tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
| Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
| tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2025/09/16 18:55] – knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2025/09/19 09:57] (current) – knehez | ||
|---|---|---|---|
| Line 3: | Line 3: | ||
| === 1.1 Adat és információ === | === 1.1 Adat és információ === | ||
| * **Adat**: a világ jelenségeinek leírása számokkal, szöveggel, képekkel vagy mérésekkel. | * **Adat**: a világ jelenségeinek leírása számokkal, szöveggel, képekkel vagy mérésekkel. | ||
| - | | + | |
| * **Információ**: | * **Információ**: | ||
| - | | + | |
| * **Claude Shannon (1939)**: az információ a bizonytalanság (entrópia) csökkentése. | * **Claude Shannon (1939)**: az információ a bizonytalanság (entrópia) csökkentése. | ||
| * **Bit**: a legkisebb információegység, | * **Bit**: a legkisebb információegység, | ||
| - | |||
| - | --- | ||
| === 1.2 Analóg és digitális jelek === | === 1.2 Analóg és digitális jelek === | ||
| * **Analóg jel**: folytonos, tetszőleges értéket vehet fel. | * **Analóg jel**: folytonos, tetszőleges értéket vehet fel. | ||
| - | | + | |
| * **Digitális jel**: diszkrét, előre meghatározott értékeket vesz fel. | * **Digitális jel**: diszkrét, előre meghatározott értékeket vesz fel. | ||
| - | | + | |
| * A számítógépek digitálisak, | * A számítógépek digitálisak, | ||
| - zajállóbbak, | - zajállóbbak, | ||
| Line 97: | Line 95: | ||
| D --> | D --> | ||
| </ | </ | ||
| - | |||
| - | --- | ||
| === 2.2 Memóriahierarchia === | === 2.2 Memóriahierarchia === | ||
| Line 109: | Line 105: | ||
| < | < | ||
| - | graph TD | + | graph LR |
| R[Regiszterek] --> C1[L1 Cache] --> C2[L2 Cache] --> C3[L3 Cache] --> M[RAM] --> H[Háttértár] | R[Regiszterek] --> C1[L1 Cache] --> C2[L2 Cache] --> C3[L3 Cache] --> M[RAM] --> H[Háttértár] | ||
| </ | </ | ||
| - | |||
| - | --- | ||
| === 2.3 Buszrendszerek === | === 2.3 Buszrendszerek === | ||
| Line 129: | Line 123: | ||
| CPU --> | CPU --> | ||
| </ | </ | ||
| - | |||
| - | --- | ||
| === 2.4 Példa: Raspberry Pi felépítése === | === 2.4 Példa: Raspberry Pi felépítése === | ||
| Line 147: | Line 139: | ||
| SOC --> HDMI[HDMI kimenet] | SOC --> HDMI[HDMI kimenet] | ||
| </ | </ | ||
| + | |||
| + | ===== 3. Számítógépkategóriák és architektúrák ===== | ||
| + | |||
| + | A számítógépek többféle kategóriába sorolhatók teljesítményük, | ||
| + | Emellett különböző architektúrák léteznek (x86, ARM, RISC-V, SoC), amelyek a mérnöki alkalmazások szempontjából is fontosak. | ||
| + | |||
| + | === 3.1 Számítógépkategóriák === | ||
| + | * **Mikroszámítógép**: | ||
| + | * **Személyi számítógép (PC)**: általános felhasználásra, | ||
| + | * **Munkaállomás**: | ||
| + | * **Szerver**: | ||
| + | * **Szuperszámítógép**: | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph LR | ||
| + | A[Mikroszámítógép] --> B[PC] | ||
| + | B --> C[Munkaállomás] | ||
| + | C --> D[Szerver] | ||
| + | D --> E[Szuperszámítógép] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 3.2 Architektúrák === | ||
| + | * **x86** – Intel és AMD processzorok, | ||
| + | * **ARM** – energiatakarékos, | ||
| + | * **RISC-V** – nyílt forrású architektúra, | ||
| + | * **SoC (System-on-Chip)** – CPU, GPU, memóriavezérlő, | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart TD | ||
| + | X[x86 - PC/Szerver] --> | ||
| + | A[ARM - Mobil/ | ||
| + | R[RISC-V - Nyílt ISA] --> | ||
| + | S[SoC - System on Chip] --> | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 3.3 Példák mérnöki alkalmazásokban === | ||
