Institute of Information Science - University of Miskolc

User Tools

Site Tools

Trace: • hardver_alapismeretek • szoftver_alapismeretek
tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek

This is an old revision of the document!

Table of Contents

1. Szoftver alapismeretek

A számítógép működését két fő tényező határozza meg:

  • Hardver – a fizikai eszközök (processzor, memória, háttértár, perifériák).
  • Szoftver – a programok és adatok összessége, amelyek a hardvert működtetik.

A szoftver feladata: a hardver erőforrásainak vezérlése és a felhasználó számára értelmezhető szolgáltatások biztosítása. A számítógép használhatóságát nagymértékben a szoftver határozza meg.[1]

flowchart LR HW[Hardver] --> OS[Operációs rendszer] OS --> APP[Alkalmazások] APP --> USER[Felhasználó] USER --> APP APP --> OS OS --> HW

1.1 A szoftver fogalma

  • A szoftver olyan programok és adatok összessége, amelyek a hardveren futnak és konkrét feladatokat látnak el.
  • A szoftver mindig a hardverhez kötődik, de ugyanaz a szoftver különböző hardverplatformokon is megjelenhet (pl. Windows, Linux, macOS).
  • A szoftver jellemzői:
    1. nem kézzel fogható, hanem logikai entitás,
    2. fejlesztők készítik (programozás útján),
    3. a futtatáshoz megfelelő hardver és operációs rendszer szükséges.

1.2 A szoftverek fő csoportjai

  • Rendszerszoftverek – az alapvető működést biztosítják (pl. operációs rendszer, driverek).
  • Alkalmazói szoftverek – konkrét felhasználói feladatok elvégzésére szolgálnak (pl. CAD, szövegszerkesztő).
  • Fejlesztői szoftverek – programok létrehozására szolgálnak (pl. fordítók, IDE-k).

graph TD SZOFT[Szoftver] --> REND[Rendszerszoftver] SZOFT --> ALK[Alkalmazói szoftver] SZOFT --> FEJL[Fejlesztői szoftver]

1.3 Szoftver és hardver kapcsolata

  • A hardver önmagában nem használható → szükséges a szoftver.
  • A szoftver a hardver képességeit „láthatóvá” és felhasználhatóvá teszi.
  • A felhasználó → alkalmazói szoftveren keresztül → rendszerszoftveren keresztül → hardvert használja.

flowchart LR USER[Felhasználó] --> APP[Alkalmazói szoftver] APP --> OS[Rendszerszoftver] OS --> HW[Hardver]

1.4 Példák a gyakorlatból

  • Rendszerszoftver: Windows 11, Linux Ubuntu, macOS.
  • Alkalmazói szoftver: AutoCAD (mérnöki tervezés), MATLAB (számítás), Word/Excel (irodai).
  • Fejlesztői szoftver: Visual Studio Code, GCC, Python interpreter.

2. Rendszerszoftverek, operációs rendszerek

A rendszerszoftverek azok a programok, amelyek a számítógép alapvető működését biztosítják, összekötik a hardvert a felhasználóval, és környezetet nyújtanak az alkalmazások futtatásához.[2]

2.1 A rendszerszoftver fogalma

  • A rendszerszoftver olyan program, amely a számítógép hardverét vezérli, kezeli az erőforrásokat és lehetővé teszi az alkalmazások futtatását.
  • Fő összetevői:
    1. Operációs rendszer (OS) – központi vezérlő program.
    2. Eszközmeghajtók (driverek) – perifériák működéséhez szükséges szoftverek.
    3. Segédprogramok (utility programok) – karbantartást, diagnosztikát biztosítanak.

flowchart TD HW[Hardver] --> OS[Operációs rendszer] OS --> DRIVER[Eszközmeghajtók] OS --> UTIL[Segédprogramok] OS --> APP[Alkalmazások] APP --> USER[Felhasználó]

2.2 Az operációs rendszer feladatai

  • Hardver erőforrások kezelése (CPU, memória, háttértár, perifériák).
  • Folyamatkezelés (programok párhuzamos futtatása).
  • Fájlrendszer kezelése (adatok tárolása és elérése).
  • Felhasználói felület biztosítása (grafikus GUI, parancssor).
  • Hálózati kommunikáció és biztonsági funkciók.

