tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
| Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
| tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2025/09/16 18:58] – [3. Számítógépkategóriák és architektúrák] knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2026/09/08 20:58] (current) – [1. Bevezetés és alapfogalmak] knehez | ||
|---|---|---|---|
| Line 2: | Line 2: | ||
| === 1.1 Adat és információ === | === 1.1 Adat és információ === | ||
| - | * **Adat**: a világ jelenségeinek leírása számokkal, szöveggel, képekkel vagy mérésekkel. | ||
| - | *Példa*: egy szenzor 22,5 °C hőmérsékletet mér → ez adat. | ||
| - | * **Információ**: | ||
| - | *Példa*: „A gép túlhevült, | ||
| - | * **Claude Shannon (1939)**: az információ a bizonytalanság (entrópia) csökkentése. | ||
| - | * **Bit**: a legkisebb információegység, | ||
| - | --- | + | * **Adat:** egy jelenség rögzített leírása, például szám, szöveg, kép vagy mérési érték. |
| + | * Példa: egy szenzor 22,5 °C hőmérsékletet mér. | ||
| + | * **Információ: | ||
| + | * Példa: a 95 °C-os mérés alapján a gép túlmelegedett. | ||
| + | * **Bit:** két állapotot, általában 0-t és 1-et megkülönböztető információegység. | ||
| + | |||
| + | Claude Shannon 1948-ban megjelent információelmélete matematikai kapcsolatot teremtett az információ és a bizonytalanság között. | ||
| === 1.2 Analóg és digitális jelek === | === 1.2 Analóg és digitális jelek === | ||
| - | * **Analóg jel**: folytonos, tetszőleges értéket vehet fel. | ||
| - | *Példa*: higanyos hőmérő szintje. | ||
| - | * **Digitális jel**: diszkrét, előre meghatározott értékeket vesz fel. | ||
| - | *Példa*: digitális hőmérő kijelzője. | ||
| - | * A számítógépek digitálisak, | ||
| - | - zajállóbbak, | ||
| - | - könnyebben feldolgozhatóak, | ||
| - | - egyszerűbb tárolás és továbbítás. | ||
| - | < | + | * **Analóg jel:** időben és értékben folytonosan változhat, például egy mikrofon feszültségjele. |
| - | graph LR | + | * **Digitális jel:** meghatározott, |
| - | A[Valós jelenség] --> B[Analóg jel] | + | |
| - | A --> C[Digitális jel] | + | |
| - | B --> | + | |
| - | C -->|diszkrét| E((0 vagy 1)) | + | |
| - | </ | + | |
| - | === 1.3 Neumann-elv === | + | A valós mérési jeleket az analóg–digitális átalakító |
| - | Neumann János | + | |
| - | * Központi vezérlőegység (CPU) irányítja a működést. | + | Méréskor két jellemző különösen fontos: |
| - | * Programok és adatok közös memóriában tárolódnak. | + | |
| - | * Bináris adatreprezentáció. | + | * **mintavételi frekvencia: |
| - | * Utasítás-végrehajtási ciklus: beolvasás → értelmezés → végrehajtás. | + | * **felbontás:** hány bit ír le egy mintát. Egy 12 bites átalakító 2< |
| - | * Soros feldolgozás (egyszerre | + | |
| + | Ipari példa: | ||
| < | < | ||
| - | flowchart | + | flowchart |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | IO --> CPU | + | |
| </ | </ | ||
| - | === 1.4 Turing-gép | + | === 1.3 A tárolt program elve === |
| - | Alan Turing (1936) megalkotta a Turing-gép modellt. | + | A Neumann-architektúra legfontosabb jellemzői: |