| + | * **Mikrokontroller**: | ||
| + | * **Munkaállomás**: | ||
| + | * **Szerver**: | ||
| + | * **Szuperszámítógép**: | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart LR | ||
| + | MC[Mikrokontroller] --> | ||
| + | WS[Munkaállomás] --> | ||
| + | SR[Szerver] --> | ||
| + | SC[Szuperszámítógép] --> | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | ===== 4. Perifériák és interfészek ===== | ||
| + | |||
| + | A perifériák a számítógéphez csatlakozó eszközök, amelyek adatbevitelre, | ||
| + | Az interfészek biztosítják az összeköttetést a központi egység és a perifériák között. | ||
| + | |||
| + | === 4.1 Input (adatbevitel) === | ||
| + | * Billentyűzet, | ||
| + | * Szenzorok (hőmérséklet, | ||
| + | * Vonalkód- és QR-olvasó, ipari mérőeszközök. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph TD | ||
| + | IN1[Billentyűzet] --> CPU | ||
| + | IN2[Egér] --> CPU | ||
| + | IN3[Érintőképernyő] --> CPU | ||
| + | IN4[Szenzorok] --> CPU | ||
| + | IN5[Videokamera] --> CPU | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 4.2 Output (eredménykivitel) === | ||
| + | * Monitor, projektor, VR szemüveg. | ||
| + | * Nyomtató, 3D nyomtató. | ||
| + | * Hangszóró, | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph TD | ||
| + | CPU --> OUT1[Monitor] | ||
| + | CPU --> OUT2[Nyomtató] | ||
| + | CPU --> OUT3[3D nyomtató] | ||
| + | CPU --> OUT4[Hangszóró] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 4.3 Input/ | ||
| + | * Hálózati kártya (Ethernet, WiFi). | ||
| + | * Hangkártya (mikrofon + hangszóró). | ||
| + | * Érintőképernyő (adatbevitel + megjelenítés). | ||
| + | * USB eszközök (pendrive, külső HDD). | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart LR | ||
| + | CPU <--> NET[Hálózati kártya] | ||
| + | CPU <--> SOUND[Hangkártya] | ||
| + | CPU <--> TOUCH[Érintőképernyő] | ||
| + | CPU <--> USB[USB eszköz] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 4.4 Modern interfészek === | ||
| + | * **USB-C / USB 3.2 / USB4** – univerzális, | ||
| + | * **Thunderbolt** – nagy sávszélesség, | ||
| + | * **HDMI / DisplayPort** – digitális hang- és videóátvitel. | ||
| + | * **Ethernet / WiFi / Bluetooth** – hálózati kapcsolatok. | ||
| + | * **I²C, SPI, CAN busz** – ipari és beágyazott rendszerek szenzor- és vezérlőcsatolói. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph TD | ||
| + | CPU --> USB[USB-C / USB4] | ||
| + | CPU --> TB[Thunderbolt] | ||
| + | CPU --> HDMI[HDMI / DisplayPort] | ||
| + | CPU --> ETH[Ethernet] | ||
| + | CPU --> WIFI[WiFi / Bluetooth] | ||
| + | CPU --> I2C[I²C / SPI / CAN] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | ===== 5. Adattárolás és memória ===== | ||
| + | |||
| + | A számítógép működéséhez szükség van gyors, átmeneti és tartós adattárolásra is. | ||
| + | Az eltérő tárolók különböző sebességűek, | ||
| + | |||
| + | === 5.1 Memóriahierarchia === | ||
| + | * **Regiszterek** – leggyorsabb, | ||
| + | * **Cache (L1, L2, L3)** – gyorsítótár, | ||
| + | * **RAM (Random Access Memory)** – központi memória, ideiglenes adattárolás, | ||
| + | * **Háttértár** – tartós tárolás: SSD, HDD, NVMe. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph LR | ||
| + | R[Regiszterek< | ||
| + | C1 --> C2[L2 Cache< | ||
| + | C2 --> C3[L3 Cache< | ||
| + | C3 --> RAM[RAM< | ||
| + | RAM --> SSD[SSD/ | ||
| + | SSD --> HDD[HDD< | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 5.2 RAM típusai === | ||
| + | * **DRAM (Dynamic RAM)** – olcsóbb, frissítést igényel → fő memória. | ||