2.3 Windows 11 bemutatása

  • Megjelenés: 2021-ben adták ki, a Windows 10 utódjaként.
  • Felhasználói felület:
    1. Új, középre rendezett Start menü és tálca.
    2. Lekerekített ablakok, modern ikonok.
    3. Widgetek integrálása (időjárás, hírek, naptár).
  • Beállítások:
    1. Egyszerűsített Settings alkalmazás.
    2. Gyors keresési lehetőségek.
    3. Jobb támogatás több monitorhoz és érintőkijelzőkhöz.
  • Újdonságok:
    1. Beépített Microsoft Teams integráció.
    2. Android alkalmazások futtatásának támogatása (Amazon Appstore, WSA).
    3. Javított játékfunkciók: DirectStorage, AutoHDR.
    4. Fokozott biztonsági követelmények: TPM 2.0, Secure Boot.

graph TD UI[Felhasználói felület] --> START[Start menü és tálca] UI --> WID[Widgetek] UI --> MULTI[Többmonitor támogatás] FUNC[Újdonságok] --> TEAMS[Teams integráció] FUNC --> ANDR[Android appok] FUNC --> GAME[Játékfunkciók] SEC[Biztonság] --> TPM[TPM 2.0] SEC --> SB[Secure Boot]

2.4 Operációs rendszerek típusai

  • Windows – a legelterjedtebb asztali OS.
  • Linux disztribúciók – nyílt forrású, stabil, sokféle verzió (Ubuntu, Debian, Fedora).
  • macOS – Apple saját rendszere.
  • Ipari rendszerek – valós idejű operációs rendszerek (RTOS) ipari és beágyazott eszközökben.

2.5 Példák mérnöki gyakorlatból

  • Windows 11: mérnöki alkalmazások (AutoCAD, SolidWorks, MATLAB).
  • Linux: szerverek, HPC klaszterek (FEM, CFD szimulációk).
  • RTOS: beágyazott mérnöki vezérlők, PLC-k.

3. Alkalmazói szoftverek

Az alkalmazói szoftverek a felhasználók mindennapi munkáját segítik: ezek azok a programok, amelyek konkrét feladatokat oldanak meg a számítógépen. Ide tartoznak az irodai programcsomagok, mérnöki és tudományos szoftverek, valamint a szórakoztatásra szolgáló alkalmazások is.[3]

3.1 Az alkalmazói szoftver fogalma

  • Olyan program, amely a felhasználói igények kiszolgálására készült.
  • Az alkalmazói szoftver mindig az operációs rendszer fölött működik.
  • Példák:
    1. Szövegszerkesztő → dokumentumok létrehozása.
    2. CAD program → mérnöki tervezés.
    3. Adatbáziskezelő → adatok tárolása és lekérdezése.

flowchart TD OS[Operációs rendszer] --> APP[Alkalmazói szoftver] APP --> USER[Felhasználó] USER --> APP

3.2 Alkalmazói szoftverek típusai

  • Irodai programcsomagok – szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő.
    1. Példa: Microsoft Office 365, LibreOffice, Google Workspace.
  • Grafikai és multimédia szoftverek – képszerkesztés, videóvágás, 3D modellezés.
    1. Példa: Photoshop, Blender, Premiere Pro.
  • Mérnöki és tudományos szoftverek – tervezés, szimuláció, adatfeldolgozás.
    1. Példa: AutoCAD, SolidWorks, MATLAB, ANSYS.
  • Adatbázis-kezelő rendszerek – nagy adathalmazok tárolása, lekérdezése.
    1. Példa: Oracle, MySQL, PostgreSQL.
  • Szórakoztató és speciális alkalmazások – játékok, tanulást segítő alkalmazások.

