tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2025/09/16 18:52] – knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2025/09/16 19:08] (current) – [2. Hardver alapjai] knehez | ||
---|---|---|---|
Line 3: | Line 3: | ||
=== 1.1 Adat és információ === | === 1.1 Adat és információ === | ||
* **Adat**: a világ jelenségeinek leírása számokkal, szöveggel, képekkel vagy mérésekkel. | * **Adat**: a világ jelenségeinek leírása számokkal, szöveggel, képekkel vagy mérésekkel. | ||
- | | + | |
* **Információ**: | * **Információ**: | ||
- | | + | |
* **Claude Shannon (1939)**: az információ a bizonytalanság (entrópia) csökkentése. | * **Claude Shannon (1939)**: az információ a bizonytalanság (entrópia) csökkentése. | ||
* **Bit**: a legkisebb információegység, | * **Bit**: a legkisebb információegység, | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 1.2 Analóg és digitális jelek === | === 1.2 Analóg és digitális jelek === | ||
* **Analóg jel**: folytonos, tetszőleges értéket vehet fel. | * **Analóg jel**: folytonos, tetszőleges értéket vehet fel. | ||
- | | + | |
* **Digitális jel**: diszkrét, előre meghatározott értékeket vesz fel. | * **Digitális jel**: diszkrét, előre meghatározott értékeket vesz fel. | ||
- | | + | |
* A számítógépek digitálisak, | * A számítógépek digitálisak, | ||
- zajállóbbak, | - zajállóbbak, | ||
Line 52: | Line 50: | ||
Elemei: | Elemei: | ||
- | Szalag (memória): adatok és program. | + | * Szalag (memória): adatok és program. |
- | + | | |
- | Olvasó/ | + | |
- | + | ||
- | Vezérlőegység: | + | |
A Turing-gép az algoritmusok elméleti alapja → minden mai számítógép működését leírja. | A Turing-gép az algoritmusok elméleti alapja → minden mai számítógép működését leírja. | ||
Line 68: | Line 64: | ||
</ | </ | ||
- | === 1.5 Mérnöki | + | === Mérnöki |
Adat: szenzor 0,01 mm eltérést mér a gyártás során. | Adat: szenzor 0,01 mm eltérést mér a gyártás során. | ||
Line 77: | Line 73: | ||
Neumann-elv alkalmazása: | Neumann-elv alkalmazása: | ||
+ | |||
+ | ===== 2. Hardver alapjai ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógép hardvere a fizikai részegységekből áll, amelyek együtt biztosítják az adatok feldolgozását, | ||
+ | |||
+ | === 2.1 Központi feldolgozó egység (CPU) === | ||
+ | * Az utasítások végrehajtásáért felelős " | ||
+ | * Fő részei: | ||
+ | - **ALU (Aritmetikai-logikai egység)**: számításokat és logikai műveleteket végez. | ||
+ | - **Regiszterek**: | ||
+ | - **Vezérlőegység**: | ||
+ | * Modern CPU-k többmagosak (quad-core, octa-core), párhuzamos feldolgozásra képesek. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | A[CPU] --> B[ALU] | ||
+ | A --> C[Vezérlőegység] | ||
+ | A --> D[Regiszterek] | ||
+ | B --> | ||
+ | C --> | ||
+ | D --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 2.2 Memóriahierarchia === | ||
+ | * A CPU különböző sebességű és méretű memóriákat használ: | ||
+ | - **Regiszterek** – leggyorsabb, | ||
+ | - **Cache (L1, L2, L3)** – gyorsítótár a CPU közelében. | ||
+ | - **RAM** – központi memória, ideiglenes adatokhoz. | ||
+ | - **Háttértár (SSD, HDD, NVMe)** – tartós tárolás. | ||
+ | * Elv: minél közelebb van a CPU-hoz, annál gyorsabb, de kisebb a kapacitása. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph LR | ||
+ | R[Regiszterek] --> C1[L1 Cache] --> C2[L2 Cache] --> C3[L3 Cache] --> M[RAM] --> H[Háttértár] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 2.3 Buszrendszerek === | ||
+ | * A számítógép részegységei **buszokon** keresztül kommunikálnak. | ||
+ | * Fő busztípusok: | ||
+ | - **Adatbusz** – adatokat visz a komponensek között. | ||
+ | - **Címbusz** – meghatározza, | ||
+ | - **Vezérlőbusz** – irányító jeleket továbbít. | ||
+ | * Modern buszok: **PCI Express, USB-C, Thunderbolt, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | CPU[CPU] --> | ||
+ | CPU --> | ||
+ | CPU --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 2.4 Példa: Raspberry Pi felépítése === | ||
