tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
Next revision | Previous revision | ||
tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/16 19:16] – created knehez | tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/16 19:21] (current) – [6. Hálózati szoftverek és kommunikáció] knehez | ||
---|---|---|---|
Line 123: | Line 123: | ||
* **Linux**: szerverek, HPC klaszterek (FEM, CFD szimulációk). | * **Linux**: szerverek, HPC klaszterek (FEM, CFD szimulációk). | ||
* **RTOS**: beágyazott mérnöki vezérlők, PLC-k. | * **RTOS**: beágyazott mérnöki vezérlők, PLC-k. | ||
+ | |||
+ | ===== 3. Alkalmazói szoftverek ===== | ||
+ | |||
+ | Az alkalmazói szoftverek a felhasználók mindennapi munkáját segítik: | ||
+ | ezek azok a programok, amelyek konkrét feladatokat oldanak meg a számítógépen. | ||
+ | Ide tartoznak az irodai programcsomagok, | ||
+ | |||
+ | === 3.1 Az alkalmazói szoftver fogalma === | ||
+ | * Olyan program, amely a felhasználói igények kiszolgálására készült. | ||
+ | * Az alkalmazói szoftver mindig az operációs rendszer fölött működik. | ||
+ | * Példák: | ||
+ | - Szövegszerkesztő → dokumentumok létrehozása. | ||
+ | - CAD program → mérnöki tervezés. | ||
+ | - Adatbáziskezelő → adatok tárolása és lekérdezése. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | OS[Operációs rendszer] --> APP[Alkalmazói szoftver] | ||
+ | APP --> USER[Felhasználó] | ||
+ | USER --> APP | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 3.2 Alkalmazói szoftverek típusai === | ||
+ | * **Irodai programcsomagok** – szövegszerkesztő, | ||
+ | - Példa: Microsoft Office 365, LibreOffice, | ||
+ | * **Grafikai és multimédia szoftverek** – képszerkesztés, | ||
+ | - Példa: Photoshop, Blender, Premiere Pro. | ||
+ | * **Mérnöki és tudományos szoftverek** – tervezés, szimuláció, | ||
+ | - Példa: AutoCAD, SolidWorks, MATLAB, ANSYS. | ||
+ | * **Adatbázis-kezelő rendszerek** – nagy adathalmazok tárolása, lekérdezése. | ||
+ | - Példa: Oracle, MySQL, PostgreSQL. | ||
+ | * **Szórakoztató és speciális alkalmazások** – játékok, tanulást segítő alkalmazások. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph LR | ||
+ | APP[Alkalmazói szoftver] --> OFF[Irodai] | ||
+ | APP --> GFX[Grafikai] | ||
+ | APP --> ENG[Mérnöki/ | ||
+ | APP --> DB[Adatbázis] | ||
+ | APP --> GAME[Szórakozás] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 3.3 Szoftverlicencek és terjesztés === | ||
+ | * **Kereskedelmi szoftver** – fizetős, zárt forráskódú. | ||
+ | * **Nyílt forráskódú szoftver (Open Source)** – ingyenes, módosítható. | ||
+ | * **Szabad szoftver** – felhasználó szabadon tanulmányozhatja, | ||
+ | * **SaaS (Software as a Service)** – felhőalapú szolgáltatás, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | LIC[Szoftverlicencek] --> COM[Kereskedelmi] | ||
+ | LIC --> OSS[Nyílt forráskódú] | ||
+ | LIC --> FREE[Szabad szoftver] | ||
+ | LIC --> SAAS[SaaS - előfizetés] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 3.4 Példák mérnöki alkalmazásokra === | ||
+ | * **Gépészmérnökök**: | ||
+ | * **Villamosmérnökök**: | ||
+ | * **Anyagmérnökök**: | ||
+ | * **Mechatronikus mérnökök**: | ||
+ | |||
+ | ===== 4. Fejlesztői szoftverek ===== | ||
+ | |||
+ | A fejlesztői szoftverek olyan programok, amelyek más szoftverek létrehozására szolgálnak. | ||
+ | Segítségükkel a programozók, | ||
+ | |||
+ | === 4.1 A fejlesztői szoftver fogalma === | ||
+ | * Célja: programok írása, fordítása, | ||
