tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek

Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

Link to this comparison view

Next revision
Previous revision
tanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/16 19:16] – created kneheztanszek:oktatas:szamitastechnika:szoftver_alapismeretek [2025/09/16 19:21] (current) – [6. Hálózati szoftverek és kommunikáció] knehez
Line 123: Line 123:
   * **Linux**: szerverek, HPC klaszterek (FEM, CFD szimulációk).     * **Linux**: szerverek, HPC klaszterek (FEM, CFD szimulációk).  
   * **RTOS**: beágyazott mérnöki vezérlők, PLC-k.     * **RTOS**: beágyazott mérnöki vezérlők, PLC-k.  
 +
 +===== 3. Alkalmazói szoftverek =====
 +
 +Az alkalmazói szoftverek a felhasználók mindennapi munkáját segítik:  
 +ezek azok a programok, amelyek konkrét feladatokat oldanak meg a számítógépen.  
 +Ide tartoznak az irodai programcsomagok, mérnöki és tudományos szoftverek, valamint a szórakoztatásra szolgáló alkalmazások is.[3]
 +
 +=== 3.1 Az alkalmazói szoftver fogalma ===
 +  * Olyan program, amely a felhasználói igények kiszolgálására készült.
 +  * Az alkalmazói szoftver mindig az operációs rendszer fölött működik.
 +  * Példák:
 +    - Szövegszerkesztő → dokumentumok létrehozása.
 +    - CAD program → mérnöki tervezés.
 +    - Adatbáziskezelő → adatok tárolása és lekérdezése.
 +
 +<mermaid>
 +flowchart TD
 +    OS[Operációs rendszer] --> APP[Alkalmazói szoftver]
 +    APP --> USER[Felhasználó]
 +    USER --> APP
 +</mermaid>
 +
 +=== 3.2 Alkalmazói szoftverek típusai ===
 +  * **Irodai programcsomagok** – szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő.
 +    - Példa: Microsoft Office 365, LibreOffice, Google Workspace.
 +  * **Grafikai és multimédia szoftverek** – képszerkesztés, videóvágás, 3D modellezés.
 +    - Példa: Photoshop, Blender, Premiere Pro.
 +  * **Mérnöki és tudományos szoftverek** – tervezés, szimuláció, adatfeldolgozás.
 +    - Példa: AutoCAD, SolidWorks, MATLAB, ANSYS.
 +  * **Adatbázis-kezelő rendszerek** – nagy adathalmazok tárolása, lekérdezése.
 +    - Példa: Oracle, MySQL, PostgreSQL.
 +  * **Szórakoztató és speciális alkalmazások** – játékok, tanulást segítő alkalmazások.
 +
 +<mermaid>
 +graph LR
 +    APP[Alkalmazói szoftver] --> OFF[Irodai]
 +    APP --> GFX[Grafikai]
 +    APP --> ENG[Mérnöki/Tudományos]
 +    APP --> DB[Adatbázis]
 +    APP --> GAME[Szórakozás]
 +</mermaid>
 +
 +=== 3.3 Szoftverlicencek és terjesztés ===
 +  * **Kereskedelmi szoftver** – fizetős, zárt forráskódú.
 +  * **Nyílt forráskódú szoftver (Open Source)** – ingyenes, módosítható.
 +  * **Szabad szoftver** – felhasználó szabadon tanulmányozhatja, módosíthatja és terjesztheti.
 +  * **SaaS (Software as a Service)** – felhőalapú szolgáltatás, előfizetéses modell.
 +
 +<mermaid>
 +graph TD
 +    LIC[Szoftverlicencek] --> COM[Kereskedelmi]
 +    LIC --> OSS[Nyílt forráskódú]
 +    LIC --> FREE[Szabad szoftver]
 +    LIC --> SAAS[SaaS - előfizetés]
 +</mermaid>
 +
 +=== 3.4 Példák mérnöki alkalmazásokra ===
 +  * **Gépészmérnökök**: AutoCAD, SolidWorks, CATIA.  
 +  * **Villamosmérnökök**: MATLAB, LabVIEW.  
 +  * **Anyagmérnökök**: ANSYS, COMSOL.  
 +  * **Mechatronikus mérnökök**: robotikai szoftverek, PLC programozókörnyezetek.  
 +
 +===== 4. Fejlesztői szoftverek =====
 +
 +A fejlesztői szoftverek olyan programok, amelyek más szoftverek létrehozására szolgálnak.  
 +Segítségükkel a programozók, mérnökök és kutatók új alkalmazásokat, vezérlőprogramokat, szimulációs eszközöket készíthetnek.[4]
 +
 +=== 4.1 A fejlesztői szoftver fogalma ===
 +  * Célja: programok írása, fordítása, tesztelése és hibakeresése.
