tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
| Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
| tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/16 19:18] – [2. Rendszerszoftverek, operációs rendszerek] knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2026/09/15 21:27] (current) – knehez | ||
|---|---|---|---|
| Line 1: | Line 1: | ||
| - | ===== 1. Szoftver alapismeretek | + | ===== 1. A szoftver szerepe és fő típusai |
| - | A számítógép működését két fő tényező határozza meg: | + | === 1.1 Mit nevezünk szoftvernek? |
| - | * **Hardver** – a fizikai eszközök (processzor, | + | |
| - | * **Szoftver** – a programok és adatok összessége, | + | |
| - | A szoftver | + | A **szoftver** a számítógépes rendszer működését meghatározó programok, adatok, beállítások és kapcsolódó dokumentáció összessége. A hardver |
| - | A számítógép használhatóságát nagymértékben | + | |
| + | Ugyanaz | ||
| + | |||
| + | A legtöbb számítógépen | ||
| < | < | ||
| - | flowchart | + | flowchart |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | APP --> OS | + | |
| - | OS --> HW | + | |
| </ | </ | ||
| - | === 1.1 A szoftver fogalma === | + | Egyes beágyazott vezérlőkön nincs általános célú operációs rendszer: |
| - | * A **szoftver** olyan programok és adatok összessége, | + | |
| - | * A szoftver mindig a hardverhez kötődik, de ugyanaz | + | |
| - | * A szoftver jellemzői: | + | |
| - | - nem kézzel fogható, hanem logikai entitás, | + | |
| - | - fejlesztők készítik (programozás útján), | + | |
| - | - a futtatáshoz megfelelő hardver és operációs rendszer szükséges. | + | |
| === 1.2 A szoftverek fő csoportjai === | === 1.2 A szoftverek fő csoportjai === | ||
| - | * **Rendszerszoftverek** – az alapvető működést biztosítják (pl. operációs rendszer, driverek). | ||
| - | * **Alkalmazói szoftverek** – konkrét felhasználói feladatok elvégzésére szolgálnak (pl. CAD, szövegszerkesztő). | ||
| - | * **Fejlesztői szoftverek** – programok létrehozására szolgálnak (pl. fordítók, IDE-k). | ||
| - | < | + | * **Rendszerszoftver: |
| - | graph TD | + | * **Alkalmazói szoftver:** a felhasználó konkrét feladatát támogatja, például dokumentumkészítést, |
| - | | + | * **Fejlesztői szoftver:** más programok, automatizmusok és vezérlések létrehozását, |
| - | | + | |
| - | | + | A csoportok határa nem mindig éles. Egy MATLAB- vagy LabVIEW-rendszer egyszerre lehet kész mérnöki alkalmazás és saját modellek, illetve mérési folyamatok fejlesztési környezete. |
| - | </ | + | |
| + | === 1.3 Szoftverrétegek egy ipari példán === | ||
| + | |||
| + | Egy kamerás minőség-ellenőrző állomáson: | ||
| + | |||
| + | | ||
| + | - az eszközmeghajtó kapcsolatot teremt a kamera és az operációs rendszer között; | ||
| + | | ||
| + | - az adatbázis eltárolja az eredményeket; | ||
| + | - a kezelőfelület jelzi a gépkezelőnek, | ||
| + | |||
| + | Az egész rendszer csak akkor működik jól, ha a rétegek verziói, interfészei és beállításai összeillenek. | ||
| + | |||
| + | ===== 2. Rendszerszoftverek és operációs rendszerek ===== | ||
| + | |||
| + | === 2.1 Az operációs rendszer feladatai === | ||
| + | |||
| + | Az **operációs rendszer (OS)** közös környezetet biztosít az alkalmazások számára, és összehangolja a hardver használatát. | ||
