:41] (current) – [4.4 Esettanulmány – München város Linux projektje] knehez
@@ Line 5: / Line 5: @@
 Az informatikai rendszerek (IR) és az információs technológiák (IT) minden szervezet számára alapvető fontosságúak.
-A globalizáció és a digitalizáció révén az informatika nem egyszerű támogató funkció, hanem a szervezetek versenyképességének meghatározó tényezője.
+A globalizáció és a digitalizáció révén az informatika nem egyszerű támogató funkció, hanem a szervezetek __versenyképességének meghatározó tényezője__.
   * **IR (Informatikai Rendszer):** a szervezet igényei és az információfeldolgozás szükségletei.
@@ Line 118: / Line 118: @@
   * **Társadalmi szempontból:** a nyílt forráskód támogatja az átláthatóságot és a demokráciát, hiszen a közszférában alkalmazva megakadályozza, hogy egyetlen gyártó uralja az állami rendszereket.
-==== 4.4 Esettanulmány – München város Linux projektje ====
+==== Esettanulmány – München város Linux projektje ====
 München városa 2003-ban elindította a „LiMux” projektet, amelynek célja a városi hivatalok Windows alapú rendszereinek Linuxra és LibreOffice-ra való átállítása volt.
@@ Line 205: / Line 205: @@
 ===== 6. Gazdasági és társadalmi hatások =====
-==== 6.1 Költségcsökkentés ====
+A nyílt forráskódú szoftverek (OSS) hatása messze túlmutat a technológián.
-OSS megoldások használatával sok szervezet elkerüli a magas licencdíjakat.
+Nemcsak az informatikai iparágra, hanem a gazdaság egészére, az oktatásra, a kutatásra és a társadalom működésére is jelentős befolyással bírnak.
+Az OSS egyben gazdasági modell, társadalmi mozgalom és technológiai fejlesztési filozófia is.
-**Példa – Francia hadsereg:** a LibreOffice használatával több millió eurót spóroltak meg.
+A nyílt forráskód terjedésével kialakult egy új értékrend, amelynek alapja a **közös tudás megosztása** és az **együttműködés**.
+Míg a zárt forráskódú modellek gyakran a szellemi tulajdon védelmére építenek, addig az OSS a tudás kollektív fejlesztését és szabad hozzáférhetőségét tekinti elsődlegesnek.
-==== 6.2 Függetlenség (Vendor lock-in elkerülése) ====
+==== 6.1 Költségcsökkentés és gazdasági előnyök ====
-OSS esetén a felhasználó nincs egyetlen gyártóhoz kötve.
+Az egyik leggyakrabban említett érv az OSS mellett a költségcsökkentés.
+  * A licencek hiánya vagy alacsony ára miatt a szervezetek jelentős összegeket takaríthatnak meg.
+  * Az így felszabaduló forrásokat más területekre, például kutatásra és innovációra lehet fordítani.
+  * OSS segítségével sok kis- és középvállalkozás (KKV) olyan eszközökhöz juthat, amelyekhez egyébként nem lenne hozzáférése.
-**Példa – Brazil kormány:** Linux-alapú rendszerekre váltott, hogy csökkentse a Microsofttól való függőséget.
+**Példa – Francia hadsereg:**
+A LibreOffice-ra való átállással több millió euró licencköltséget takarítottak meg. Ez lehetővé tette, hogy a megtakarított összegeket más védelmi fejlesztésekre fordítsák.
-==== 6.3 Munkahelyteremtés ====
+==== 6.2 Függetlenség és vendor lock-in elkerülése ====
-Az OSS lokális testreszabása helyi fejlesztői közösségeket erősít.
+A „vendor lock-in” (szállítói függőség) olyan helyzet, amikor egy szervezet erősen kötődik egyetlen gyártó termékeihez vagy szolgáltatásaihoz, és váltani csak jelentős költséggel tud.
-**Példa – Red Hat:** teljes üzleti modellje OSS köré épül, és világszerte több ezer magasan képzett mérnöknek ad munkát.
+Az OSS egyik legfontosabb előnye, hogy:
+  * Csökkenti a gyártótól való függőséget.
+  * Lehetővé teszi a rendszerek hosszú távú fenntartását, még akkor is, ha az eredeti fejlesztő cég megszűnik.
+  * Rugalmasságot ad a szervezeteknek az infrastruktúra fejlesztésében.
-==== 6.4 Oktatás és kutatás ====
+**Példa – Brazil kormány:**
-A forráskód tanulmányozható, így a diákok valós projektekből tanulhatnak.
+Linux alapú rendszerekre váltott, hogy csökkentse a Microsofttól való függőséget. Ez hosszú távon növelte az ország informatikai szuverenitását.