 +  * A fejlesztői környezet tartalmazhat:
 +    - **Fordítóprogramokat (compiler)** → magas szintű nyelvből gépi kód.  
 +    - **Értelmezőket (interpreter)** → utasítások közvetlen végrehajtása.  
 +    - **Linker** → összekapcsolja a külön modulokat.  
 +    - **Debugger** → hibakereső eszköz.  
 +    - **IDE (Integrated Development Environment)** → integrált fejlesztőkörnyezet.  
 +
 +<mermaid>
 +graph TD
 +    SRC[Kódforrás] --> COMP[Fordító]
 +    SRC --> INT[Értelmező]
 +    COMP --> BIN[Binaris program]
 +    INT --> RUN[Futtatás]
 +    BIN --> DEBUG[Debugger]
 +    RUN --> DEBUG
 +</mermaid>
 +
 +=== 4.2 Programozási nyelvek ===
 +  * **Alacsony szintű nyelvek** – gépközeli (Assembly, C).  
 +  * **Magas szintű nyelvek** – könnyebben érthető, hordozható (C++, Java, Python).  
 +  * **Domain-specifikus nyelvek** – speciális célra (SQL, MATLAB, VHDL).  
 +  * **Modern trendek**:
 +    - Python → gépi tanulás, adatfeldolgozás.  
 +    - Rust → biztonságos rendszerprogramozás.  
 +    - JavaScript/TypeScript → webes fejlesztés.  
 +
 +=== 4.3 Fejlesztői környezetek és eszközök ===
 +  * **IDE-k**:
 +    - Visual Studio, Eclipse, PyCharm, IntelliJ IDEA.  
 +  * **Verziókezelő rendszerek**:
 +    - Git, GitHub, GitLab.  
 +  * **Konténerizáció és DevOps**:
 +    - Docker, Kubernetes, CI/CD rendszerek.  
 +
 +<mermaid>
 +flowchart LR
 +    DEV[Fejlesztő] --> IDE[IDE]
 +    IDE --> GIT[Verziókezelő]
 +    GIT --> CI[CI/CD pipeline]
 +    CI --> DOCKER[Konténerizáció]
 +    DOCKER --> DEPLOY[Telepítés]
 +</mermaid>
 +
 +=== 4.4 Példák mérnöki alkalmazásokra ===
 +  * **Beágyazott rendszerek** fejlesztése: C, C++, RTOS környezet.  
 +  * **Számítástudomány**: Python + MATLAB a mérnöki számításokhoz.  
 +  * **Ipari vezérlés**: PLC programozó környezetek (TIA Portal, Codesys).  
 +  * **Szimulációk**: ANSYS APDL, COMSOL scriptnyelvek.  
 +
 +===== 5. Fájlkezelés és fájlrendszerek =====
 +
 +A számítógépben az adatok hosszú távú tárolása **fájlokban** történik.  
 +A fájlkezelést és a fájlok rendszerezését a **fájlrendszer** biztosítja.[5]
 +
 +=== 5.1 A fájl fogalma ===
 +  * A fájl az adatok tárolásának alapegysége.  
 +  * Jellemzői:
 +    - név (kiterjesztéssel, pl. `dokumentum.docx`),  
 +    - tartalom (adatok, programkód, multimédia),  
 +    - méret (byte-okban).  
 +  * A fájlok lehetnek:
 +    - **szövegfájlok** (pl. forráskód, konfigurációs állomány),  
 +    - **bináris fájlok** (pl. képek, videók, futtatható programok).  
 +
 +=== 5.2 Könyvtárak és hierarchia ===
 +  * A fájlokat **könyvtárakba (mappákba)** rendezhetjük.  
 +  * A könyvtárak hierarchikus szerkezetet alkotnak.  
 +  * Van egy **gyökérkönyvtár**, amelyből az egész fájlrendszer kiindul.  
 +
 +<mermaid>
 +graph TD
 +    ROOT[/Gyökérkönyvtár/] --> D1[/Dokumentumok/]
 +    ROOT --> D2[/Képek/]
 +    D1 --> F1[dolgozat.docx]
 +    D1 --> F2[táblázat.xlsx]
 +    D2 --> F3[fotó.jpg]
 +    D2 --> F4[diagram.png]
 +</mermaid>
 +
 +=== 5.3 Fájlrendszerek típusai ===
 +  * **FAT32** – régebbi, egyszerű fájlrendszer, kisebb adathordozókhoz.  
 +  * **NTFS** – Windows alap fájlrendszere, támogatja a jogosultságokat és nagy fájlokat.  
 +  * **ext4** – Linux rendszerek alapértelmezett fájlrendszere.  
 +  * **APFS** – Apple rendszerek (macOS, iOS) fájlrendszere.  