| + | |||
| + | * **Folyamatkezelés: | ||
| + | * **Memóriakezelés: | ||
| + | * **Fájl- és háttértárkezelés: | ||
| + | * **Eszközkezelés: | ||
| + | * **Felhasználó- és jogosultságkezelés: | ||
| + | * **Hálózati szolgáltatások: | ||
| + | * **Felhasználói felület:** grafikus felületet és gyakran parancssort is nyújt. | ||
| + | |||
| + | Az **eszközmeghajtó** egy adott hardver kezelését teszi lehetővé. Ha például egy mérőkártyához nincs megfelelő illesztőprogram az adott operációs rendszerhez, | ||
| + | |||
| + | === 2.2 Operációs rendszerek felhasználási terület szerint === | ||
| + | |||
| + | ^ Rendszertípus ^ Jellemző felhasználás ^ Fontos szempont ^ | ||
| + | | Asztali rendszer | Irodai munka, CAD, mérnöki alkalmazások | Kezelhetőség, | ||
| + | | Szerverrendszer | Fájl-, adatbázis- és webszolgáltatás | Megbízhatóság, | ||
| + | | Mobil rendszer | Telefonok, táblagépek, | ||
| + | | Beágyazott rendszer | Gépek, műszerek, járművek | Kis erőforrásigény, | ||
| + | | Valós idejű rendszer (RTOS) | Szabályozás, | ||
| + | |||
| + | Gyakori platform a Windows, a Linux, a macOS, az Android és az iOS; beágyazott területen sokféle RTOS és gyártóspecifikus rendszer létezik. A „valós idejű” nem egyszerűen nagy sebességet jelent: azt jelenti, hogy a rendszernek egy műveletet az előírt határidőn belül, kiszámíthatóan kell végrehajtania. | ||
| + | |||
| + | === 2.3 Rendszerindítás és alapvető védelem === | ||
| + | |||
| + | A számítógép bekapcsolásakor a firmware — PC-knél jellemzően az UEFI — ellenőrzi és inicializálja a hardvert, majd elindítja az operációs rendszert. | ||
| + | |||
| + | * A **Secure Boot** digitális aláírások alapján ellenőrzi a rendszerindítás fontos elemeit. | ||
| + | * A **TPM** védett módon kezelhet titkosítási kulcsokat és segítheti a rendszer állapotának ellenőrzését. | ||
| + | * A **lemez- vagy eszköztitkosítás** csökkenti annak kockázatát, | ||
| + | |||
| + | Ezek egymást kiegészítő védelmek; egyik sem helyettesíti a frissítéseket, | ||
| + | |||
| + | ===== 3. Alkalmazói szoftverek a mérnöki munkában ===== | ||
| + | |||
| + | === 3.1 Alkalmazáskategóriák === | ||
| + | |||
| + | Az alkalmazói szoftver közvetlenül egy felhasználói vagy szervezeti feladatot old meg. | ||
| - | === 1.3 Szoftver | + | * **Irodai |
| - | * A hardver önmagában nem használható → szükséges a szoftver. | + | * **CAD:** termékek, alkatrészek, |
| - | * A szoftver | + | * **CAE:** mérnöki elemzés és szimuláció, |
| - | * A felhasználó → alkalmazói szoftveren keresztül → rendszerszoftveren keresztül → hardvert használja. | + | * **CAM:** gyártási folyamatok és CNC-megmunkálás előkészítése. |
| + | * **Mérési és adatfeldolgozó | ||
| + | * **PLM/ | ||
| + | * **SCADA/ | ||
| + | * **MES/ | ||
| < | < | ||
| flowchart LR | flowchart LR | ||
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| + | MES --> Q[Minőségadatok] | ||
| + | Q --> PLM[PLM/ | ||
| + | PLM --> CAD | ||
| </ | </ | ||
| - | === 1.4 Példák a gyakorlatból | + | === 3.2 Telepített, |
| - | * **Rendszerszoftver**: | + | |
| - | * **Alkalmazói szoftver**: AutoCAD (mérnöki tervezés), MATLAB (számítás), | + | |
