tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/16 19:18] – [2. Rendszerszoftverek, operációs rendszerek] knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/16 19:21] (current) – [6. Hálózati szoftverek és kommunikáció] knehez | ||
---|---|---|---|
Line 240: | Line 240: | ||
* **Ipari vezérlés**: | * **Ipari vezérlés**: | ||
* **Szimulációk**: | * **Szimulációk**: | ||
+ | |||
+ | ===== 5. Fájlkezelés és fájlrendszerek ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépben az adatok hosszú távú tárolása **fájlokban** történik. | ||
+ | A fájlkezelést és a fájlok rendszerezését a **fájlrendszer** biztosítja.[5] | ||
+ | |||
+ | === 5.1 A fájl fogalma === | ||
+ | * A fájl az adatok tárolásának alapegysége. | ||
+ | * Jellemzői: | ||
+ | - név (kiterjesztéssel, | ||
+ | - tartalom (adatok, programkód, | ||
+ | - méret (byte-okban). | ||
+ | * A fájlok lehetnek: | ||
+ | - **szövegfájlok** (pl. forráskód, | ||
+ | - **bináris fájlok** (pl. képek, videók, futtatható programok). | ||
+ | |||
+ | === 5.2 Könyvtárak és hierarchia === | ||
+ | * A fájlokat **könyvtárakba (mappákba)** rendezhetjük. | ||
+ | * A könyvtárak hierarchikus szerkezetet alkotnak. | ||
+ | * Van egy **gyökérkönyvtár**, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | ROOT[/ | ||
+ | ROOT --> D2[/ | ||
+ | D1 --> F1[dolgozat.docx] | ||
+ | D1 --> F2[táblázat.xlsx] | ||
+ | D2 --> F3[fotó.jpg] | ||
+ | D2 --> F4[diagram.png] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.3 Fájlrendszerek típusai === | ||
+ | * **FAT32** – régebbi, egyszerű fájlrendszer, | ||
+ | * **NTFS** – Windows alap fájlrendszere, | ||
+ | * **ext4** – Linux rendszerek alapértelmezett fájlrendszere. | ||
+ | * **APFS** – Apple rendszerek (macOS, iOS) fájlrendszere. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | FAT[FAT32] --> USB[Pendrive] | ||
+ | NTFS[NTFS] --> WIN[Windows] | ||
+ | EXT[ext4] --> LNX[Linux] | ||
+ | APFS[APFS] --> MAC[macOS] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.4 Fájlkezelő programok === | ||
+ | * **Grafikus felület**: | ||
+ | - Windows 11: File Explorer. | ||
+ | - Linux: Nautilus, Dolphin. | ||
+ | - macOS: Finder. | ||
+ | * **Parancssoros eszközök**: | ||
+ | - Windows: `dir`, `copy`, `del`. | ||
+ | - Linux/ | ||
+ | |||
+ | === 5.5 Jogosultságok és hozzáférés-kezelés === | ||
+ | * A fájlokhoz való hozzáférést az operációs rendszer szabályozza. | ||
+ | * Jogosultságok típusa: | ||
+ | - **Olvasás (R)** – fájl megnyitása. | ||
+ | - **Írás (W)** – fájl módosítása. | ||
+ | - **Végrehajtás (X)** – futtatható fájl indítása. | ||
+ | * Linux rendszerekben felhasználó / csoport / mások bontásban. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | FILE[Fájl] --> R[Olvasás] | ||
+ | FILE --> W[Írás] | ||
+ | FILE --> X[Végrehajtás] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.6 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **CAD fájlok** (pl. `.dwg`, `.step`) → dokumentáció és tervezés. | ||
+ | * **Adatgyűjtési fájlok** (pl. `.csv`, `.xlsx`) → szenzoradatok feldolgozása. | ||
+ | * **Szimulációs eredmények** (pl. `.mat`, `.dat`) → MATLAB, ANSYS, COMSOL kimenetek. | ||
+ | |||
+ | ===== 6. Hálózati szoftverek és kommunikáció ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépek hálózatba kötve sokkal hatékonyabban használhatók: | ||
+ | adatokat oszthatnak meg, erőforrásokat közösen vehetnek igénybe, és lehetővé válik a felhőalapú szolgáltatások használata. | ||
+ | A hálózati működést speciális protokollok és szoftverek biztosítják.[6] | ||
+ | |||
+ | === 6.1 A hálózati szoftver fogalma === | ||
+ | * A hálózati szoftverek biztosítják az adatátvitelt a számítógépek között. | ||
+ | * Főbb feladataik: | ||
+ | - kommunikáció a protokollok szerint, | ||
+ | - hálózati erőforrások megosztása, | ||
+ | - biztonságos adatátvitel, | ||
+ | - felhasználói szolgáltatások nyújtása (web, e-mail). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | PC1[Számítógép 1] <--> NET[Hálózat] <--> PC2[Számítógép 2] | ||
+ | NET --> SRV[Szerver] | ||
+ | SRV --> USER[Felhasználó] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.2 Hálózati protokollok === | ||
+ | * **TCP/IP** – az internet alapja, megbízható adatátvitelt biztosít. | ||
+ | * **HTTP/ | ||
+ | * **FTP/ | ||
+ | * **SMTP, IMAP, POP3** – e-mail kommunikáció. | ||
+ | * **DNS** – névfeloldás (pl. www.example.com → IP-cím). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | TCP[TCP/IP] --> HTTP[HTTP/ | ||