| - | Elemei: | + | * a programutasítások és az adatok a memóriában találhatók; |
| + | * a CPU beolvassa, értelmezi és végrehajtja az utasításokat; | ||
| + | * az adatokat és az utasításokat binárisan ábrázolja; | ||
| + | * a CPU, a memória és a be-/ | ||
| - | * Szalag (memória): adatok és program. | + | Az eredeti modell alapvetően egymás után hajtja végre az utasításokat. A modern processzorok ezt többek között futószalagos, többmagos és párhuzamos végrehajtással gyorsítják. |
| - | * Olvasó/ | + | |
| - | * Vezérlőegység: | + | |
| - | A Turing-gép | + | === 1.4 Turing-gép |
| - | < | + | A Turing-gép az algoritmus-végrehajtás elméleti modellje. |
| - | flowchart LR | + | |
| - | S[Szalag memória] | + | |
| - | F --> V[Vezérlőegység] | + | |
| - | V --> F | + | |
| - | F --> S | + | |
| - | </mermaid> | + | |
| - | === Mérnöki | + | Mérnöki |
| - | Adat: szenzor 0,01 mm eltérést mér a gyártás során. | + | ===== 2. A számítógép fő hardverelemei ===== |
| - | Információ: | + | A hardver a számítógép fizikai részegységeinek összessége. Feladata |
| - | Digitális feldolgozás: | + | === 2.1 Központi feldolgozó egység (CPU) === |
| - | Neumann-elv alkalmazása: | + | A CPU hajtja végre a program utasításait. Fontos részei: |
| - | ===== 2. Hardver alapjai ===== | + | * **vezérlőegység: |
| + | * **aritmetikai-logikai egység (ALU):** számítási és logikai műveleteket végez; | ||
| + | * **regiszterek: | ||
| + | * **gyorsítótárak (cache):** csökkentik a lassabb memória elérésének gyakoriságát. | ||
| - | A számítógép hardvere | + | A teljesítményt nem önmagában az órajel határozza meg. Számít |
| - | === 2.1 Központi feldolgozó egység (CPU) === | + | |
| - | | + | * A **magok száma** akkor jelent előnyt, ha a feladat több részre bontható. |
| - | | + | * A **fogyasztási és hőmérsékleti korlátok** tartós terhelésnél csökkenthetik az elérhető órajelet. |
| - | - **ALU (Aritmetikai-logikai egység)**: számításokat és logikai | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | * Modern CPU-k többmagosak (quad-core, octa-core), párhuzamos feldolgozásra képesek. | + | |
| - | < | + | Mérnöki választásnál nem mindig a legnagyobb számítási teljesítmény a döntő. Egy gépvezérlőnél a kiszámítható válaszidő, |
| - | flowchart TD | + | |
| - | A[CPU] --> B[ALU] | + | |
| - | A --> C[Vezérlőegység] | + | |
| - | A --> D[Regiszterek] | + | |
| - | B --> | + | |
| - | C --> | + | |
| - | D --> | + | |
| - | </ | + | |
| - | --- | + | === 2.2 Alaplap és összeköttetések === |
| - | === 2.2 Memóriahierarchia === | + | Az alaplap kapcsolja össze |
| - | * A CPU különböző sebességű és méretű memóriákat használ: | + | |
| - | - **Regiszterek** – leggyorsabb, | + | |
| - | - **Cache (L1, L2, L3)** – gyorsítótár | + | |
| - | | + | |
| - | - **Háttértár (SSD, HDD, NVMe)** – tartós tárolás. | + | |
| - | * Elv: minél közelebb van a CPU-hoz, annál gyorsabb, de kisebb | + | |
| - | < | + | * **adatvonalak: |
| - | graph TD | + | * **címzési információk: |
| - | R[Regiszterek] --> C1[L1 Cache] --> C2[L2 Cache] --> C3[L3 Cache] --> M[RAM] --> H[Háttértár] | + | * **vezérlőjelek: |