| - | * **Fejlesztői szoftver**: Visual Studio Code, GCC, Python interpreter. | + | |
| - | ===== 2. Rendszerszoftverek, operációs rendszerek ===== | + | * **Helyben telepített alkalmazás: |
| + | * **Webalkalmazás: | ||
| + | * **SaaS (Software as a Service):** szolgáltatásként, | ||
| + | * **Hibrid megoldás: | ||
| - | A rendszerszoftverek azok a programok, amelyek | + | Egy nagyméretű CAD-modell szerkesztése történhet helyi munkaállomáson, miközben |
| - | összekötik | + | |
| - | === 2.1 A rendszerszoftver fogalma | + | === 3.3 Szoftver kiválasztásának mérnöki szempontjai |
| - | * A rendszerszoftver olyan program, amely a számítógép hardverét vezérli, kezeli | + | |
| - | * Fő összetevői: | + | Nem elegendő azt vizsgálni, hogy a program képes-e egy számítás elvégzésére. Fontos még: |
| - | - **Operációs rendszer (OS)** – központi vezérlő | + | |
| - | - **Eszközmeghajtók (driverek)** – perifériák működéséhez szükséges szoftverek. | + | * kezeli-e a szükséges fájlformátumokat és berendezéseket; |
| - | - **Segédprogramok (utility programok)** – karbantartást, diagnosztikát biztosítanak. | + | * megfelelő pontosságú és ellenőrizhető-e a számítási modell; |
| + | * biztosított-e a gyártói támogatás és a hosszú távú elérhetőség; | ||
| + | * együtt tud-e működni a vállalat más rendszereivel; | ||
| + | * megfelel-e az adatvédelmi és iparági előírásoknak; | ||
| + | * mennyi a licenc, a betanítás, az üzemeltetés és az esetleges leállás teljes költsége. | ||
| + | |||
| + | Biztonságkritikus döntésnél a szoftver eredményét mérnöki ellenőrzésnek | ||
| + | |||
| + | ===== 4. Fejlesztői eszközök és mérnöki automatizálás ===== | ||
| + | |||
| + | Nem minden mérnök lesz szoftverfejlesztő, | ||
| + | |||
| + | === 4.1 A program elkészítésének folyamata === | ||
| + | |||
| + | | ||
| + | - **Algoritmus vagy modell:** milyen lépések vezetnek az eredményhez? | ||
| + | - **Megvalósítás: | ||
| + | - **Tesztelés:** helyes-e az eredmény normál és hibás bemenetek esetén is? | ||
| + | - **Üzembe helyezés és karbantartás: | ||
| < | < | ||
| - | flowchart | + | flowchart |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| </ | </ | ||
| - | === 2.2 Az operációs rendszer feladatai | + | === 4.2 Nyelvek és végrehajtás |
| - | * Hardver erőforrások kezelése (CPU, memória, háttértár, | + | |
| - | * Folyamatkezelés (programok párhuzamos futtatása). | + | |
| - | * Fájlrendszer kezelése (adatok tárolása és elérése). | + | |
| - | * Felhasználói felület biztosítása (grafikus GUI, parancssor). | + | |
| - | * Hálózati kommunikáció és biztonsági funkciók. | + | |
| - | === 2.3 Windows 11 bemutatása === | + | |
| - | | + | * Az **assembly** a gépi utasítások ember számára olvashatóbb leírása. |
| - | * **Felhasználói felület**: | + | * Az **általános célú magas szintű nyelvek**, például C, C++, Python vagy Java összetettebb feladatok leírását teszik |
| - | - Új, középre rendezett | + | * A **szakterület-specifikus nyelvek** egy adott feladattípusra készülnek, például SQL adatlekérdezésre, MATLAB mérnöki számításokra vagy VHDL digitális hardver leírására. |
| - | - Lekerekített ablakok, modern ikonok. | + | * A PLC-k programozására az IEC 61131-3 szabvány többféle nyelvet, például létradiagramot és strukturált szöveget határoz meg. |
