Kód
Az események hírekre való leképzését, kódolásnak nevezzük. A híreket információ tárolókba rögzítik. Az információtárolóban rögzített hír maga is egy eseményrendszer. A kódolás egy hír átalakítása, két eseményrendszer kölcsönös és egyértelmű megfeleltetése alapján.
A kódolás eszköze a kód. A kód egy véges szimbólumhalmaz (egy ABC), amelyhez kódszó (szimbólumcsoport) képző szabályok tartoznak.
A kódszó: elemi közlemény, amely véges számú szimbólumból áll. A kódszimbólumok és a kódszó képző szabályok együttese a kód szintaktikája.
A kódolás az információ alakját megváltoztatja, de az információ más jellemzői változatlanok maradnak. Vannak állandó és változó kódszó-hosszúságú kódok.
Alapvető kódtípusok:
| Állandó szóhosszúságú kód | Változó szóhosszúságú kód |
|---|---|
| MŰSZAKI KÓDOK KOMMUNIKÁCIÓS KÓDOK SZÁMÍTÓGÉPI KÓDOK | MORZE ABC EMBERI NYELVEK MŰSZAKI NYELVEK |
Állandó, (n) szóhosszúságú, bináris kód esetén a képezhető kódszavak száma: \( N = 2^n \).
Ha m különböző kódelem van, akkor a képezhető n hosszúságú kódszavak száma: \( N = m^n \).
A kódolás elmélet fő problémája az átvitt közlemények információtartalmának megőrzése, biztonsága és maximálása.