 +
 +<mermaid>
 +flowchart LR
 +    FAT[FAT32] --> USB[Pendrive]
 +    NTFS[NTFS] --> WIN[Windows]
 +    EXT[ext4] --> LNX[Linux]
 +    APFS[APFS] --> MAC[macOS]
 +</mermaid>
 +
 +=== 5.4 Fájlkezelő programok ===
 +  * **Grafikus felület**:
 +    - Windows 11: File Explorer.  
 +    - Linux: Nautilus, Dolphin.  
 +    - macOS: Finder.  
 +  * **Parancssoros eszközök**:
 +    - Windows: `dir`, `copy`, `del`.  
 +    - Linux/macOS: `ls`, `cp`, `rm`.  
 +
 +=== 5.5 Jogosultságok és hozzáférés-kezelés ===
 +  * A fájlokhoz való hozzáférést az operációs rendszer szabályozza.  
 +  * Jogosultságok típusa:
 +    - **Olvasás (R)** – fájl megnyitása.  
 +    - **Írás (W)** – fájl módosítása.  
 +    - **Végrehajtás (X)** – futtatható fájl indítása.  
 +  * Linux rendszerekben felhasználó / csoport / mások bontásban.  
 +
 +<mermaid>
 +graph TD
 +    FILE[Fájl] --> R[Olvasás]
 +    FILE --> W[Írás]
 +    FILE --> X[Végrehajtás]
 +</mermaid>
 +
 +=== 5.6 Példák mérnöki gyakorlatból ===
 +  * **CAD fájlok** (pl. `.dwg`, `.step`) → dokumentáció és tervezés.  
 +  * **Adatgyűjtési fájlok** (pl. `.csv`, `.xlsx`) → szenzoradatok feldolgozása.  
 +  * **Szimulációs eredmények** (pl. `.mat`, `.dat`) → MATLAB, ANSYS, COMSOL kimenetek.  
 +
 +===== 6. Hálózati szoftverek és kommunikáció =====
 +
 +A számítógépek hálózatba kötve sokkal hatékonyabban használhatók:  
 +adatokat oszthatnak meg, erőforrásokat közösen vehetnek igénybe, és lehetővé válik a felhőalapú szolgáltatások használata.  
 +A hálózati működést speciális protokollok és szoftverek biztosítják.[6]
 +
 +=== 6.1 A hálózati szoftver fogalma ===
 +  * A hálózati szoftverek biztosítják az adatátvitelt a számítógépek között.  
 +  * Főbb feladataik:
 +    - kommunikáció a protokollok szerint,  
 +    - hálózati erőforrások megosztása,  
 +    - biztonságos adatátvitel,  
 +    - felhasználói szolgáltatások nyújtása (web, e-mail).  
 +
 +<mermaid>
 +flowchart LR
 +    PC1[Számítógép 1] <--> NET[Hálózat] <--> PC2[Számítógép 2]
 +    NET --> SRV[Szerver]
 +    SRV --> USER[Felhasználó]
 +</mermaid>
 +
 +=== 6.2 Hálózati protokollok ===
 +  * **TCP/IP** – az internet alapja, megbízható adatátvitelt biztosít.  
 +  * **HTTP/HTTPS** – weboldalak és webes alkalmazások.  
 +  * **FTP/SFTP** – fájlátvitel.  
 +  * **SMTP, IMAP, POP3** – e-mail kommunikáció.  
 +  * **DNS** – névfeloldás (pl. www.example.com → IP-cím).  
 +
 +<mermaid>
 +graph TD
 +    TCP[TCP/IP] --> HTTP[HTTP/HTTPS]
 +    TCP --> FTP[FTP/SFTP]
 +    TCP --> MAIL[SMTP/IMAP/POP3]
 +    TCP --> DNS[DNS]
 +</mermaid>
 +
 +=== 6.3 Hálózati szolgáltatások ===
 +  * **Fájlmegosztás** – közös mappák és dokumentumok.  
 +  * **Nyomtatásmegosztás** – hálózati nyomtatók.  
 +  * **Webszolgáltatások** – honlapok, webalkalmazások.  
 +  * **Adatbázis szolgáltatások** – SQL szerverek.  
 +  * **Felhőszolgáltatások** – Google Drive, OneDrive, Dropbox.  
 +
 +<mermaid>
 +flowchart LR
 +    SRV[Szerver] --> FS[Fájlmegosztás]
 +    SRV --> PR[Nyomtatás]
 +    SRV --> WEB[Webszolgáltatás]
 +    SRV --> DB[Adatbázis]
 +    SRV --> CLOUD[Felhő]
 +</mermaid>
 +
 +=== 6.4 Kommunikációs modellek ===
 +  * **Kliens–szerver modell** – központi szerver szolgáltatja az adatokat, a kliens kéri.  