+ | TCP --> FTP[FTP/ | ||
+ | TCP --> MAIL[SMTP/ | ||
+ | TCP --> DNS[DNS] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.3 Hálózati szolgáltatások === | ||
+ | * **Fájlmegosztás** – közös mappák és dokumentumok. | ||
+ | * **Nyomtatásmegosztás** – hálózati nyomtatók. | ||
+ | * **Webszolgáltatások** – honlapok, webalkalmazások. | ||
+ | * **Adatbázis szolgáltatások** – SQL szerverek. | ||
+ | * **Felhőszolgáltatások** – Google Drive, OneDrive, Dropbox. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | SRV[Szerver] --> FS[Fájlmegosztás] | ||
+ | SRV --> PR[Nyomtatás] | ||
+ | SRV --> WEB[Webszolgáltatás] | ||
+ | SRV --> DB[Adatbázis] | ||
+ | SRV --> CLOUD[Felhő] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.4 Kommunikációs modellek === | ||
+ | * **Kliens–szerver modell** – központi szerver szolgáltatja az adatokat, a kliens kéri. | ||
+ | * **Peer-to-Peer (P2P)** – minden gép egyenrangú, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | subgraph Kliens-Szerver | ||
+ | CL1[Kliens] --> SV[Szerver] | ||
+ | CL2[Kliens] --> SV | ||
+ | end | ||
+ | |||
+ | subgraph P2P | ||
+ | P1[P2P gép] <--> P2[P2P gép] | ||
+ | P2 <--> P3[P2P gép] | ||
+ | P1 <--> P3 | ||
+ | end | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.5 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **CAD fájlmegosztás** – több mérnök dolgozik ugyanazon terven. | ||
+ | * **Szimulációs eredmények megosztása** – szerveren keresztül. | ||
+ | * **IP-alapú ipari hálózatok** – PLC-k, robotok, szenzorok összekötése. | ||
+ | * **Felhőalapú mérnöki számítások** – HPC elérés interneten keresztül. | ||
+ | |||
+ | ===== 7. Biztonsági és segédszoftverek ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépes rendszerek működése során kulcsfontosságú a biztonság és a megbízhatóság. | ||
+ | Ezt speciális biztonsági és segédszoftverek biztosítják, | ||
+ | |||
+ | === 7.1 Biztonsági szoftverek === | ||
+ | * **Vírusirtók** – felismerik és eltávolítják a kártevő programokat. | ||
+ | - Példák: Windows Defender, Avast, Kaspersky. | ||
+ | * **Tűzfalak** – szabályozzák a hálózati forgalmat, kiszűrik a gyanús adatcsomagokat. | ||
+ | * **Kémprogram-elhárítók** – megakadályozzák a kéretlen adatszivárgást. | ||
+ | * **Titkosító programok** – biztosítják az adatok védelmét (pl. BitLocker, VeraCrypt). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | NET[Internet] --> FW[Tűzfal] | ||
+ | FW --> AV[Vírusirtó] | ||
+ | AV --> OS[Rendszer] | ||
+ | OS --> ENC[Titkosítás] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.2 Segédprogramok (utility) === | ||
+ | * A számítógép karbantartását, | ||
+ | * Típusai: | ||
+ | - **Fájltömörítők** (ZIP, RAR, 7-Zip). | ||
+ | - **Rendszerkarbantartó programok** (CCleaner, rendszeres frissítések). | ||
+ | - **Diagnosztikai eszközök** (memóriateszt, | ||
+ | - **Biztonsági mentőprogramok** (Backup & Restore, Acronis True Image). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | UTIL[Segédprogramok] --> COMP[Fájltömörítők] | ||
+ | UTIL --> MAINT[Rendszerkarbantartók] | ||
+ | UTIL --> DIAG[Diagnosztikai eszközök] | ||
+ | UTIL --> BACKUP[Biztonsági mentés] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.3 Biztonsági mentés és adatvédelem === | ||
+ | * Rendszeres mentés szükséges hardverhiba, | ||
+ | * Mentési típusok: | ||
+ | - Teljes mentés. | ||
+ | - Növekményes mentés. | ||
+ | - Differenciális mentés. | ||
+ | * Tárolási helyek: | ||
+ | - Helyi háttértár (HDD, SSD). | ||
+ | - Külső eszközök (USB, NAS). | ||
+ | - Felhőalapú tárolás (OneDrive, Google Drive). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | DATA[Adatok] --> FULL[Teljes mentés] | ||
+ | DATA --> INC[Növekményes mentés] | ||
+ | DATA --> DIFF[Differenciális mentés] | ||
+ | |||
+ | FULL --> CLOUD[Felhő] | ||
+ | INC --> EXT[Külső eszköz] | ||
+ | DIFF --> LOCAL[Helyi háttértár] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.4 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **CAD modellek biztonsági mentése** felhőbe (pl. OneDrive). | ||
+ | * **Szimulációs eredmények titkosítása** céges adatvédelem érdekében. | ||
+ | * **Rendszerdiagnosztika** laborokban, hardverhibák gyors azonosítása. | ||
+ | * **Verziókezelés + backup** együttes használata mérnöki projekteknél. | ||
tanszek/oktatas/szamitastechnika/szoftver_alapismeretek.1758050320.txt.gz · Last modified: 2025/09/16 19:18 by knehez