| - | - **Widgetek** integrálása (időjárás, hírek, naptár). | + | |
| - | * **Beállítások**: | + | |
| - | - Egyszerűsített **Settings** alkalmazás. | + | |
| - | - Gyors keresési | + | |
| - | - Jobb támogatás több monitorhoz és érintőkijelzőkhöz. | + | |
| - | * **Újdonságok**: | + | |
| - | - Beépített Microsoft Teams integráció. | + | |
| - | | + | |
| - | - Javított játékfunkciók: | + | |
| - | - Fokozott biztonsági követelmények: | + | |
| - | < | + | A **fordítóprogram** a forráskódot a futtatás előtt gépi kódra vagy köztes formára alakítja. Az **értelmező** futás közben dolgozza fel a programot. A gyakorlatban hibrid megoldások is gyakoriak, ezért a két kategória nem mindig válik el élesen. |
| - | graph TD | + | |
| - | UI[Felhasználói felület] --> START[Start menü és tálca] | + | |
| - | UI --> WID[Widgetek] | + | |
| - | UI --> MULTI[Többmonitor támogatás] | + | |
| - | FUNC[Újdonságok] --> TEAMS[Teams integráció] | + | === 4.3 Fejlesztői és együttműködési eszközök === |
| - | FUNC --> ANDR[Android appok] | + | |
| - | FUNC --> GAME[Játékfunkciók] | + | |
| - | SEC[Biztonság] --> TPM[TPM 2.0] | + | * **IDE:** szerkesztést, |
| - | | + | * **Debugger: |
| - | </ | + | * **Verziókezelő rendszer:** rögzíti, hogy ki, mikor és mit változtatott; |
| + | * **Automatikus tesztelés: | ||
| + | * **Konténer: | ||
| - | === 2.4 Operációs rendszerek típusai === | + | Mérnöki példa: egy számítási táblázat vagy mérési szkript is szoftver. Ha termelési döntés alapja, ugyanúgy fontos |
| - | * **Windows** – a legelterjedtebb asztali OS. | + | |
| - | * **Linux disztribúciók** – nyílt forrású, stabil, sokféle verzió (Ubuntu, Debian, Fedora). | + | |
| - | * **macOS** – Apple saját rendszere. | + | |
| - | * **Ipari rendszerek** – valós idejű operációs rendszerek (RTOS) ipari és beágyazott eszközökben. | + | |
| - | === 2.5 Példák mérnöki gyakorlatból | + | ===== 5. Fájlok, formátumok és műszaki adatok kezelése ===== |
| - | * **Windows 11**: mérnöki alkalmazások (AutoCAD, SolidWorks, MATLAB). | + | |
| - | * **Linux**: szerverek, HPC klaszterek (FEM, CFD szimulációk). | + | |
| - | * **RTOS**: beágyazott mérnöki vezérlők, PLC-k. | + | |
| - | ===== 3. Alkalmazói szoftverek ===== | + | === 5.1 Fájl, formátum és metaadat |
| - | Az alkalmazói szoftverek a felhasználók mindennapi munkáját segítik: | + | A **fájl** névvel ellátott adategység egy adattárolón. Legfontosabb tulajdonságai |
| - | ezek azok a programok, amelyek konkrét feladatokat oldanak meg a számítógépen. | + | |
| - | Ide tartoznak | + | |
| - | === 3.1 Az alkalmazói szoftver fogalma | + | A fájlnév kiterjesztése — például `.pdf`, `.csv`, `.step` vagy `.jpg` — általában a formátumra utal, de önmagában nem garantálja a tartalom típusát. A fájl átnevezése nem alakítja át az adatot másik formátumba. |
| - | * Olyan program, amely a felhasználói igények kiszolgálására készült. | + | |
| - | * Az alkalmazói | + | * **Szöveges formátum: |
| - | * Példák: | + | * **Bináris formátum: |
| - | - Szövegszerkesztő → dokumentumok létrehozása. | + | * **Metaadat: |
| - | - CAD program → mérnöki tervezés. | + | |