| - | </ | + | |
| - | --- | + | Modern belső összeköttetés például a **PCI Express**. Az **NVMe** a PCIe-alapú SSD-khez használt kommunikációs protokoll. |
| - | === 2.3 Buszrendszerek === | + | Az összeköttetések két eltérő jellemzője a **sávszélesség** és a **késleltetés**. A sávszélesség |
| - | * A számítógép részegységei **buszokon** keresztül kommunikálnak. | + | |
| - | * Fő busztípusok: | + | |
| - | - **Adatbusz** – adatokat visz a komponensek között. | + | |
| - | - **Címbusz** – meghatározza, | + | |
| - | - **Vezérlőbusz** – irányító jeleket továbbít. | + | |
| - | * Modern buszok: **PCI Express, USB-C, Thunderbolt, | + | |
| - | < | + | === 2.3 System-on-Chip (SoC) === |
| - | flowchart LR | + | |
| - | CPU[CPU] | + | |
| - | CPU --> | + | |
| - | CPU --> | + | |
| - | </ | + | |
| - | --- | + | Az SoC több funkciót integrál egyetlen lapkára, például CPU-magokat, GPU-t, memóriavezérlőt és kommunikációs vezérlőket. Mobiltelefonokban, |
| - | === 2.4 Példa: | + | A Raspberry Pi tipikus egykártyás számítógép. |
| - | * **SoC (System-on-Chip)**: CPU + GPU + memória vezérlő egyetlen chipben. | + | |
| - | * **GPIO (General Purpose I/O)**: mérnökök által használt szenzor- és aktuátorvezérlés. | + | |
| - | * Beépített interfészek: | + | |
| < | < | ||
| flowchart TD | flowchart TD | ||
| - | | + | |
| - | SOC --> | + | |
| - | | + | |
| - | SOC --> GPIO[GPIO csatlakozók] | + | |
| - | | + | |
| - | SOC --> NET[Ethernet/ | + | |
| - | SOC --> | + | |
| </ | </ | ||
| ===== 3. Számítógépkategóriák és architektúrák ===== | ===== 3. Számítógépkategóriák és architektúrák ===== | ||
| - | |||
| - | A számítógépek többféle kategóriába sorolhatók teljesítményük, | ||
| - | Emellett különböző architektúrák léteznek (x86, ARM, RISC-V, SoC), amelyek a mérnöki alkalmazások szempontjából is fontosak. | ||
| - | |||
| - | --- | ||
| === 3.1 Számítógépkategóriák === | === 3.1 Számítógépkategóriák === | ||
| - | * **Mikroszámítógép**: | ||
| - | * **Személyi számítógép (PC)**: általános felhasználásra, | ||
| - | * **Munkaállomás**: | ||
| - | * **Szerver**: | ||
| - | * **Szuperszámítógép**: | ||
| - | < | + | * **Mikrokontroller: |
| - | graph TD | + | * **Személyi számítógép: |
| - | | + | * **Munkaállomás: |
| - | B --> C[Munkaállomás] | + | * **Szerver:** hálózati szolgáltatásokat és több felhasználó vagy alkalmazás adatfeldolgozását végzi. |
| - | C --> D[Szerver] | + | * **Szuperszámítógép: |
| - | | + | |
| - | </ | + | |
| - | --- | + | Ezek nem egyszerűen teljesítmény szerinti fokozatok: eltérő célra tervezett rendszerek. Egy szerver például nem feltétlenül gyorsabb minden feladatban egy munkaállomásnál. |
| - | === 3.2 Architektúrák | + | === 3.2 Utasításkészlet-architektúrák |
| - | * **x86** – Intel és AMD processzorok, | + | |
| - | * **ARM** – energiatakarékos, | + | |
| - | * **RISC-V** – nyílt forrású architektúra, | + | |
| - | * **SoC (System-on-Chip)** – CPU, GPU, memóriavezérlő, | + | |
| - | < | + | Az utasításkészlet-architektúra (ISA) meghatározza, milyen gépi utasításokat ismer a processzor. |
| - | flowchart TD | + | |