| + | * **SRAM (Static RAM)** – gyors, drága → cache. | ||
| + | * **SDRAM, DDR, DDR4, DDR5** – modern, szinkronizált RAM-típusok. | ||
| + | |||
| + | === 5.3 Háttértárak === | ||
| + | * **HDD (merevlemez)**: | ||
| + | * **SSD (Solid State Drive)**: flash-alapú, | ||
| + | * **NVMe SSD**: PCIe buszon keresztül → extrém sebesség (GB/ | ||
| + | * **Optikai tárolók**: | ||
| + | * **Flash eszközök**: | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart LR | ||
| + | HDD[HDD< | ||
| + | SSD --> NVMe[NVMe SSD< | ||
| + | SSD --> Flash[Flash tárolók< | ||
| + | HDD -.-> Archive[Optikai lemezek< | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 5.4 Virtuális memória === | ||
| + | * Az operációs rendszer a háttértár egy részét **RAM kiegészítésére** használja. | ||
| + | * Lehetővé teszi, hogy több program fusson egyszerre, mint amennyi a fizikai RAM-ban elfér. | ||
| + | * Hátránya: lassabb, mert a háttértár sebessége korlátozó tényező. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart TD | ||
| + | CPU --> RAM | ||
| + | RAM -->|Ha megtelik| VM[Virtuális memória SSD/HDD] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 5.5 Mérnöki alkalmazási példa === | ||
| + | * **FEM szimuláció**: | ||
| + | * **Nagy adatgyűjtés (pl. szenzorhálózat)**: | ||
| + | * **Beágyazott rendszerek**: | ||
| + | |||
| + | ===== 6. Párhuzamos feldolgozás és gyorsítók ===== | ||
| + | |||
| + | A számítógépek teljesítményének növelését ma már nem elsősorban az órajel emelése, hanem a **párhuzamos feldolgozás** és a **speciális gyorsítók** biztosítják. | ||
| + | |||
| + | === 6.1 Többmagos processzorok === | ||
| + | * A CPU több maggal rendelkezik → egyszerre több utasítást hajthat végre. | ||
| + | * Példák: | ||
| + | - **Dual-core, | ||
| + | - Mobil eszközökben: | ||
| + | * Előny: több szál (thread) futtatható egyidőben. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph TD | ||
| + | CPU[Processzor] --> C1[Mag 1] | ||
| + | CPU --> C2[Mag 2] | ||
| + | CPU --> C3[Mag 3] | ||
| + | CPU --> C4[Mag 4] | ||
| + | C1 & C2 & C3 & C4 --> OS[Operációs rendszer< | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 6.2 Párhuzamos feldolgozási technikák === | ||
| + | * **Pipeline (csővezetékes feldolgozás)** – egy utasítás több részfeladatra oszlik, amelyek átfedésben hajthatók végre. | ||
| + | * **SIMD (Single Instruction, | ||
| + | * **MIMD (Multiple Instruction, | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart LR | ||
| + | A[Pipeline] --> | ||
| + | C[SIMD] -->|egy utasítás< | ||
| + | D[MIMD] --> | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 6.3 GPU-k (Grafikus processzorok) === | ||
| + | * Eredetileg grafikai számításokra (3D, játékok). | ||
| + | * Ma: **általános célú számításokra is** (GPGPU). | ||
| + | * Több ezer feldolgozó egység → kiváló párhuzamosítás nagy adathalmazokon. | ||
| + | * Használat: gépi tanulás, képfeldolgozás, | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph TD | ||
| + | GPU[GPU] --> C1[1000+ mag] | ||
| + | GPU --> AI[AI és ML számítások] | ||
| + | GPU --> SIM[Szimulációk] | ||
| + | GPU --> GFX[Grafika és 3D megjelenítés] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 6.4 Egyéb gyorsítók === | ||
| + | * **FPGA (Field Programmable Gate Array)**: újraprogramozható hardver, ipari alkalmazásokban gyors, testreszabott feldolgozásra. | ||
| + | * **TPU (Tensor Processing Unit)**: mesterséges intelligenciára optimalizált chip. | ||