| - | - Adatbáziskezelő → adatok tárolása | + | Mérési adatnál az értéksor önmagában gyakran kevés. A mértékegység, |
| + | |||
| + | === 5.2 Könyvtárak, | ||
| + | |||
| + | A könyvtárak hierarchiába rendezik a fájlokat. Az **abszolút elérési út** a fájlrendszer egy rögzített kiindulópontjától, | ||
| + | |||
| + | Gyakori fájlrendszerek: | ||
| + | |||
| + | ^ Fájlrendszer ^ Tipikus környezet ^ Megjegyzés ^ | ||
| + | | NTFS | Windows belső meghajtó | Jogosultságok, | ||
| + | | ext4 | Linux | Elterjedt, naplózó fájlrendszer | | ||
| + | | APFS | Apple rendszerek | Flashalapú tárolókra optimalizált funkciók | | ||
| + | | FAT32 | Cserélhető adathordozó, | ||
| + | | exFAT | Nagyobb cserélhető adathordozó | Nagy fájlok és több operációs rendszer támogatása | | ||
| + | |||
| + | Az adathordozó és a fájlrendszer nem ugyanaz: ugyanaz az SSD többféle fájlrendszerrel formázható. | ||
| + | |||
| + | === 5.3 Interoperabilitás és adatvesztés | ||
| + | |||
| + | Mérnöki adatcsere során gyakran kell formátumot konvertálni. A konverzió adatvesztést okozhat: egy semleges CAD-formátum például átadhatja a geometriát, | ||
| + | |||
| + | * **Nyílt formátum: | ||
| + | * **Gyártóspecifikus formátum: | ||
| + | * **Veszteségmentes tömörítés: | ||
| + | * **Veszteséges tömörítés: | ||
| + | |||
| + | === 5.4 Verziók és dokumentumkezelés === | ||
| + | |||
| + | A `vegleges2_uj_javitott.step` jellegű fájlnevek nem adnak megbízható változáskövetést. Mérnöki projektben célszerű szabályozni: | ||
| + | |||
| + | * az elnevezést és a könyvtárszerkezetet; | ||
| + | * a verzió- és revíziószámot; | ||
| + | * a jóváhagyás állapotát; | ||
| + | * a módosítás okát és felelősét; | ||
| + | * azt, hogy melyik változat került gyártásba. | ||
| + | |||
| + | CAD- és dokumentumállományoknál ezt PDM/PLM vagy dokumentumkezelő | ||
| + | |||
| + | ===== 6. Hálózati és felhőalapú szoftverek ===== | ||
| + | |||
| + | === 6.1 A hálózati kommunikáció rétegei === | ||
| + | |||
| + | A hálózati kommunikáció szabályait **protokollok** határozzák meg. Egy adatátvitelben több protokoll együtt | ||
| + | |||
| + | * **IP:** címzést és csomagok hálózatok közötti továbbítását biztosítja. | ||
| + | * **TCP:** kapcsolatot épít fel, sorrendhelyes és megbízható adatfolyamot nyújt. | ||
| + | * **UDP:** kisebb többletterhelésű, | ||
| + | * **DNS:** neveket, például egy szerver nevét IP-címhez rendel. | ||
| + | * **HTTP/ | ||
| + | * **SFTP:** biztonságos fájlátvitelt biztosít SSH-kapcsolaton keresztül. Nem azonos az FTP titkosított változatával, | ||
| < | < | ||
| flowchart TD | flowchart TD | ||
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| </ | </ | ||
| - | === 3.2 Alkalmazói szoftverek típusai | + | === 6.2 Kommunikációs modellek |
| - | * **Irodai programcsomagok** – szövegszerkesztő, | + | |
| - | - Példa: Microsoft Office 365, LibreOffice, | + | |
| - | * **Grafikai és multimédia szoftverek** – képszerkesztés, | + | |
| - | - Példa: Photoshop, Blender, Premiere Pro. | + | |
| - | * **Mérnöki és tudományos szoftverek** – tervezés, szimuláció, | + | |
| - | - Példa: AutoCAD, SolidWorks, MATLAB, ANSYS. | + | |
| - | * **Adatbázis-kezelő rendszerek** – nagy adathalmazok tárolása, lekérdezése. | + | |