| - | X[x86 - PC/Szerver] --> | + | |
| - | A[ARM - Mobil/ | + | |
| - | R[RISC-V - Nyílt | + | |
| - | S[SoC - System on Chip] --> | + | |
| - | </ | + | |
| - | --- | + | * **x86-64:** PC-kben, munkaállomásokban és szerverekben elterjedt. |
| + | * **ARM:** mobil, beágyazott és egyre több asztali, illetve szerverrendszerben használják; | ||
| + | * **RISC-V:** nyílt szabványú ISA, amely oktatási, kutatási és ipari célokra egyaránt használható. | ||
| - | === 3.3 Példák mérnöki alkalmazásokban === | + | Az ISA nem azonos a konkrét processzor belső felépítésével, azaz a mikroarchitektúrával. A **SoC** pedig integrációs megoldás, nem az x86, az ARM vagy a RISC-V melletti negyedik ISA. |
| - | * **Mikrokontroller**: | + | |
| - | | + | |
| - | * **Szerver**: | + | |
| - | * **Szuperszámítógép**: | + | |
| - | < | + | Ipari példa: egy tervezőirodai munkaállomás lehet x86-64 alapú, miközben egy robotba épített vezérlő ARM processzort, |
| - | flowchart LR | + | |
| - | MC[Mikrokontroller] | + | |
| - | WS[Munkaállomás] --> | + | |
| - | SR[Szerver] --> | + | |
| - | SC[Szuperszámítógép] --> | + | |
| - | </ | + | |
| ===== 4. Perifériák és interfészek ===== | ===== 4. Perifériák és interfészek ===== | ||
| - | A perifériák | + | A perifériák biztosítják a kapcsolatot a számítógép |
| - | Az interfészek | + | |
| - | --- | + | === 4.1 Perifériák feladat szerint === |
| - | === 4.1 Input (adatbevitel) === | + | |
| - | | + | * **Kimeneti eszközök: |
| - | * Szenzorok (hőmérséklet, nyomás, kamera, mikrofon). | + | * **Kétirányú eszközök: |
| - | * Vonalkód- és QR-olvasó, ipari mérőeszközök. | + | |
| - | < | + | === 4.2 Interfészek felhasználási terület szerint === |
| - | graph TD | + | |
| - | IN1[Billentyűzet] --> CPU | + | |
| - | IN2[Egér] --> CPU | + | |
| - | IN3[Érintőképernyő] --> CPU | + | |
| - | IN4[Szenzorok] --> CPU | + | |
| - | IN5[Videokamera] --> CPU | + | |
| - | </ | + | |
| - | --- | + | * **Általános perifériák: |
| + | * **Kijelző és hang:** HDMI, DisplayPort. | ||
| + | * **Nagy sebességű külső kapcsolat: | ||
| + | * **Hálózat: | ||
| + | * **Beágyazott és ipari kommunikáció: | ||
| - | === 4.2 Output (eredménykivitel) === | + | Az USB-C a csatlakozó fizikai kialakítását jelöli; az átvitel sebességét és a támogatott funkciókat a használt USB-verzió és üzemmód határozza meg. |
| - | * Monitor, projektor, VR szemüveg. | + | |
| - | * Nyomtató, 3D nyomtató. | + | Az **interfész** és a **kommunikációs protokoll** nem ugyanaz. Az RS-485 például az elektromos jelátvitelt határozza meg, míg felette Modbus RTU protokoll is használható. Az Ethernet szintén több ipari protokoll, például PROFINET, EtherNet/IP vagy Modbus TCP alapja lehet. |
| - | * Hangszóró, ipari kijelzők. | + | |
| + | ^ Megoldás ^ Jellemző használat ^ Fontos tulajdonság ^ | ||
| + | | I²C, SPI | Áramköri lapon belüli szenzorok | Rövid távolság, kis költség | | ||
| + | | CAN | Járművek, gépek, elosztott vezérlők | Zavartűrés, | ||
| + | | RS-485 | Ipari műszerek, több résztvevős hálózat | Hosszabb kábel, differenciális jelátvitel | | ||