 +  * **Peer-to-Peer (P2P)** – minden gép egyenrangú, közvetlenül kommunikálnak.  
 +
 +<mermaid>
 +flowchart TD
 +    subgraph Kliens-Szerver
 +    CL1[Kliens] --> SV[Szerver]
 +    CL2[Kliens] --> SV
 +    end
 +
 +    subgraph P2P
 +    P1[P2P gép] <--> P2[P2P gép]
 +    P2 <--> P3[P2P gép]
 +    P1 <--> P3
 +    end
 +</mermaid>
 +
 +=== 6.5 Példák mérnöki gyakorlatból ===
 +  * **CAD fájlmegosztás** – több mérnök dolgozik ugyanazon terven.  
 +  * **Szimulációs eredmények megosztása** – szerveren keresztül.  
 +  * **IP-alapú ipari hálózatok** – PLC-k, robotok, szenzorok összekötése.  
 +  * **Felhőalapú mérnöki számítások** – HPC elérés interneten keresztül.  
 +
 +===== 7. Biztonsági és segédszoftverek =====
 +
 +A számítógépes rendszerek működése során kulcsfontosságú a biztonság és a megbízhatóság.  
 +Ezt speciális biztonsági és segédszoftverek biztosítják, amelyek megvédik az adatokat, a hardvert és a felhasználót a különböző fenyegetésektől.[7]
 +
 +=== 7.1 Biztonsági szoftverek ===
 +  * **Vírusirtók** – felismerik és eltávolítják a kártevő programokat.  
 +    - Példák: Windows Defender, Avast, Kaspersky.  
 +  * **Tűzfalak** – szabályozzák a hálózati forgalmat, kiszűrik a gyanús adatcsomagokat.  
 +  * **Kémprogram-elhárítók** – megakadályozzák a kéretlen adatszivárgást.  
 +  * **Titkosító programok** – biztosítják az adatok védelmét (pl. BitLocker, VeraCrypt).  
 +
 +<mermaid>
 +flowchart LR
 +    NET[Internet] --> FW[Tűzfal]
 +    FW --> AV[Vírusirtó]
 +    AV --> OS[Rendszer]
 +    OS --> ENC[Titkosítás]
 +</mermaid>
 +
 +=== 7.2 Segédprogramok (utility) ===
 +  * A számítógép karbantartását, optimalizálását segítik.  
 +  * Típusai:
 +    - **Fájltömörítők** (ZIP, RAR, 7-Zip).  
 +    - **Rendszerkarbantartó programok** (CCleaner, rendszeres frissítések).  
 +    - **Diagnosztikai eszközök** (memóriateszt, hardver-monitorozás).  
 +    - **Biztonsági mentőprogramok** (Backup & Restore, Acronis True Image).  
 +
 +<mermaid>
 +graph TD
 +    UTIL[Segédprogramok] --> COMP[Fájltömörítők]
 +    UTIL --> MAINT[Rendszerkarbantartók]
 +    UTIL --> DIAG[Diagnosztikai eszközök]
 +    UTIL --> BACKUP[Biztonsági mentés]
 +</mermaid>
 +
 +=== 7.3 Biztonsági mentés és adatvédelem ===
 +  * Rendszeres mentés szükséges hardverhiba, vírusfertőzés vagy emberi hiba esetére.  
 +  * Mentési típusok:
 +    - Teljes mentés.  
 +    - Növekményes mentés.  
 +    - Differenciális mentés.  
 +  * Tárolási helyek:
 +    - Helyi háttértár (HDD, SSD).  
 +    - Külső eszközök (USB, NAS).  
 +    - Felhőalapú tárolás (OneDrive, Google Drive).  
 +
 +<mermaid>
 +flowchart LR
 +    DATA[Adatok] --> FULL[Teljes mentés]
 +    DATA --> INC[Növekményes mentés]
 +    DATA --> DIFF[Differenciális mentés]
 +
 +    FULL --> CLOUD[Felhő]
 +    INC --> EXT[Külső eszköz]
 +    DIFF --> LOCAL[Helyi háttértár]
 +</mermaid>
 +
 +=== 7.4 Példák mérnöki gyakorlatból ===
 +  * **CAD modellek biztonsági mentése** felhőbe (pl. OneDrive).  
 +  * **Szimulációs eredmények titkosítása** céges adatvédelem érdekében.  
 +  * **Rendszerdiagnosztika** laborokban, hardverhibák gyors azonosítása.  
 +  * **Verziókezelés + backup** együttes használata mérnöki projekteknél.  
  
tanszek/oktatas/szamitastechnika/szoftver_alapismeretek.1758050183.txt.gz · Last modified: 2025/09/16 19:16 by knehez