+ | * A fejlesztői környezet tartalmazhat: | ||
+ | - **Fordítóprogramokat (compiler)** → magas szintű nyelvből gépi kód. | ||
+ | - **Értelmezőket (interpreter)** → utasítások közvetlen végrehajtása. | ||
+ | - **Linker** → összekapcsolja a külön modulokat. | ||
+ | - **Debugger** → hibakereső eszköz. | ||
+ | - **IDE (Integrated Development Environment)** → integrált fejlesztőkörnyezet. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | SRC[Kódforrás] --> COMP[Fordító] | ||
+ | SRC --> INT[Értelmező] | ||
+ | COMP --> BIN[Binaris program] | ||
+ | INT --> RUN[Futtatás] | ||
+ | BIN --> DEBUG[Debugger] | ||
+ | RUN --> DEBUG | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 4.2 Programozási nyelvek === | ||
+ | * **Alacsony szintű nyelvek** – gépközeli (Assembly, C). | ||
+ | * **Magas szintű nyelvek** – könnyebben érthető, hordozható (C++, Java, Python). | ||
+ | * **Domain-specifikus nyelvek** – speciális célra (SQL, MATLAB, VHDL). | ||
+ | * **Modern trendek**: | ||
+ | - Python → gépi tanulás, adatfeldolgozás. | ||
+ | - Rust → biztonságos rendszerprogramozás. | ||
+ | - JavaScript/ | ||
+ | |||
+ | === 4.3 Fejlesztői környezetek és eszközök === | ||
+ | * **IDE-k**: | ||
+ | - Visual Studio, Eclipse, PyCharm, IntelliJ IDEA. | ||
+ | * **Verziókezelő rendszerek**: | ||
+ | - Git, GitHub, GitLab. | ||
+ | * **Konténerizáció és DevOps**: | ||
+ | - Docker, Kubernetes, CI/CD rendszerek. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | DEV[Fejlesztő] --> IDE[IDE] | ||
+ | IDE --> GIT[Verziókezelő] | ||
+ | GIT --> CI[CI/CD pipeline] | ||
+ | CI --> DOCKER[Konténerizáció] | ||
+ | DOCKER --> DEPLOY[Telepítés] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 4.4 Példák mérnöki alkalmazásokra === | ||
+ | * **Beágyazott rendszerek** fejlesztése: | ||
+ | * **Számítástudomány**: | ||
+ | * **Ipari vezérlés**: | ||
+ | * **Szimulációk**: | ||
+ | |||
+ | ===== 5. Fájlkezelés és fájlrendszerek ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépben az adatok hosszú távú tárolása **fájlokban** történik. | ||
+ | A fájlkezelést és a fájlok rendszerezését a **fájlrendszer** biztosítja.[5] | ||
+ | |||
+ | === 5.1 A fájl fogalma === | ||
+ | * A fájl az adatok tárolásának alapegysége. | ||
+ | * Jellemzői: | ||
+ | - név (kiterjesztéssel, | ||
+ | - tartalom (adatok, programkód, | ||
+ | - méret (byte-okban). | ||
+ | * A fájlok lehetnek: | ||
+ | - **szövegfájlok** (pl. forráskód, | ||
+ | - **bináris fájlok** (pl. képek, videók, futtatható programok). | ||
+ | |||
+ | === 5.2 Könyvtárak és hierarchia === | ||
+ | * A fájlokat **könyvtárakba (mappákba)** rendezhetjük. | ||
+ | * A könyvtárak hierarchikus szerkezetet alkotnak. | ||
+ | * Van egy **gyökérkönyvtár**, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | ROOT[/ | ||
+ | ROOT --> D2[/ | ||
+ | D1 --> F1[dolgozat.docx] | ||
+ | D1 --> F2[táblázat.xlsx] | ||
+ | D2 --> F3[fotó.jpg] | ||
+ | D2 --> F4[diagram.png] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.3 Fájlrendszerek típusai === | ||
+ | * **FAT32** – régebbi, egyszerű fájlrendszer, | ||
+ | * **NTFS** – Windows alap fájlrendszere, | ||
+ | * **ext4** – Linux rendszerek alapértelmezett fájlrendszere. | ||
+ | * **APFS** – Apple rendszerek (macOS, iOS) fájlrendszere. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | FAT[FAT32] --> USB[Pendrive] | ||
+ | NTFS[NTFS] --> WIN[Windows] | ||
+ | EXT[ext4] --> LNX[Linux] | ||