| + | | Ipari Ethernet | PLC-k, hajtások, robotcellák | Nagyobb sebesség, hálózati integráció | | ||
| < | < | ||
| - | graph TD | + | flowchart LR |
| - | | + | |
| - | CPU --> | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| </ | </ | ||
| - | --- | + | ===== 5. Memória és adattárolás ===== |
| + | |||
| + | === 5.1 Memóriahierarchia === | ||
| + | |||
| + | A tárolók között sebesség–kapacitás–költség kompromisszum van. A CPU-hoz közelebbi szintek általában gyorsabbak és kisebbek. | ||
| - | === 4.3 Input/ | + | * **Regiszterek: |
| - | * Hálózati kártya | + | * **Cache |
| - | | + | * **RAM:** a futó programok és adataik átmeneti tárolója; kikapcsoláskor tartalma elvész. |
| - | * Érintőképernyő (adatbevitel + megjelenítés). | + | * **SSD vagy HDD:** nagy kapacitású, |
| - | * USB eszközök (pendrive, külső | + | |
| < | < | ||
| flowchart LR | flowchart LR | ||
| - | | + | |
| - | CPU <--> | + | |
| - | CPU <--> | + | |
| - | CPU <--> | + | |
| </ | </ | ||
| - | --- | + | Balról jobbra általában nő a kapacitás és a hozzáférési idő, miközben csökken az egységnyi tárolás költsége. A következő értékek tájékoztató nagyságrendek; |
| - | === 4.4 Modern interfészek === | + | ^ Szint ^ Tipikus kapacitás ^ Közelítő hozzáférési idő ^ Szerep ^ |
| - | * **USB-C | + | | Regiszter | néhány száz bájt/mag nagyságrend | közvetlenül az utasítás használja | az éppen feldolgozott értékek | |
| - | * **Thunderbolt** | + | | L1 cache | 32–128 KiB/mag | körülbelül 3–5 CPU-ciklus, gyakran 1–2 ns | a leggyakrabban használt utasítások |
| - | * **HDMI | + | | L2 cache | 256 KiB–2 MiB/mag | körülbelül 10–20 ciklus, néhány ns | nagyobb, de lassabb magközeli gyorsítótár | |
| - | * **Ethernet / WiFi / Bluetooth** | + | | L3 cache | néhány MiB–több tíz MiB, gyakran megosztott | körülbelül 30–80 ciklus, 10–30 ns | a magok által közösen használt adatok | |
| - | * **I²C, SPI, CAN busz** | + | | RAM | néhány GiB–több száz GiB | körülbelül 50–100 ns | futó programok | |
| + | | NVMe SSD | több száz GiB–több TiB | jellemzően több tíz–száz µs | tartós, nagy sebességű tárolás | | ||
| + | | HDD | több TiB | jellemzően 5–15 ms | olcsó, nagy kapacitású tárolás | | ||
| - | < | + | Egy 3 GHz-es processzor egy ciklusa körülbelül 0,33 ns. Így a RAM-ból érkező adatra várás alatt a CPU akár több száz ciklust is elveszíthet. A cache ezt a különbséget próbálja áthidalni. |
| - | graph TD | + | |
| - | CPU --> USB[USB-C / USB4] | + | |
| - | | + | |
| - | CPU --> HDMI[HDMI / DisplayPort] | + | |
| - | CPU --> ETH[Ethernet] | + | |
| - | CPU --> WIFI[WiFi / Bluetooth] | + | |
| - | CPU --> I2C[I²C / SPI / CAN] | + | |
| - | </ | + | |
| - | ===== 5. Adattárolás és memória ===== | + | * **Cache-találat (hit):** a keresett adat megtalálható a cache-ben. |
| + | * **Cache-hiba (miss):** az adatot egy lassabb szintről kell betölteni. | ||
| + | * **Időbeli lokalitás: | ||
| + | * **Térbeli lokalitás: | ||
| - | A számítógép működéséhez szükség van gyors, átmeneti és tartós adattárolásra is. | + | Ipari példa: képfeldolgozásnál egy kamera képének sorfolytonos feldolgozása jobban kihasználhatja a cache-t, mint a képpontok véletlenszerű elérése. Nagyméretű FEM-modellnél pedig előfordulhat, |