-**Példa – Linux kernel:** számos egyetemi kurzus a kernel elemzésén keresztül tanítja az operációs rendszerek működését.
+==== 6.3 Munkahelyteremtés és helyi gazdaságfejlesztés ====
+Az OSS nem csak költségmegtakarítást jelent, hanem munkahelyeket is teremt.
+  * Az OSS rendszerek testreszabása, üzemeltetése és támogatása a helyi vállalkozásokra is támaszkodhat.
+  * Ez új piacokat és üzleti modelleket hoz létre a tanácsadás, oktatás és rendszerintegráció területén.
-----
+**Példa – Red Hat:**
+A világ egyik legsikeresebb nyílt forráskódra építő vállalata, amely üzleti modelljét a támogatásra, tanácsadásra és szolgáltatásokra építette.
+A Red Hat mára több ezer magasan képzett informatikai szakembernek ad munkát világszerte, miközben közösségi projektek százait támogatja.
-===== 7. Modern trendek =====
+==== 6.4 Oktatás és tudomány ====
+A nyílt forráskód kiemelt jelentőségű az oktatásban és a kutatásban.
+  * A hallgatók nemcsak használják, hanem tanulmányozhatják is a forráskódot, így mélyebb tudást szereznek.
+  * Az egyetemi kutatásokban az OSS hozzájárul az átláthatósághoz és a kutatási eredmények reprodukálhatóságához.
+  * Az OSS lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók valós ipari projekteken vegyenek részt, akár nemzetközi közösségekben is.
-  * **Konténerizáció és DevOps:** Docker, Kubernetes, OpenShift.
+**Példa – Linux kernel:**
-  * **CI/CD rendszerek:** GitHub Actions, GitLab CI/CD.
+Számos egyetemi kurzus használja a Linux kernelt arra, hogy bemutassa az operációs rendszerek működését. A hallgatók a világ egyik legnagyobb közösségi projektjéből tanulhatnak.
-  * **Cloud-native szoftverek:** a felhőszolgáltatók OSS alapokra építenek.
-  * **Mesterséges intelligencia:** a nyílt modellek (pl. LLaMA, Mistral, Hugging Face) forradalmasították az AI kutatást.
-  * **Open Data és e-kormányzat:** nyílt formátumok és átlátható közigazgatási rendszerek támogatják a demokráciát és a civil kontrollt.
-**Esettanulmány – GitHub Copilot licencvita**
+==== 6.5 Átláthatóság és közigazgatás ====
-A GitHub Copilot mesterséges intelligencia kódgeneráló rendszere OSS kódokon lett betanítva.
+A közigazgatásban alkalmazott informatikai rendszerek esetében kiemelten fontos az átláthatóság és az állampolgári kontroll.
-Sok fejlesztő felvetette, hogy a Copilot által generált kód sértheti a GPL licencet.
-Ez a vita rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kapcsolata *új jogi és etikai kérdéseket vet fel*.
+  * A nyílt forráskód lehetővé teszi, hogy a polgárok és független szakértők ellenőrizhessék a kormányzati rendszerek működését.
+  * Ez növeli a bizalmat és támogatja a demokratikus értékeket.
+  * Az OSS interoperabilitása révén elkerülhető a drága, zárt formátumokra épülő megoldások használata.
+**Példa – Észtország e-kormányzati rendszere:**
+Észtország világszerte ismert digitális államként, ahol számos e-kormányzati szolgáltatás nyílt szabványokra és nyílt forráskódú komponensekre épül, biztosítva az átláthatóságot és a fenntarthatóságot.
+==== 6.6 Társadalmi és kulturális hatások ====
+A nyílt forráskód nem csak gazdasági és oktatási előnyöket hoz, hanem kulturális változást is.
+  * A közösségi fejlesztési modell az együttműködés kultúráját erősíti.
+  * A tudásmegosztás demokratizálja az informatikát, lehetőséget adva fejlődő országok szakembereinek is.
+  * A nyílt innováció elősegíti a globális problémák közös megoldását (pl. egészségügyi szoftverek, COVID-19 idején fejlesztett nyílt projektek).
+**Összegzés:**
+A nyílt forráskód gazdasági és társadalmi hatásai sokrétűek: hozzájárul a költségcsökkentéshez, elősegíti a függetlenséget, munkahelyeket teremt, támogatja az oktatást, növeli a kormányzati átláthatóságot és erősíti a közösségi együttműködést.
+Az OSS tehát nem pusztán egy technológiai alternatíva, hanem a digitális társadalom egyik alappillére.