| - | - Példa: Oracle, MySQL, PostgreSQL. | + | |
| - | * **Szórakoztató és speciális alkalmazások** – játékok, tanulást segítő alkalmazások. | + | |
| - | < | + | * **Kliens–szerver: |
| - | graph LR | + | * **Peer-to-peer:** a résztvevők közvetlenül is szolgáltathatnak egymásnak erőforrást. |
| - | APP[Alkalmazói szoftver] | + | * **Publish–subscribe: |
| - | | + | * **API:** szabályozott szoftveres kapcsolódási felület, amelyen keresztül két alkalmazás adatot vagy szolgáltatást cserélhet. |
| - | APP --> ENG[Mérnöki/ | + | |
| - | APP --> DB[Adatbázis] | + | |
| - | APP --> GAME[Szórakozás] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 3.3 Szoftverlicencek | + | === 6.3 Helyi rendszer, edge és felhő |
| - | * **Kereskedelmi szoftver** – fizetős, zárt forráskódú. | + | |
| - | * **Nyílt forráskódú szoftver (Open Source)** – ingyenes, módosítható. | + | |
| - | * **Szabad szoftver** – felhasználó szabadon tanulmányozhatja, | + | |
| - | * **SaaS (Software as a Service)** – felhőalapú szolgáltatás, | + | |
| - | < | + | * **Helyi (on-premises) rendszer:** a szervezet saját telephelyén és felügyelete alatt működik. |
| - | graph TD | + | * **Edge feldolgozás: |
| - | LIC[Szoftverlicencek] | + | * **Felhőszolgáltatás: |
| - | LIC --> OSS[Nyílt forráskódú] | + | |
| - | LIC --> FREE[Szabad szoftver] | + | |
| - | LIC --> SAAS[SaaS - előfizetés] | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 3.4 Példák mérnöki alkalmazásokra === | + | Ipari példa: egy rezgésérzékelő nagy sebességű jeleit egy edge eszköz helyben elemzi, csak a jellemzőket és a riasztást küldi a felhőbe, ahol hosszú távú elemzés és több telephely összehasonlítása történik. A helyi vezérlés így internetkimaradáskor is működhet. |
| - | * **Gépészmérnökök**: AutoCAD, SolidWorks, CATIA. | + | |
| - | * **Villamosmérnökök**: | + | |
| - | * **Anyagmérnökök**: | + | |
| - | * **Mechatronikus mérnökök**: | + | |
| - | ===== 4. Fejlesztői szoftverek ===== | + | A felhő nem automatikusan olcsóbb vagy biztonságosabb. Mérlegelni kell az adat mennyiségét, |
| - | A fejlesztői szoftverek olyan programok, amelyek más szoftverek létrehozására szolgálnak. | + | ===== 7. Szoftverbiztonság, licencek |
| - | Segítségükkel a programozók, mérnökök | + | |
| - | === 4.1 A fejlesztői szoftver fogalma | + | === 7.1 Többrétegű védelem |
| - | * Célja: programok írása, fordítása, | + | |
| - | * A fejlesztői környezet tartalmazhat: | + | |
| - | - **Fordítóprogramokat (compiler)** → magas szintű nyelvből gépi kód. | + | |
| - | - **Értelmezőket (interpreter)** → utasítások közvetlen végrehajtása. | + | |
| - | - **Linker** → összekapcsolja a külön modulokat. | + | |
| - | - **Debugger** → hibakereső eszköz. | + | |
| - | - **IDE (Integrated Development Environment)** → integrált fejlesztőkörnyezet. | + | |
| - | < | + | Nincs olyan biztonsági |
| - | graph TD | + | |
| - | SRC[Kódforrás] --> COMP[Fordító] | + | |
| - | SRC --> INT[Értelmező] | + | |
| - | COMP --> BIN[Binaris | + | |
| - | INT --> RUN[Futtatás] | + | |
| - | BIN --> DEBUG[Debugger] | + | |
| - | RUN --> DEBUG | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 4.2 Programozási nyelvek === | + | * rendszeres biztonsági frissítés; |