+ | * **SoC (System-on-Chip)**: | ||
+ | * **GPIO (General Purpose I/O)**: mérnökök által használt szenzor- és aktuátorvezérlés. | ||
+ | * Beépített interfészek: | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | SOC[System-on-Chip] --> CPU1[CPU magok] | ||
+ | SOC --> GPU[Grafikus egység] | ||
+ | SOC --> MEMV[Memóriavezérlő] | ||
+ | SOC --> GPIO[GPIO csatlakozók] | ||
+ | SOC --> USB[USB portok] | ||
+ | SOC --> NET[Ethernet/ | ||
+ | SOC --> HDMI[HDMI kimenet] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | ===== 3. Számítógépkategóriák és architektúrák ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépek többféle kategóriába sorolhatók teljesítményük, | ||
+ | Emellett különböző architektúrák léteznek (x86, ARM, RISC-V, SoC), amelyek a mérnöki alkalmazások szempontjából is fontosak. | ||
+ | |||
+ | === 3.1 Számítógépkategóriák === | ||
+ | * **Mikroszámítógép**: | ||
+ | * **Személyi számítógép (PC)**: általános felhasználásra, | ||
+ | * **Munkaállomás**: | ||
+ | * **Szerver**: | ||
+ | * **Szuperszámítógép**: | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | A[Mikroszámítógép] --> B[PC] | ||
+ | B --> C[Munkaállomás] | ||
+ | C --> D[Szerver] | ||
+ | D --> E[Szuperszámítógép] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 3.2 Architektúrák === | ||
+ | * **x86** – Intel és AMD processzorok, | ||
+ | * **ARM** – energiatakarékos, | ||
+ | * **RISC-V** – nyílt forrású architektúra, | ||
+ | * **SoC (System-on-Chip)** – CPU, GPU, memóriavezérlő, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | X[x86 - PC/Szerver] --> | ||
+ | A[ARM - Mobil/ | ||
+ | R[RISC-V - Nyílt ISA] --> | ||
+ | S[SoC - System on Chip] --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 3.3 Példák mérnöki alkalmazásokban === | ||
+ | * **Mikrokontroller**: | ||
+ | * **Munkaállomás**: | ||
+ | * **Szerver**: | ||
+ | * **Szuperszámítógép**: | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | MC[Mikrokontroller] --> | ||
+ | WS[Munkaállomás] --> | ||
+ | SR[Szerver] --> | ||
+ | SC[Szuperszámítógép] --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | ===== 4. Perifériák és interfészek ===== | ||
+ | |||
+ | A perifériák a számítógéphez csatlakozó eszközök, amelyek adatbevitelre, | ||
+ | Az interfészek biztosítják az összeköttetést a központi egység és a perifériák között. | ||
+ | |||
+ | === 4.1 Input (adatbevitel) === | ||
+ | * Billentyűzet, | ||
+ | * Szenzorok (hőmérséklet, | ||
+ | * Vonalkód- és QR-olvasó, ipari mérőeszközök. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | IN1[Billentyűzet] --> CPU | ||
+ | IN2[Egér] --> CPU | ||
+ | IN3[Érintőképernyő] --> CPU | ||
+ | IN4[Szenzorok] --> CPU | ||
+ | IN5[Videokamera] --> CPU | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 4.2 Output (eredménykivitel) === | ||
+ | * Monitor, projektor, VR szemüveg. | ||
+ | * Nyomtató, 3D nyomtató. | ||
+ | * Hangszóró, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | CPU --> OUT1[Monitor] | ||
+ | CPU --> OUT2[Nyomtató] | ||
+ | CPU --> OUT3[3D nyomtató] | ||
+ | CPU --> OUT4[Hangszóró] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 4.3 Input/ | ||
+ | * Hálózati kártya (Ethernet, WiFi). | ||
+ | * Hangkártya (mikrofon + hangszóró). | ||
+ | * Érintőképernyő (adatbevitel + megjelenítés). | ||
+ | * USB eszközök (pendrive, külső HDD). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | CPU <--> NET[Hálózati kártya] | ||
+ | CPU <--> SOUND[Hangkártya] | ||
+ | CPU <--> TOUCH[Érintőképernyő] | ||
+ | CPU <--> USB[USB eszköz] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 4.4 Modern interfészek === | ||
+ | * **USB-C / USB 3.2 / USB4** – univerzális, | ||
+ | * **Thunderbolt** – nagy sávszélesség, | ||
+ | * **HDMI / DisplayPort** – digitális hang- és videóátvitel. | ||
+ | * **Ethernet / WiFi / Bluetooth** – hálózati kapcsolatok. | ||