 ----
+===== 7. Modern trendek =====
-===== 8. Összegzés =====
+A nyílt forráskódú szoftverek mára nem csupán alternatív megoldások, hanem a modern informatikai ökoszisztéma központi elemei.
+A 2010-es évektől kezdve a legnagyobb technológiai változásokat (felhőalapú számítástechnika, DevOps, mesterséges intelligencia, konténerizáció) mind jelentős mértékben a nyílt forráskód hajtotta.
+Ezek a trendek nemcsak technológiai újításokat hoztak, hanem új **üzleti modelleket** és **fejlesztési kultúrát** is teremtettek.
-A nyílt forráskódú szoftverek a modern informatikai rendszerek alapját képezik.
+==== 7.1 Konténerizáció és DevOps ====
+A konténerizáció lényege, hogy az alkalmazások és azok futtatási környezete könnyen hordozható, egységes egységekbe – konténerekbe – csomagolható.
+  * A konténerek gyorsan indíthatók és skálázhatók.
+  * Az infrastruktúra és az alkalmazások elkülönülnek egymástól, ami egyszerűsíti az üzemeltetést.
-  * Gazdasági szempontból csökkentik a költségeket és új üzleti modelleket tesznek lehetővé.
+**Legfontosabb eszközök:**
-  * Társadalmi szempontból támogatják az átláthatóságot és a demokráciát.
+  * **Docker:** a konténertechnológia legismertebb megoldása, amely szabványosította az alkalmazáscsomagolást.
-  * Technológiai szempontból az innováció motorjai, különösen a felhő és a mesterséges intelligencia területén.
+  * **Kubernetes:** Google által indított, majd nyílt forráskódúvá tett konténer-orkesztrációs rendszer, amely ipari szabvánnyá vált.
+  * **OpenShift:** Red Hat által fejlesztett Kubernetes-alapú platform, amely vállalati környezetben terjedt el.
-Az esettanulmányok alapján látható, hogy a nyílt forráskód **nem csupán technológiai választás**, hanem **stratégiai döntés**, amelynek hatásai gazdasági, politikai és társadalmi dimenziókban is megmutatkoznak.
+**DevOps**: olyan fejlesztési és üzemeltetési kultúra, amely az automatizálást, a folyamatos integrációt és a gyors hibajavítást helyezi előtérbe.
+A DevOps gyakorlata OSS eszközökre épül (pl. Jenkins, Ansible, Terraform).
+==== 7.2 CI/CD rendszerek ====
+A **CI/CD (Continuous Integration / Continuous Delivery)** célja a szoftverfejlesztés folyamatának automatizálása.
+  * A fejlesztők folyamatosan integrálják a kódjukat egy közös tárházba.
+  * Automatikus tesztek futnak, és a sikeres kód azonnal bevezethető (deploy).
+  * Ez gyorsabb fejlesztési ciklusokat és kevesebb hibát eredményez.
+**Elterjedt OSS megoldások:**
+  * **GitLab CI/CD** – integrált rendszer a GitLab felületén.
+  * **GitHub Actions** – a világ legnagyobb kódmegosztó platformján belül.
+  * **Jenkins** – a legelterjedtebb nyílt forráskódú automatizációs szerver.
+==== 7.3 Cloud-native megoldások ====
+A „cloud-native” kifejezés olyan szoftvereket jelöl, amelyeket eleve a felhő környezetre terveztek.
+  * Ezek jellemzően mikroszolgáltatásokból épülnek fel.
+  * Konténerizáltan futnak, így könnyen skálázhatók.
+  * Az üzemeltetés automatizált, rugalmas és költséghatékony.
+**Esettanulmány – Netflix és az OSS**
+A Netflix volt az egyik első nagyvállalat, amely teljes infrastruktúráját a felhőbe költöztette (AWS alapokon).
+Az ehhez fejlesztett eszközeit – például a **Chaos Monkey** hibaszimulátort – nyílt forráskódúvá tette, ezzel is hozzájárulva a globális fejlesztői közösség tudásához.
+==== 7.4 Mesterséges intelligencia és nyílt modellek ====
+Az utóbbi évek egyik legfontosabb trendje a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése.
+A nyílt forráskód itt is kulcsszerepet játszik, mivel a kutatás és ipar közötti gyors tudásáramlást támogatja.
+**Fontos nyílt projektek:**
+  * **TensorFlow** (Google) – széles körben alkalmazott ML-keretrendszer.
+  * **PyTorch** (Meta) – kutatási közegben kiemelten népszerű, ma már iparban is elterjedt.
+  * **Hugging Face Transformers** – természetesnyelv-feldolgozási modellek könyvtára.