| - | * **Alacsony szintű nyelvek** – gépközeli (Assembly, C). | + | * kártevő- és végpontvédelem; |
| - | * **Magas szintű nyelvek** – könnyebben érthető, hordozható (C++, Java, Python). | + | |
| - | * **Domain-specifikus nyelvek** – speciális célra (SQL, MATLAB, VHDL). | + | |
| - | * **Modern trendek**: | + | * többtényezős hitelesítés; |
| - | - Python → gépi tanulás, adatfeldolgozás. | + | * adatok titkosítása; |
| - | - Rust → biztonságos rendszerprogramozás. | + | * naplózás, felügyelet és incidenskezelés; |
| - | - JavaScript/ | + | |
| - | === 4.3 Fejlesztői környezetek és eszközök === | + | Ipari környezetben különösen veszélyes lehet egy már nem támogatott, |
| - | * **IDE-k**: | + | |
| - | - Visual Studio, Eclipse, PyCharm, IntelliJ IDEA. | + | |
| - | * **Verziókezelő rendszerek**: | + | |
| - | | + | |
| - | * **Konténerizáció | + | |
| - | - Docker, Kubernetes, CI/CD rendszerek. | + | |
| - | < | + | === 7.2 Mentés, szinkronizálás és archiválás === |
| - | flowchart LR | + | |
| - | | + | * **Biztonsági mentés:** helyreállítható másolat adatvesztés esetére. |
| - | | + | * **Szinkronizálás: |
| - | | + | * **Archiválás: |
| - | | + | |
| - | | + | A **3–2–1 elv** szerint legyen legalább három példány az adatból, kétféle adathordozón, |
| - | </ | + | |
| + | * **Teljes mentés:** minden kijelölt adatot lemásol. | ||
| + | * **Növekményes mentés:** az előző bármilyen mentés óta történt változásokat menti. | ||
| + | * **Differenciális mentés:** a legutóbbi teljes mentés óta történt változásokat menti. | ||
| + | |||
| + | Mérnöki projektnél a CAD-modellek mellett a kapcsolódó anyagjegyzéket, | ||
| + | |||
| + | === 7.3 Licencek és felhasználási jogok === | ||
| + | |||
| + | A szoftver használatát a licenc feltételei szabályozzák. A „letölthető” vagy „ingyenes” nem jelenti automatikusan azt, hogy a szoftver bármilyen célra korlátozás nélkül használható. | ||
| + | |||
| + | * **Tulajdonosi, | ||
| + | * **Nyílt forráskódú licenc:** engedélyezheti a forráskód tanulmányozását, | ||
| + | * **Freeware: | ||
| + | * **Oktatási licenc:** gyakran csak oktatásra és kutatásra használható, | ||
| + | * **Előfizetéses vagy SaaS-licenc:** a használati jog időszakhoz, | ||
| + | |||
| + | Vállalati használat előtt ellenőrizni kell a felhasználók, | ||
| + | |||
| + | === 7.4 Szoftver-életciklus és változáskezelés === | ||
| + | |||
| + | A szoftver nem egyszeri beszerzés: telepíteni, | ||
| + | |||
| + | Mérnöki és ipari rendszerben ezért célszerű: | ||
| + | |||
| + | | ||
| + | | ||
| + | - mentési és visszaállítási tervet készíteni; | ||
| + | | ||
| + | - figyelni a gyártói támogatás végét; | ||
| + | - megtervezni az adatok és modellek későbbi megnyithatóságát. | ||
| - | === 4.4 Példák mérnöki alkalmazásokra === | + | Egy tíz-húsz évig üzemelő gépnél a vezérlőszoftver, az operációs rendszer, az illesztőprogram és a licenckezelés elavulása ugyanolyan fontos kockázat lehet, mint a fizikai alkatrészek kopása. |
| - | * **Beágyazott rendszerek** fejlesztése: | + | |
| - | * **Számítástudomány**: | + | |
| - | * **Ipari vezérlés**: | + | |
| - | * **Szimulációk**: | + | |
tanszek/oktatas/szamitastechnika/szoftver_alapismeretek.1758050320.txt.gz · Last modified: by knehez