+ | APFS[APFS] --> MAC[macOS] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.4 Fájlkezelő programok === | ||
+ | * **Grafikus felület**: | ||
+ | - Windows 11: File Explorer. | ||
+ | - Linux: Nautilus, Dolphin. | ||
+ | - macOS: Finder. | ||
+ | * **Parancssoros eszközök**: | ||
+ | - Windows: `dir`, `copy`, `del`. | ||
+ | - Linux/ | ||
+ | |||
+ | === 5.5 Jogosultságok és hozzáférés-kezelés === | ||
+ | * A fájlokhoz való hozzáférést az operációs rendszer szabályozza. | ||
+ | * Jogosultságok típusa: | ||
+ | - **Olvasás (R)** – fájl megnyitása. | ||
+ | - **Írás (W)** – fájl módosítása. | ||
+ | - **Végrehajtás (X)** – futtatható fájl indítása. | ||
+ | * Linux rendszerekben felhasználó / csoport / mások bontásban. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | FILE[Fájl] --> R[Olvasás] | ||
+ | FILE --> W[Írás] | ||
+ | FILE --> X[Végrehajtás] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 5.6 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **CAD fájlok** (pl. `.dwg`, `.step`) → dokumentáció és tervezés. | ||
+ | * **Adatgyűjtési fájlok** (pl. `.csv`, `.xlsx`) → szenzoradatok feldolgozása. | ||
+ | * **Szimulációs eredmények** (pl. `.mat`, `.dat`) → MATLAB, ANSYS, COMSOL kimenetek. | ||
+ | |||
+ | ===== 6. Hálózati szoftverek és kommunikáció ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépek hálózatba kötve sokkal hatékonyabban használhatók: | ||
+ | adatokat oszthatnak meg, erőforrásokat közösen vehetnek igénybe, és lehetővé válik a felhőalapú szolgáltatások használata. | ||
+ | A hálózati működést speciális protokollok és szoftverek biztosítják.[6] | ||
+ | |||
+ | === 6.1 A hálózati szoftver fogalma === | ||
+ | * A hálózati szoftverek biztosítják az adatátvitelt a számítógépek között. | ||
+ | * Főbb feladataik: | ||
+ | - kommunikáció a protokollok szerint, | ||
+ | - hálózati erőforrások megosztása, | ||
+ | - biztonságos adatátvitel, | ||
+ | - felhasználói szolgáltatások nyújtása (web, e-mail). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | PC1[Számítógép 1] <--> NET[Hálózat] <--> PC2[Számítógép 2] | ||
+ | NET --> SRV[Szerver] | ||
+ | SRV --> USER[Felhasználó] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.2 Hálózati protokollok === | ||
+ | * **TCP/IP** – az internet alapja, megbízható adatátvitelt biztosít. | ||
+ | * **HTTP/ | ||
+ | * **FTP/ | ||
+ | * **SMTP, IMAP, POP3** – e-mail kommunikáció. | ||
+ | * **DNS** – névfeloldás (pl. www.example.com → IP-cím). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | TCP[TCP/IP] --> HTTP[HTTP/ | ||
+ | TCP --> FTP[FTP/ | ||
+ | TCP --> MAIL[SMTP/ | ||
+ | TCP --> DNS[DNS] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.3 Hálózati szolgáltatások === | ||
+ | * **Fájlmegosztás** – közös mappák és dokumentumok. | ||
+ | * **Nyomtatásmegosztás** – hálózati nyomtatók. | ||
+ | * **Webszolgáltatások** – honlapok, webalkalmazások. | ||
+ | * **Adatbázis szolgáltatások** – SQL szerverek. | ||
+ | * **Felhőszolgáltatások** – Google Drive, OneDrive, Dropbox. | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | SRV[Szerver] --> FS[Fájlmegosztás] | ||
+ | SRV --> PR[Nyomtatás] | ||
+ | SRV --> WEB[Webszolgáltatás] | ||
+ | SRV --> DB[Adatbázis] | ||
+ | SRV --> CLOUD[Felhő] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.4 Kommunikációs modellek === | ||
+ | * **Kliens–szerver modell** – központi szerver szolgáltatja az adatokat, a kliens kéri. | ||
+ | * **Peer-to-Peer (P2P)** – minden gép egyenrangú, | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart TD | ||