| + | * **NPU (Neural Processing Unit)**: neurális hálók futtatására mobil eszközökben. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart TD | ||
| + | FPGA --> | ||
| + | TPU -->|AI felhő| Cloud[Felhőszolgáltatások] | ||
| + | NPU --> | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 6.5 Mérnöki alkalmazási példák === | ||
| + | * **FEM szimuláció** – CPU + GPU együttműködésével gyorsabb számítás. | ||
| + | * **Képfeldolgozás** – GPU gyorsítással valós idejű hibadetektálás gyártásban. | ||
| + | * **FPGA** – ipari robotvezérlés, | ||
| + | * **TPU/NPU** – prediktív karbantartás, | ||
| + | |||
| + | ===== 7. Ipari és mérnöki alkalmazások ===== | ||
| + | |||
| + | A számítástechnika nemcsak irodai környezetben, | ||
| + | A mérnökök számára a legfontosabb alkalmazási területek: beágyazott rendszerek, ipari vezérlők, IoT, valamint nagy teljesítményű szimulációk. | ||
| + | |||
| + | === 7.1 Beágyazott rendszerek === | ||
| + | * Speciális célú, kisméretű számítógépek. | ||
| + | * Tipikus eszközök: **mikrokontroller**, | ||
| + | * Alkalmazások: | ||
| + | - Szenzoradatok gyűjtése és feldolgozása. | ||
| + | - Motorok, aktuátorok vezérlése. | ||
| + | - Egyszerű ipari automatizálási feladatok. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart TD | ||
| + | S[Szenzorok] --> MCU[Mikrokontroller] | ||
| + | MCU --> ACT[Motorok / aktuátorok] | ||
| + | MCU --> NET[Kommunikáció pl. \(WiFi, Bluetooth\)] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 7.2 PLC-k és ipari vezérlőrendszerek === | ||
| + | * **PLC (Programmable Logic Controller)**: | ||
| + | * Jellemzők: | ||
| + | - Robusztus, megbízható, | ||
| + | - I/O csatlakozások ipari szabvány szerint (pl. 24V, relékimenet). | ||
| + | - Egyszerű logikai programozás (létra diagram). | ||
| + | * Alkalmazások: | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | graph LR | ||
| + | SENSOR[Szenzorok] --> PLC[PLC] | ||
| + | PLC --> MOTOR[Motorvezérlés] | ||
| + | PLC --> HMI[Kezelőpanel / HMI] | ||
| + | PLC --> NET[Hálózati kommunikáció] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 7.3 IoT és edge computing === | ||
| + | * **IoT (Internet of Things)**: szenzorok hálózata, amely adatokat gyűjt és továbbít. | ||
| + | * **Edge computing**: | ||
| + | * Példák: | ||
| + | - Okosgyár (smart factory). | ||
| + | - Prediktív karbantartás (hibák előrejelzése). | ||
| + | - Energiagazdálkodás. | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart LR | ||
| + | S1[Szenzor] --> EDGE[Edge eszköz] | ||
| + | EDGE --> CLOUD[Felhő] | ||
| + | CLOUD --> USER[Felhasználó / Mérnök] | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 7.4 Nagy teljesítményű számítások (HPC) === | ||
| + | * Mérnöki tervezésben és kutatásban szükség van extrém számításokra: | ||
| + | - **FEM (végeselemes módszer)** szilárdságtanhoz. | ||
| + | - **CFD (Computational Fluid Dynamics)** áramlástanhoz. | ||
| + | - Molekuláris szimulációk, | ||
| + | * Ezekhez munkaállomások és szuperszámítógépek szükségesek, | ||
| + | |||
| + | < | ||
| + | flowchart LR | ||
| + | MODEL[3D mérnöki modell] --> FEM[FEM szimuláció] | ||
| + | MODEL --> CFD[CFD szimuláció] | ||
| + | FEM --> HPC[Munkaállomás / Szuperszámítógép] | ||
| + | CFD --> HPC | ||
| + | </ | ||
| + | |||
| + | === 7.5 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
| + | * **Gépészmérnökök**: | ||
| + | * **Villamosmérnökök**: | ||
| + | * **Anyagmérnökök**: | ||
| + | * **Mechatronikus mérnökök**: | ||
tanszek/oktatas/szamitastechnika/hardver_alapismeretek.1758048915.txt.gz · Last modified: 2025/09/16 18:55 by knehez
