tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2025/09/16 18:59] – [5. Adattárolás és memória] knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:hardver_alapismeretek [2025/09/16 19:08] (current) – [2. Hardver alapjai] knehez | ||
---|---|---|---|
Line 3: | Line 3: | ||
=== 1.1 Adat és információ === | === 1.1 Adat és információ === | ||
* **Adat**: a világ jelenségeinek leírása számokkal, szöveggel, képekkel vagy mérésekkel. | * **Adat**: a világ jelenségeinek leírása számokkal, szöveggel, képekkel vagy mérésekkel. | ||
- | | + | |
* **Információ**: | * **Információ**: | ||
- | | + | |
* **Claude Shannon (1939)**: az információ a bizonytalanság (entrópia) csökkentése. | * **Claude Shannon (1939)**: az információ a bizonytalanság (entrópia) csökkentése. | ||
* **Bit**: a legkisebb információegység, | * **Bit**: a legkisebb információegység, | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 1.2 Analóg és digitális jelek === | === 1.2 Analóg és digitális jelek === | ||
* **Analóg jel**: folytonos, tetszőleges értéket vehet fel. | * **Analóg jel**: folytonos, tetszőleges értéket vehet fel. | ||
- | | + | |
* **Digitális jel**: diszkrét, előre meghatározott értékeket vesz fel. | * **Digitális jel**: diszkrét, előre meghatározott értékeket vesz fel. | ||
- | | + | |
* A számítógépek digitálisak, | * A számítógépek digitálisak, | ||
- zajállóbbak, | - zajállóbbak, | ||
Line 97: | Line 95: | ||
D --> | D --> | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 2.2 Memóriahierarchia === | === 2.2 Memóriahierarchia === | ||
Line 109: | Line 105: | ||
< | < | ||
- | graph TD | + | graph LR |
R[Regiszterek] --> C1[L1 Cache] --> C2[L2 Cache] --> C3[L3 Cache] --> M[RAM] --> H[Háttértár] | R[Regiszterek] --> C1[L1 Cache] --> C2[L2 Cache] --> C3[L3 Cache] --> M[RAM] --> H[Háttértár] | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 2.3 Buszrendszerek === | === 2.3 Buszrendszerek === | ||
Line 129: | Line 123: | ||
CPU --> | CPU --> | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 2.4 Példa: Raspberry Pi felépítése === | === 2.4 Példa: Raspberry Pi felépítése === | ||
Line 152: | Line 144: | ||
A számítógépek többféle kategóriába sorolhatók teljesítményük, | A számítógépek többféle kategóriába sorolhatók teljesítményük, | ||
Emellett különböző architektúrák léteznek (x86, ARM, RISC-V, SoC), amelyek a mérnöki alkalmazások szempontjából is fontosak. | Emellett különböző architektúrák léteznek (x86, ARM, RISC-V, SoC), amelyek a mérnöki alkalmazások szempontjából is fontosak. | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 3.1 Számítógépkategóriák === | === 3.1 Számítógépkategóriák === | ||
Line 169: | Line 159: | ||
D --> E[Szuperszámítógép] | D --> E[Szuperszámítógép] | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 3.2 Architektúrák === | === 3.2 Architektúrák === | ||
Line 185: | Line 173: | ||
S[SoC - System on Chip] --> | S[SoC - System on Chip] --> | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 3.3 Példák mérnöki alkalmazásokban === | === 3.3 Példák mérnöki alkalmazásokban === | ||
Line 206: | Line 192: | ||
A perifériák a számítógéphez csatlakozó eszközök, amelyek adatbevitelre, | A perifériák a számítógéphez csatlakozó eszközök, amelyek adatbevitelre, | ||
Az interfészek biztosítják az összeköttetést a központi egység és a perifériák között. | Az interfészek biztosítják az összeköttetést a központi egység és a perifériák között. | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 4.1 Input (adatbevitel) === | === 4.1 Input (adatbevitel) === | ||
Line 222: | Line 206: | ||
IN5[Videokamera] --> CPU | IN5[Videokamera] --> CPU | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 4.2 Output (eredménykivitel) === | === 4.2 Output (eredménykivitel) === | ||