+ | * **I²C, SPI, CAN busz** – ipari és beágyazott rendszerek szenzor- és vezérlőcsatolói. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | CPU --> USB[USB-C / USB4] | ||
+ | CPU --> TB[Thunderbolt] | ||
+ | CPU --> HDMI[HDMI / DisplayPort] | ||
+ | CPU --> ETH[Ethernet] | ||
+ | CPU --> WIFI[WiFi / Bluetooth] | ||
+ | CPU --> I2C[I²C / SPI / CAN] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | ===== 5. Adattárolás és memória ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógép működéséhez szükség van gyors, átmeneti és tartós adattárolásra is. | ||
+ | Az eltérő tárolók különböző sebességűek, | ||
+ | |||
+ | === 5.1 Memóriahierarchia === | ||
+ | * **Regiszterek** – leggyorsabb, | ||
+ | * **Cache (L1, L2, L3)** – gyorsítótár, | ||
+ | * **RAM (Random Access Memory)** – központi memória, ideiglenes adattárolás, | ||
+ | * **Háttértár** – tartós tárolás: SSD, HDD, NVMe. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph LR | ||
+ | R[Regiszterek< | ||
+ | C1 --> C2[L2 Cache< | ||
+ | C2 --> C3[L3 Cache< | ||
+ | C3 --> RAM[RAM< | ||
+ | RAM --> SSD[SSD/ | ||
+ | SSD --> HDD[HDD< | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.2 RAM típusai === | ||
+ | * **DRAM (Dynamic RAM)** – olcsóbb, frissítést igényel → fő memória. | ||
+ | * **SRAM (Static RAM)** – gyors, drága → cache. | ||
+ | * **SDRAM, DDR, DDR4, DDR5** – modern, szinkronizált RAM-típusok. | ||
+ | |||
+ | === 5.3 Háttértárak === | ||
+ | * **HDD (merevlemez)**: | ||
+ | * **SSD (Solid State Drive)**: flash-alapú, | ||
+ | * **NVMe SSD**: PCIe buszon keresztül → extrém sebesség (GB/ | ||
+ | * **Optikai tárolók**: | ||
+ | * **Flash eszközök**: | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | HDD[HDD< | ||
+ | SSD --> NVMe[NVMe SSD< | ||
+ | SSD --> Flash[Flash tárolók< | ||
+ | HDD -.-> Archive[Optikai lemezek< | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.4 Virtuális memória === | ||
+ | * Az operációs rendszer a háttértár egy részét **RAM kiegészítésére** használja. | ||
+ | * Lehetővé teszi, hogy több program fusson egyszerre, mint amennyi a fizikai RAM-ban elfér. | ||
+ | * Hátránya: lassabb, mert a háttértár sebessége korlátozó tényező. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | CPU --> RAM | ||
+ | RAM -->|Ha megtelik| VM[Virtuális memória SSD/HDD] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.5 Mérnöki alkalmazási példa === | ||
+ | * **FEM szimuláció**: | ||
+ | * **Nagy adatgyűjtés (pl. szenzorhálózat)**: | ||
+ | * **Beágyazott rendszerek**: | ||
+ | |||
+ | ===== 6. Párhuzamos feldolgozás és gyorsítók ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépek teljesítményének növelését ma már nem elsősorban az órajel emelése, hanem a **párhuzamos feldolgozás** és a **speciális gyorsítók** biztosítják. | ||
+ | |||
+ | === 6.1 Többmagos processzorok === | ||
+ | * A CPU több maggal rendelkezik → egyszerre több utasítást hajthat végre. | ||
+ | * Példák: | ||
+ | - **Dual-core, | ||
+ | - Mobil eszközökben: | ||
+ | * Előny: több szál (thread) futtatható egyidőben. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | CPU[Processzor] --> C1[Mag 1] | ||
+ | CPU --> C2[Mag 2] | ||
+ | CPU --> C3[Mag 3] | ||
+ | CPU --> C4[Mag 4] | ||
+ | C1 & C2 & C3 & C4 --> OS[Operációs rendszer< | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.2 Párhuzamos feldolgozási technikák === | ||
+ | * **Pipeline (csővezetékes feldolgozás)** – egy utasítás több részfeladatra oszlik, amelyek átfedésben hajthatók végre. | ||
+ | * **SIMD (Single Instruction, | ||
+ | * **MIMD (Multiple Instruction, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | A[Pipeline] --> | ||
+ | C[SIMD] -->|egy utasítás< | ||
+ | D[MIMD] --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.3 GPU-k (Grafikus processzorok) === | ||
+ | * Eredetileg grafikai számításokra (3D, játékok). | ||
+ | * Ma: **általános célú számításokra is** (GPGPU). | ||
+ | * Több ezer feldolgozó egység → kiváló párhuzamosítás nagy adathalmazokon. | ||