+  * **LLaMA, Mistral** – modern nagy nyelvi modellek, amelyek nyíltan hozzáférhetők kutatóknak.
+**Esettanulmány – GitHub Copilot licencvita**
+A GitHub Copilot egy mesterséges intelligencia alapú kódgeneráló eszköz, amely nyílt forráskódú kódok milliárdjain tanult.
+Ez jogi vitákat váltott ki, mivel sokan úgy vélték, hogy a Copilot által generált kód sértheti a GPL licencet.
+Ez az eset rávilágít arra, hogy az AI és az OSS kapcsolata új etikai és jogi kérdéseket vet fel, amelyeket a jövőben a jogalkotásnak is kezelnie kell.
+==== 7.5 Open Data és e-kormányzat ====
+A nyílt forráskód mellett a nyílt adatok (Open Data) is egyre nagyobb szerepet kapnak.
+  * A kormányzati intézmények által közzétett nyílt adatkészletek lehetőséget adnak civil szervezeteknek és vállalkozásoknak innovatív szolgáltatások fejlesztésére.
+  * Az OSS biztosítja a technikai alapot, amelyen ezek az adatok könnyen feldolgozhatók és integrálhatók.
+**Esettanulmány – Észtország digitális állama**
+Észtország digitális kormányzati megoldásai nagyrészt nyílt forráskódra és nyílt szabványokra épülnek.
+Az állampolgárok online szavazhatnak, adót fizethetnek és hozzáférhetnek egészségügyi adataikhoz.
+A nyílt szabványok biztosítják az átláthatóságot, a rugalmasságot és a nemzeti szuverenitást.
+==== 7.6 Összegzés ====
+A modern trendek azt mutatják, hogy a nyílt forráskód immár nemcsak alternatív technológia, hanem az **informatika főáramának része**.
+A konténerizáció, a DevOps, a CI/CD, a cloud-native megközelítés, a mesterséges intelligencia és az open data mind olyan területek, ahol az OSS meghatározó szerepet játszik.
+Ezek a trendek bizonyítják, hogy a nyílt forráskód a jövő informatikai innovációinak motorja lesz.
 ----
-===== 9. Kérdések és vitapontok =====
+===== 8. Összegzés =====
+A nyílt forráskódú szoftverek és az informatikai rendszerek kapcsolatának áttekintése rámutat arra, hogy az informatika ma már nem csupán technikai támogatás, hanem a szervezeti működés központi tényezője.
+Az IR és IT összehangolása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy szervezet versenyképes maradjon a gyorsan változó globális környezetben.
-  * Miért fontos különválasztani az IR és IT fogalmát?
+==== 8.1 Legfontosabb tanulságok ====
-  * Milyen tényezők befolyásolják, hogy egy vállalat felhőalapú vagy lokális rendszert használjon?
+  * Az **IR (Informatikai Rendszer)** és **IT (Információs Technológia)** különválasztása segít megérteni, hogy a szervezet igényei és a technológiai lehetőségek hogyan találkoznak.
-  * Milyen előnyei és kockázatai vannak a nyílt forráskódú szoftvereknek?
+  * A **stratégiai döntések** hosszú távon meghatározzák a szervezet technológiai irányát, míg a **taktikai döntések** biztosítják a napi működés hatékonyságát.
-  * Hogyan hat a licencválasztás a közösség és az üzleti modell fejlődésére?
+  * Az **ERP rendszerek** a vállalatirányítás gerincét adják, de bevezetésük nem csupán technológiai, hanem szervezeti és kulturális változás is.
-  * München város Linux-projektje miért vallott kudarcot, és milyen tanulságok vonhatók le belőle?
+  * A **nyílt forráskódú szoftverek** alapvető filozófiája a tudás megosztása és a közösségi fejlesztés, amely új üzleti modelleket és gazdasági lehetőségeket nyit meg.
-  * Mit jelent a vendor lock-in, és hogyan segít ezt elkerülni a nyílt forráskód?
+  * A **licencek** nem pusztán jogi szövegek, hanem olyan szabályok, amelyek befolyásolják a közösségi együttműködést, az üzleti stratégiát és a szoftver fenntarthatóságát.
-  * Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a nyílt forráskód jövőjét?
+  * Az OSS gazdasági hatása kettős: csökkenti a költségeket, ugyanakkor munkahelyeket és innovációs lehetőségeket teremt.
-  * A közigazgatásban vajon célszerűbb a nyílt vagy a zárt forráskódú szoftverek használata? Miért?
+  * A társadalmi dimenzióban a nyílt forráskód hozzájárul az oktatás fejlődéséhez, a kormányzati átláthatósághoz és a digitális demokrácia erősödéséhez.