graph LR APP[Alkalmazói szoftver] --> OFF[Irodai] APP --> GFX[Grafikai] APP --> ENG[Mérnöki/Tudományos] APP --> DB[Adatbázis] APP --> GAME[Szórakozás]

3.3 Szoftverlicencek és terjesztés

  • Kereskedelmi szoftver – fizetős, zárt forráskódú.
  • Nyílt forráskódú szoftver (Open Source) – ingyenes, módosítható.
  • Szabad szoftver – felhasználó szabadon tanulmányozhatja, módosíthatja és terjesztheti.
  • SaaS (Software as a Service) – felhőalapú szolgáltatás, előfizetéses modell.

graph TD LIC[Szoftverlicencek] --> COM[Kereskedelmi] LIC --> OSS[Nyílt forráskódú] LIC --> FREE[Szabad szoftver] LIC --> SAAS[SaaS - előfizetés]

3.4 Példák mérnöki alkalmazásokra

  • Gépészmérnökök: AutoCAD, SolidWorks, CATIA.
  • Villamosmérnökök: MATLAB, LabVIEW.
  • Anyagmérnökök: ANSYS, COMSOL.
  • Mechatronikus mérnökök: robotikai szoftverek, PLC programozókörnyezetek.

4. Fejlesztői szoftverek

A fejlesztői szoftverek olyan programok, amelyek más szoftverek létrehozására szolgálnak. Segítségükkel a programozók, mérnökök és kutatók új alkalmazásokat, vezérlőprogramokat, szimulációs eszközöket készíthetnek.[4]

4.1 A fejlesztői szoftver fogalma

  • Célja: programok írása, fordítása, tesztelése és hibakeresése.
  • A fejlesztői környezet tartalmazhat:
    1. Fordítóprogramokat (compiler) → magas szintű nyelvből gépi kód.
    2. Értelmezőket (interpreter) → utasítások közvetlen végrehajtása.
    3. Linker → összekapcsolja a külön modulokat.
    4. Debugger → hibakereső eszköz.
    5. IDE (Integrated Development Environment) → integrált fejlesztőkörnyezet.

graph TD SRC[Kódforrás] --> COMP[Fordító] SRC --> INT[Értelmező] COMP --> BIN[Binaris program] INT --> RUN[Futtatás] BIN --> DEBUG[Debugger] RUN --> DEBUG

4.2 Programozási nyelvek

  • Alacsony szintű nyelvek – gépközeli (Assembly, C).
  • Magas szintű nyelvek – könnyebben érthető, hordozható (C++, Java, Python).
  • Domain-specifikus nyelvek – speciális célra (SQL, MATLAB, VHDL).
  • Modern trendek:
    1. Python → gépi tanulás, adatfeldolgozás.
    2. Rust → biztonságos rendszerprogramozás.
    3. JavaScript/TypeScript → webes fejlesztés.

4.3 Fejlesztői környezetek és eszközök

  • IDE-k:
    1. Visual Studio, Eclipse, PyCharm, IntelliJ IDEA.
  • Verziókezelő rendszerek:
    1. Git, GitHub, GitLab.
  • Konténerizáció és DevOps:
    1. Docker, Kubernetes, CI/CD rendszerek.

flowchart LR DEV[Fejlesztő] --> IDE[IDE] IDE --> GIT[Verziókezelő] GIT --> CI[CI/CD pipeline] CI --> DOCKER[Konténerizáció] DOCKER --> DEPLOY[Telepítés]

4.4 Példák mérnöki alkalmazásokra

  • Beágyazott rendszerek fejlesztése: C, C++, RTOS környezet.
  • Számítástudomány: Python + MATLAB a mérnöki számításokhoz.
  • Ipari vezérlés: PLC programozó környezetek (TIA Portal, Codesys).
  • Szimulációk: ANSYS APDL, COMSOL scriptnyelvek.
tanszek/oktatas/szamitastechnika/szoftver_alapismeretek.1758050320.txt.gz · Last modified: 2025/09/16 19:18 by knehez