Line 237: | Line 219: | ||
CPU --> OUT4[Hangszóró] | CPU --> OUT4[Hangszóró] | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 4.3 Input/ | === 4.3 Input/ | ||
Line 253: | Line 233: | ||
CPU <--> USB[USB eszköz] | CPU <--> USB[USB eszköz] | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 4.4 Modern interfészek === | === 4.4 Modern interfészek === | ||
Line 277: | Line 255: | ||
A számítógép működéséhez szükség van gyors, átmeneti és tartós adattárolásra is. | A számítógép működéséhez szükség van gyors, átmeneti és tartós adattárolásra is. | ||
Az eltérő tárolók különböző sebességűek, | Az eltérő tárolók különböző sebességűek, | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 5.1 Memóriahierarchia === | === 5.1 Memóriahierarchia === | ||
Line 287: | Line 263: | ||
< | < | ||
- | graph TD | + | graph LR |
R[Regiszterek< | R[Regiszterek< | ||
C1 --> C2[L2 Cache< | C1 --> C2[L2 Cache< | ||
Line 295: | Line 271: | ||
SSD --> HDD[HDD< | SSD --> HDD[HDD< | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 5.2 RAM típusai === | === 5.2 RAM típusai === | ||
Line 302: | Line 276: | ||
* **SRAM (Static RAM)** – gyors, drága → cache. | * **SRAM (Static RAM)** – gyors, drága → cache. | ||
* **SDRAM, DDR, DDR4, DDR5** – modern, szinkronizált RAM-típusok. | * **SDRAM, DDR, DDR4, DDR5** – modern, szinkronizált RAM-típusok. | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 5.3 Háttértárak === | === 5.3 Háttértárak === | ||
Line 319: | Line 291: | ||
HDD -.-> Archive[Optikai lemezek< | HDD -.-> Archive[Optikai lemezek< | ||
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 5.4 Virtuális memória === | === 5.4 Virtuális memória === | ||
Line 330: | Line 300: | ||
flowchart TD | flowchart TD | ||
CPU --> RAM | CPU --> RAM | ||
- | RAM -->|Ha megtelik| VM[Virtuális memória | + | RAM -->|Ha megtelik| VM[Virtuális memória SSD/HDD] |
</ | </ | ||
- | |||
- | --- | ||
=== 5.5 Mérnöki alkalmazási példa === | === 5.5 Mérnöki alkalmazási példa === | ||
Line 340: | Line 308: | ||
* **Beágyazott rendszerek**: | * **Beágyazott rendszerek**: | ||
+ | ===== 6. Párhuzamos feldolgozás és gyorsítók ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépek teljesítményének növelését ma már nem elsősorban az órajel emelése, hanem a **párhuzamos feldolgozás** és a **speciális gyorsítók** biztosítják. | ||
+ | |||
+ | === 6.1 Többmagos processzorok === | ||
+ | * A CPU több maggal rendelkezik → egyszerre több utasítást hajthat végre. | ||
+ | * Példák: | ||
+ | - **Dual-core, | ||
+ | - Mobil eszközökben: | ||
+ | * Előny: több szál (thread) futtatható egyidőben. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | CPU[Processzor] --> C1[Mag 1] | ||
+ | CPU --> C2[Mag 2] | ||
+ | CPU --> C3[Mag 3] | ||
+ | CPU --> C4[Mag 4] | ||
+ | C1 & C2 & C3 & C4 --> OS[Operációs rendszer< | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.2 Párhuzamos feldolgozási technikák === | ||
+ | * **Pipeline (csővezetékes feldolgozás)** – egy utasítás több részfeladatra oszlik, amelyek átfedésben hajthatók végre. | ||
+ | * **SIMD (Single Instruction, | ||
+ | * **MIMD (Multiple Instruction, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | A[Pipeline] --> | ||
+ | C[SIMD] -->|egy utasítás< | ||
+ | D[MIMD] --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.3 GPU-k (Grafikus processzorok) === | ||
+ | * Eredetileg grafikai számításokra (3D, játékok). | ||
+ | * Ma: **általános célú számításokra is** (GPGPU). | ||
+ | * Több ezer feldolgozó egység → kiváló párhuzamosítás nagy adathalmazokon. | ||
+ | * Használat: gépi tanulás, képfeldolgozás, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | GPU[GPU] --> C1[1000+ mag] | ||
+ | GPU --> AI[AI és ML számítások] | ||
+ | GPU --> SIM[Szimulációk] | ||