| - | Az eltérő tárolók különböző sebességűek, kapacitásúak és feladatúak. | + | |
| - | --- | + | === 5.2 RAM és háttértárak === |
| - | === 5.1 Memóriahierarchia === | + | * **DRAM:** a főmemória leggyakoribb technológiája; |
| - | * **Regiszterek** – leggyorsabb, közvetlenül | + | * **SRAM:** gyorsabb és drágább; elsősorban gyorsítótárakban használják. |
| - | * **Cache (L1, L2, L3)** – gyorsítótár, a CPU közelében, kis méret, nagy sebesség. | + | * **DDR4, DDR5: |
| - | * **RAM (Random Access Memory)** – központi memória, ideiglenes adattárolás, áramtalanításkor törlődik. | + | * **HDD:** mágneses, nagy kapacitású és olcsó, de mechanikus működése miatt lassabb. |
| - | * **Háttértár** – tartós tárolás: SSD, HDD, NVMe. | + | * **SSD:** flashmemóriát használ, nincs mozgó alkatrésze. |
| + | * **NVMe SSD:** PCIe-kapcsolaton kommunikáló, kis késleltetésű SSD. | ||
| + | | ||
| + | |||
| + | === 5.3 Virtuális memória === | ||
| + | |||
| + | Az operációs rendszer virtuális címtartományt biztosít a folyamatoknak, és szükség esetén | ||
| + | |||
| + | Mérnöki szimulációnál a RAM kapacitása korlátozhatja a modell méretét, míg az SSD sebessége a nagy adathalmazok beolvasását és mentését befolyásolja. | ||
| + | |||
| + | Ipari adatgyűjtő rendszernél nemcsak a tároló kapacitását kell méretezni, hanem a folyamatos írási sebességet, | ||
| + | |||
| + | ===== 6. Párhuzamos feldolgozás és gyorsítók ===== | ||
| + | |||
| + | A teljesítmény növelésének fontos eszköze, hogy több művelet részben vagy teljesen egy időben fusson. | ||
| + | |||
| + | === 6.1 Párhuzamosság a CPU-ban === | ||
| + | |||
| + | * **Futószalag | ||
| + | * **SIMD:** egy utasítás több adatelemen hajt végre azonos műveletet. | ||
| + | * **Többmagos feldolgozás: | ||
| + | * **MIMD:** különböző utasításfolyamok különböző adatokon futnak; többmagos és többprocesszoros rendszerekre jellemző. | ||
| + | |||
| + | A gyorsulás mértékét korlátozza, hogy a feladat mekkora része párhuzamosítható, továbbá az adatmozgatás és a szálak összehangolásának költsége. | ||
| + | |||
| + | === 6.2 Speciális gyorsítók === | ||
| + | |||
| + | * **GPU:** sok hasonló művelet párhuzamos végrehajtására alkalmas; grafika, gépi tanulás, képfeldolgozás, | ||
| + | * **FPGA:** újrakonfigurálható logikai áramkör; kis késleltetésű, | ||
| + | * **TPU és NPU:** neurális hálók műveleteire optimalizált gyorsítók. | ||
| < | < | ||
| - | graph TD | + | flowchart |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | RAM --> SSD[SSD/ | + | |
| - | SSD --> HDD[HDD< | + | |
| </ | </ | ||
| - | --- | + | Nem minden program gyorsul GPU-n vagy más gyorsítón: |
| - | === 5.2 RAM típusai === | + | Mérnöki példák: |
| - | * **DRAM (Dynamic RAM)** – olcsóbb, frissítést igényel → fő memória. | + | |
| - | * **SRAM (Static RAM)** – gyors, drága → cache. | + | |
| - | * **SDRAM, DDR, DDR4, DDR5** – modern, szinkronizált RAM-típusok. | + | |
| - | --- | + | * **CPU:** vezérlési logika, operációs rendszer, változatos számítási lépések; |