+ | * Használat: gépi tanulás, képfeldolgozás, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | GPU[GPU] --> C1[1000+ mag] | ||
+ | GPU --> AI[AI és ML számítások] | ||
+ | GPU --> SIM[Szimulációk] | ||
+ | GPU --> GFX[Grafika és 3D megjelenítés] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.4 Egyéb gyorsítók === | ||
+ | * **FPGA (Field Programmable Gate Array)**: újraprogramozható hardver, ipari alkalmazásokban gyors, testreszabott feldolgozásra. | ||
+ | * **TPU (Tensor Processing Unit)**: mesterséges intelligenciára optimalizált chip. | ||
+ | * **NPU (Neural Processing Unit)**: neurális hálók futtatására mobil eszközökben. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | FPGA --> | ||
+ | TPU -->|AI felhő| Cloud[Felhőszolgáltatások] | ||
+ | NPU --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.5 Mérnöki alkalmazási példák === | ||
+ | * **FEM szimuláció** – CPU + GPU együttműködésével gyorsabb számítás. | ||
+ | * **Képfeldolgozás** – GPU gyorsítással valós idejű hibadetektálás gyártásban. | ||
+ | * **FPGA** – ipari robotvezérlés, | ||
+ | * **TPU/NPU** – prediktív karbantartás, | ||
+ | |||
+ | ===== 7. Ipari és mérnöki alkalmazások ===== | ||
+ | |||
+ | A számítástechnika nemcsak irodai környezetben, | ||
+ | A mérnökök számára a legfontosabb alkalmazási területek: beágyazott rendszerek, ipari vezérlők, IoT, valamint nagy teljesítményű szimulációk. | ||
+ | |||
+ | === 7.1 Beágyazott rendszerek === | ||
+ | * Speciális célú, kisméretű számítógépek. | ||
+ | * Tipikus eszközök: **mikrokontroller**, | ||
+ | * Alkalmazások: | ||
+ | - Szenzoradatok gyűjtése és feldolgozása. | ||
+ | - Motorok, aktuátorok vezérlése. | ||
+ | - Egyszerű ipari automatizálási feladatok. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | S[Szenzorok] --> MCU[Mikrokontroller] | ||
+ | MCU --> ACT[Motorok / aktuátorok] | ||
+ | MCU --> NET[Kommunikáció pl. \(WiFi, Bluetooth\)] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.2 PLC-k és ipari vezérlőrendszerek === | ||
+ | * **PLC (Programmable Logic Controller)**: | ||
+ | * Jellemzők: | ||
+ | - Robusztus, megbízható, | ||
+ | - I/O csatlakozások ipari szabvány szerint (pl. 24V, relékimenet). | ||
+ | - Egyszerű logikai programozás (létra diagram). | ||
+ | * Alkalmazások: | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph LR | ||
+ | SENSOR[Szenzorok] --> PLC[PLC] | ||
+ | PLC --> MOTOR[Motorvezérlés] | ||
+ | PLC --> HMI[Kezelőpanel / HMI] | ||
+ | PLC --> NET[Hálózati kommunikáció] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.3 IoT és edge computing === | ||
+ | * **IoT (Internet of Things)**: szenzorok hálózata, amely adatokat gyűjt és továbbít. | ||
+ | * **Edge computing**: | ||
+ | * Példák: | ||
+ | - Okosgyár (smart factory). | ||
+ | - Prediktív karbantartás (hibák előrejelzése). | ||
+ | - Energiagazdálkodás. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | S1[Szenzor] --> EDGE[Edge eszköz] | ||
+ | EDGE --> CLOUD[Felhő] | ||
+ | CLOUD --> USER[Felhasználó / Mérnök] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.4 Nagy teljesítményű számítások (HPC) === | ||
+ | * Mérnöki tervezésben és kutatásban szükség van extrém számításokra: | ||
+ | - **FEM (végeselemes módszer)** szilárdságtanhoz. | ||
+ | - **CFD (Computational Fluid Dynamics)** áramlástanhoz. | ||
+ | - Molekuláris szimulációk, | ||
+ | * Ezekhez munkaállomások és szuperszámítógépek szükségesek, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | MODEL[3D mérnöki modell] --> FEM[FEM szimuláció] | ||
+ | MODEL --> CFD[CFD szimuláció] | ||
+ | FEM --> HPC[Munkaállomás / Szuperszámítógép] | ||
+ | CFD --> HPC | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.5 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **Gépészmérnökök**: | ||
+ | * **Villamosmérnökök**: | ||
+ | * **Anyagmérnökök**: | ||
+ | * **Mechatronikus mérnökök**: | ||
+ |
tanszek/oktatas/szamitastechnika/hardver_alapismeretek.1758048769.txt.gz · Last modified: 2025/09/16 18:52 by knehez