+ | subgraph Kliens-Szerver | ||
+ | CL1[Kliens] --> SV[Szerver] | ||
+ | CL2[Kliens] --> SV | ||
+ | end | ||
+ | |||
+ | subgraph P2P | ||
+ | P1[P2P gép] <--> P2[P2P gép] | ||
+ | P2 <--> P3[P2P gép] | ||
+ | P1 <--> P3 | ||
+ | end | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 6.5 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **CAD fájlmegosztás** – több mérnök dolgozik ugyanazon terven. | ||
+ | * **Szimulációs eredmények megosztása** – szerveren keresztül. | ||
+ | * **IP-alapú ipari hálózatok** – PLC-k, robotok, szenzorok összekötése. | ||
+ | * **Felhőalapú mérnöki számítások** – HPC elérés interneten keresztül. | ||
+ | |||
+ | ===== 7. Biztonsági és segédszoftverek ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógépes rendszerek működése során kulcsfontosságú a biztonság és a megbízhatóság. | ||
+ | Ezt speciális biztonsági és segédszoftverek biztosítják, | ||
+ | |||
+ | === 7.1 Biztonsági szoftverek === | ||
+ | * **Vírusirtók** – felismerik és eltávolítják a kártevő programokat. | ||
+ | - Példák: Windows Defender, Avast, Kaspersky. | ||
+ | * **Tűzfalak** – szabályozzák a hálózati forgalmat, kiszűrik a gyanús adatcsomagokat. | ||
+ | * **Kémprogram-elhárítók** – megakadályozzák a kéretlen adatszivárgást. | ||
+ | * **Titkosító programok** – biztosítják az adatok védelmét (pl. BitLocker, VeraCrypt). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | NET[Internet] --> FW[Tűzfal] | ||
+ | FW --> AV[Vírusirtó] | ||
+ | AV --> OS[Rendszer] | ||
+ | OS --> ENC[Titkosítás] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.2 Segédprogramok (utility) === | ||
+ | * A számítógép karbantartását, | ||
+ | * Típusai: | ||
+ | - **Fájltömörítők** (ZIP, RAR, 7-Zip). | ||
+ | - **Rendszerkarbantartó programok** (CCleaner, rendszeres frissítések). | ||
+ | - **Diagnosztikai eszközök** (memóriateszt, | ||
+ | - **Biztonsági mentőprogramok** (Backup & Restore, Acronis True Image). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | graph TD | ||
+ | UTIL[Segédprogramok] --> COMP[Fájltömörítők] | ||
+ | UTIL --> MAINT[Rendszerkarbantartók] | ||
+ | UTIL --> DIAG[Diagnosztikai eszközök] | ||
+ | UTIL --> BACKUP[Biztonsági mentés] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.3 Biztonsági mentés és adatvédelem === | ||
+ | * Rendszeres mentés szükséges hardverhiba, | ||
+ | * Mentési típusok: | ||
+ | - Teljes mentés. | ||
+ | - Növekményes mentés. | ||
+ | - Differenciális mentés. | ||
+ | * Tárolási helyek: | ||
+ | - Helyi háttértár (HDD, SSD). | ||
+ | - Külső eszközök (USB, NAS). | ||
+ | - Felhőalapú tárolás (OneDrive, Google Drive). | ||
+ | |||
+ | < | ||
+ | flowchart LR | ||
+ | DATA[Adatok] --> FULL[Teljes mentés] | ||
+ | DATA --> INC[Növekményes mentés] | ||
+ | DATA --> DIFF[Differenciális mentés] | ||
+ | |||
+ | FULL --> CLOUD[Felhő] | ||
+ | INC --> EXT[Külső eszköz] | ||
+ | DIFF --> LOCAL[Helyi háttértár] | ||
+ | </ | ||
+ | |||
+ | === 7.4 Példák mérnöki gyakorlatból === | ||
+ | * **CAD modellek biztonsági mentése** felhőbe (pl. OneDrive). | ||
+ | * **Szimulációs eredmények titkosítása** céges adatvédelem érdekében. | ||
+ | * **Rendszerdiagnosztika** laborokban, hardverhibák gyors azonosítása. | ||
+ | * **Verziókezelés + backup** együttes használata mérnöki projekteknél. | ||
tanszek/oktatas/szamitastechnika/szoftver_alapismeretek.1758050183.txt.gz · Last modified: 2025/09/16 19:16 by knehez