+ | GPU --> GFX[Grafika és 3D megjelenítés] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.4 Egyéb gyorsítók === | ||
+ | * **FPGA (Field Programmable Gate Array)**: újraprogramozható hardver, ipari alkalmazásokban gyors, testreszabott feldolgozásra. | ||
+ | * **TPU (Tensor Processing Unit)**: mesterséges intelligenciára optimalizált chip. | ||
+ | * **NPU (Neural Processing Unit)**: neurális hálók futtatására mobil eszközökben. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | FPGA --> | ||
+ | TPU -->|AI felhő| Cloud[Felhőszolgáltatások] | ||
+ | NPU --> | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.5 Mérnöki alkalmazási példák === | ||
+ | * **FEM szimuláció** – CPU + GPU együttműködésével gyorsabb számítás. | ||
+ | * **Képfeldolgozás** – GPU gyorsítással valós idejű hibadetektálás gyártásban. | ||
+ | * **FPGA** – ipari robotvezérlés, | ||
+ | * **TPU/NPU** – prediktív karbantartás, | ||
+ | |||
+ | ===== 7. Ipari és mérnöki alkalmazások ===== | ||
+ | |||
+ | A számítástechnika nemcsak irodai környezetben, | ||
+ | A mérnökök számára a legfontosabb alkalmazási területek: beágyazott rendszerek, ipari vezérlők, IoT, valamint nagy teljesítményű szimulációk. | ||
+ | |||
+ | === 7.1 Beágyazott rendszerek === | ||
+ | * Speciális célú, kisméretű számítógépek. | ||
+ | * Tipikus eszközök: **mikrokontroller**, | ||
+ | * Alkalmazások: | ||
+ | - Szenzoradatok gyűjtése és feldolgozása. | ||
+ | - Motorok, aktuátorok vezérlése. | ||
+ | - Egyszerű ipari automatizálási feladatok. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | S[Szenzorok] --> MCU[Mikrokontroller] | ||
+ | MCU --> ACT[Motorok / aktuátorok] | ||
+ | MCU --> NET[Kommunikáció pl. \(WiFi, Bluetooth\)] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.2 PLC-k és ipari vezérlőrendszerek === | ||
+ | * **PLC (Programmable Logic Controller)**: | ||
+ | * Jellemzők: | ||
+ | - Robusztus, megbízható, | ||
+ | - I/O csatlakozások ipari szabvány szerint (pl. 24V, relékimenet). | ||
+ | - Egyszerű logikai programozás (létra diagram). | ||
+ | * Alkalmazások: | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph LR | ||
+ | SENSOR[Szenzorok] --> PLC[PLC] | ||
+ | PLC --> MOTOR[Motorvezérlés] | ||
+ | PLC --> HMI[Kezelőpanel / HMI] | ||
+ | PLC --> NET[Hálózati kommunikáció] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.3 IoT és edge computing === | ||
+ | * **IoT (Internet of Things)**: szenzorok hálózata, amely adatokat gyűjt és továbbít. | ||
+ | * **Edge computing**: | ||
+ | * Példák: | ||
+ | - Okosgyár (smart factory). | ||
+ | - Prediktív karbantartás (hibák előrejelzése). | ||
+ | - Energiagazdálkodás. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | S1[Szenzor] --> EDGE[Edge eszköz] | ||
+ | EDGE --> CLOUD[Felhő] | ||
+ | CLOUD --> USER[Felhasználó / Mérnök] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.4 Nagy teljesítményű számítások (HPC) === | ||
+ | * Mérnöki tervezésben és kutatásban szükség van extrém számításokra: | ||
+ | - **FEM (végeselemes módszer)** szilárdságtanhoz. | ||
+ | - **CFD (Computational Fluid Dynamics)** áramlástanhoz. | ||
+ | - Molekuláris szimulációk, | ||
+ | * Ezekhez munkaállomások és szuperszámítógépek szükségesek, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | MODEL[3D mérnöki modell] --> FEM[FEM szimuláció] | ||
+ | MODEL --> CFD[CFD szimuláció] | ||
+ | FEM --> HPC[Munkaállomás / Szuperszámítógép] | ||
+ | CFD --> HPC | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.5 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **Gépészmérnökök**: | ||
+ | * **Villamosmérnökök**: | ||
+ | * **Anyagmérnökök**: | ||
+ | * **Mechatronikus mérnökök**: | ||
tanszek/oktatas/szamitastechnika/hardver_alapismeretek.1758049165.txt.gz · Last modified: 2025/09/16 18:59 by knehez