| + | * **GPU:** képfeldolgozás, | ||
| + | * **FPGA:** nagy sebességű kameraadatok előfeldolgozása, | ||
| + | * **NPU:** helyi hibafelismerés intelligens kamerában vagy edge eszközben. | ||
| - | === 5.3 Háttértárak | + | Egy hibrid rendszerben ezek együtt is dolgozhatnak: |
| - | * **HDD (merevlemez)**: | + | |
| - | * **SSD (Solid State Drive)**: flash-alapú, gyorsabb, nincs mozgó alkatrész. | + | ===== 7. Ipari és mérnöki számítógépes rendszerek ===== |
| - | * **NVMe SSD**: PCIe buszon keresztül → extrém sebesség (GB/s). | + | |
| - | | + | === 7.1 Beágyazott rendszerek === |
| - | * **Flash eszközök**: pendrive, SD-kártya. | + | |
| + | A beágyazott rendszer egy nagyobb berendezés meghatározott funkcióját végző számítógép. Gyakran korlátozott memóriával és fogyasztással, | ||
| + | |||
| + | * **Mikrokontrollerek**, például az ESP32: szenzoradatok feldolgozása, kommunikáció és aktuátorvezérlés. | ||
| + | * **Egykártyás számítógépek**, például a Raspberry Pi: összetettebb operációs rendszert és alkalmazásokat is futtathatnak. | ||
| + | |||
| + | Az Arduino elsősorban fejlesztőplatform és ökoszisztéma; | ||
| + | |||
| + | === 7.2 PLC és ipari vezérlés === | ||
| + | |||
| + | A **PLC** ipari gépek és folyamatok megbízható vezérlésére készült számítógép. Ipari I/ | ||
| + | |||
| + | A PLC tipikus működési ciklusa: bemenetek beolvasása → vezérlőprogram végrehajtása → kimenetek frissítése → diagnosztika és kommunikáció. A ciklusidőnek elég rövidnek és kiszámíthatónak kell lennie a vezérelt folyamathoz. Egy gyors hajtásszabályozás és egy tartály lassú szintszabályozása ezért eltérő hardvert és időzítést igényelhet. | ||
| < | < | ||
| flowchart LR | flowchart LR | ||
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| - | | + | |
| </ | </ | ||
| - | --- | + | === 7.3 IoT és edge computing === |
| - | === 5.4 Virtuális memória === | + | Az **IoT** hálózatba kapcsolt fizikai eszközökből áll, amelyek adatot gyűjtenek, továbbítanak vagy beavatkozást végeznek. **Edge computing** esetén az adatok egy részét |
| - | * Az operációs rendszer a háttértár egy részét | + | |
| - | * Lehetővé teszi, hogy több program fusson egyszerre, mint amennyi a fizikai RAM-ban elfér. | + | |
| - | | + | |
| - | < | + | Ipari példák: állapotfelügyelet, |
| - | flowchart TD | + | |
| - | CPU --> RAM | + | |
| - | RAM -->|Ha megtelik| VM[Virtuális memória (SSD/ | + | |
| - | </ | + | |
| - | --- | + | === 7.4 Nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) === |
| - | === 5.5 Mérnöki alkalmazási példa === | + | A HPC sok processzort, |
| - | * **FEM szimuláció**: RAM korlátozhatja a futtatható modell méretét. | + | |
| - | * **Nagy adatgyűjtés | + | |
| - | * **Beágyazott rendszerek**: | + | |
| + | HPC-rendszernél a processzorok száma mellett a memória mérete és sávszélessége, | ||
| + | A megfelelő rendszer kiválasztását mindig a feladat határozza meg: egyszerű vezérléshez mikrokontroller vagy PLC, helyi adatfeldolgozáshoz edge eszköz, CAD-hez munkaállomás, | ||
tanszek/oktatas/szamitastechnika/hardver_alapismeretek.1758049110.txt.gz · Last modified: by knehez
